TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
-

Az állam nyugdíjat fizet az időseknek és gondoskodik a lakosság egészségügyi ellátásáról is - mégis nagyon fontos, hogy ezeket az állami szolgáltatásokat a saját jövedelmünkből is kiegészítsük. Ráadásul erről érdemes azonnal gondoskodni, amint elkezdünk rendszeres bevételhez jutni: óriási előnye van azoknak, akik időben kezdenek el nyugdíjra vagy egészségügyi célokra megtakarítani. Nem véletlen, hogy az állam is igyekszik rávenni a hosszú távú öngondoskodásra az állampolgárokat.

Magyarországon jelenleg 65 éves kortól mehetnek nyugdíjba azok, akik legalább 20 évet dolgoztak. Ez alól vannak kivételek: a nők 40 év munka (vagy ahogy a jogszabály hívja: szolgálati idő) után is nyugdíjba vonulhatnak akkor is, ha még nem érték el a 65 éves nyugdíjkorhatárt. A szolgálati időbe 8 évnyi gyermeknevelést is bele lehet számítani esetükben.

Diákszemmel nézve tehát borzasztóan messze vannak még a nyugdíjas évek - hogy évtizedek múlva hogyan és miből fogunk élni, az - lássuk be - nem az a kérdés, amivel egy tinédzser túl gyakran foglalkozik. Pedig nem árt már most ezen is elgondolkodni.

Ha az állam úgyis fizet nyugdíjat, minek spórolgassak én is?

Hogy mekkora nyugdíjat fizet majd az állam, az bonyolult számítások eredményeként alakul ki, de alapvetően két dolgon múlik: hány évig dolgoztunk és mennyit kerestünk a munkával töltött éveink alatt. Ez alapján kiszámolják az átlagos nettó fizetésünket, mégpedig mai értéken – figyelembe veszik ugyanis azt, hogy az évtizedekkel ezelőtt megkeresett 10 vagy 100 ezer forint nem annyit ér, mint a mostani. (Erről az első fejezetben olvashattál többet az inflációról szóló részben.)

Ennek az átlagjövedelemnek egy részét fizeti ki az állam nyugdíjként – minél több évet dolgoztunk (azaz minél hosszabb a szolgálati időnk), annál nagyobb részét. Aki 20 évet dolgozott le, az a nettó átlagjövedelme 53 százalékát kaphatja meg – vagyis a 20 éven át megszokott jövedelmének alig a feléből kell megélnie nyugdíjasként. Aki 30 évet dolgozott le, az a fizetése 68 százalékát kapja meg az államtól, aki 40 évet, az 80 százalékra számíthat. Ha valaki szeretne ugyanakkora állami nyugdíjat, mint ami a fizetése volt, az csak 50 év munka után mehet nyugdíjba – ekkor éri el a mutató a 100 százalékot.

A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi összefoglalója szerint a férfiaknál átlagosan 39,6, a nőknél 38,2 év szolgálati időt vettek figyelembe öregségi nyugdíjuk megállapításánál. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi szabályok szerint egy átlagos nyugdíjas a megszokott jövedelme kevesebb mint 80 százalékát kapja meg az államtól. És miközben a bérek reálértéke folyamatosan emelkedett az elmúlt években (magyarán egy átlagos fizetésből egyre több dolgot tudunk megvásárolni), a nyugdíjaké hosszú évek óta változatlan.

2019 végén a KSH adatai szerint az átlagnyugdíj összege 135 ezer forint volt – pont a fele az átlagkereseteknek.

Egy átlagos nyugdíjas fele annyi pénzből él ma Magyarországon, mint egy átlagos dolgozó.

Ezért van szükség arra, hogy amíg dolgozunk, pénzt tegyünk félre a nyugdíjas éveinkre – ha a megtakarításainkból ki tudjuk egészíteni az állami nyugdíjat, idősebb korunkban nem esik vissza drasztikusan az életszínvonalunk.

Mennyit tegyek félre, hogy jól élhessek nyugdíjasként?

A képlet egyszerű: minél hosszabb ideig gyűjtögetünk, annál több lesz a megtakarításunk -  vagy máshogy mondva: minél hosszabb ideig gyűjtögetünk, annál kevesebb pénzt kell havonta félretennünk, hogy a végén ugyanazt a megtakarítást sikerüljön felhalmozni.

Az, hogy mekkora összeget tudunk összegyűjteni az évek alatt, nem csak a befektetés időtávjától függ, hanem az elért hozamtól is. A hosszú távú megtakarításainkat jellemzően a legalacsonyabb kockázatú, azaz legbiztonságosabb eszközökbe érdemes fektetni, márpedig ezeknek az elérhető hozama is alacsonyabb.

(A megtakarításokról és a befektetésekről a 12. fejezetben írtunk bővebben.) 

Jó hír azonban, hogy az állam a nyugdíjkiegészítési célú megtakarításokat adókedvezménnyel is támogatja, ami sokat javít a képen – ezt is érdemes figyelembe venni a számításnál, ahogy azt is, hogy a megtakarításainknak nem csak hozama, hanem költsége is van (például számlanyitási díj, számlavezetési költség).

Az Mfor.hu oldalán található nyugdíjkalkulátor segítségével megnéztünk néhány forgatókönyvet. Egységesen 4,5 százalékos átlagos éves hozammal számoltunk, ami biztonságos befektetéssel jellemzően elérhetőnek tűnik. Feltételeztük, hogy a nyugdíjkorhatár változatlanul 65 év marad, az állami támogatásnál is a most érvényes rendszerrel kalkuláltunk (az éves állami támogatás a befizetett összeg 20 százaléka, de maximum 150 ezer forint.) A költségekről sem feledkeztünk meg: egyszeri 4000 forint mellett negyedévente 1900 forint költséget kalkuláltunk.

Ez alapján:

- Aki 18 éves korában elkezdi a takarékoskodást, 47 évig gyűjtheti a pénzt, mire eléri a nyugdíjkorhatárt. Ha havonta 10 ezer forintot tesz félre nyugdíjra, ez idő alatt állami támogatással növelve és költségekkel csökkentve 21,7 millió forintot gyűjthet össze. Ez arra elegendő, hogy 82 éves koráig havi 111 570 forinttal kiegészítse jövedelmét.

- Ha 10 évig nem tesz félre semmit, és csak utána kezd el havi 10 ezer forintot gyűjtögetni, ugyanilyen feltételekkel már csak 12,8 millió forintot tud összegyűjteni 37 év alatt - ez havi 65 ezer forintos nyugdíj-kiegészítésre elég 82 éves koráig.

- Ha 30 évig hanyagolja a nyugdíjcélú öngondoskodást, 17 év alatt havi 10 ezresével már csak 17 ezer forinttal tudja kiegészíteni nyugdíját.

Ha ugyanakkora plusznyugdíjat szeretne elérni, mint aki 18 évesen kezdett pénzt gyűjteni, akkor havi 61 500 forintot kellene félretennie – több mint hatszor annyit, mint az időben észbe kapó társának.

Bár ilyen hosszú távra sem az elérhető hozamot, sem a várható infláció mértékét nem lehet pontosan megbecsülni, ezek a kalkulációk jól szemléltetik, milyen óriási előnye van annak, aki idejekorán elkezd legalább kisebb összegeket félretenni

A Magyar Nemzeti Bank javaslata szerint a havi jövedelem 3-9 százalékát érdemes félretenni nyugdíjcélra – ez minden megkeresett 100 ezer forintunkból 3000-9000 forint közötti összeget jelent.

Hogyan takarékoskodjak nyugdíjra?

A megtakarításoknak speciális formái azok, amelyek célja az állami nyugdíj kiegészítése. Ezeket ugyanis az állam is támogatja: az adott évben félretett összeg 20 százalékát minden évben visszaadják a személyi jövedelemadónkból. (Persze csak akkor, ha ehhez elegendő adót fizettünk be év közben – ha az éves adónk nem éri el a nyugdíjcélú megtakarításaink 20 százalékát, akkor a visszaadott összeg is kevesebb lesz.) Háromféle nyugdíjcélú megtakarítást támogat így az állam:

  1. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál befektetési szakemberek kezelik a befizetett pénzünket, és próbálnak hozamot elérni, többet kihozni belőle. Különböző portfóliók közül választhatunk annak függvényében, hogy csak alacsony kockázatot vállalunk (cserébe valószínűleg alacsonyabb, de biztosabb hozamot érnek el a szakemberek), vagy magasabb kockázatot – ilyenkor esélyt adunk annak, hogy a hozamunk is magasabb legyen, de azt is kockáztatjuk, hogy esetleg egyes években negatív hozamot hoz a befektetésünk, tehát valamelyest csökken a megtakarításunk.
    A 20 százalékos adóvisszatérítés maximális összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 150 ezer forint évente.
  2. A nyugdíjbiztosítások esetében is szakemberekre bízhatjuk a pénzünket, és itt is kockázatvállalási hajlandóságunknak megfelelően dönthetünk arról, milyen jellegű eszközökbe fektessék be megtakarításainkat - a választási lehetőségek valamivel szélesebbek, mint az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében.
    A 20 százalékos adóvisszatérítés maximális összege a nyugdíjbiztosításoknál 130 ezer forint évente. (Nyugdíjbiztosításokról a 8. fejezet V. részében is írtunk.)
  3. A Nyugdíj-előtakarékossági Számla (avagy NYESZ) azoknak ajánlott, akik már járatosak a befektetések világában, és szeretnék maguk eldönteni, milyen befektetési eszközökben tartják pénzüket.
    A 20 százalékos adóvisszatérítés maximális összege a NYESZ esetében 100 ezer forint évente.

A 12. fejezetben a befektetésekről, befektetési eszközökről sokat megtudhatsz.

Miért spóroljak pénzt az egészségemre, ha a háziorvos ingyen megvizsgál?

Az időskori megélhetés mellett az egészség is olyan terület, amivel az emberek hajlamosak túl későn foglalkozni: sokan csak akkor kapnak észhez, amikor valami költséges vizsgálatot, műtétet kellene elvégezni vagy egy nagyon drága gyógyszert kiváltani.

Dehát a háziorvosnál vagy a kórházban egy mandulaműtétért vagy a lábam begipszeléséért nem is kell fizetni! – kiálthat fel az olvasó. Tény, hogy az állami rendszerben a vizsgálatokat, beavatkozásokat az állam téríti meg, az adófizetők pénzéből, ami a legolcsóbb megoldás. Ahogy azonban az élet minden területén, így itt is igaz:

az egészségügy nem lehet egyszerre olcsó, jó és gyors.

Az állami egészségügy a pácienseknek olcsó, mert külön befizetés nélkül ellátják a legtöbb orvosi problémánkat, de sokszor előfordul, hogy csak hetekkel, hónapokkal későbbre kapunk időpontot egy vizsgálatra vagy műtétre. Az is előfordul, hogy bár jó minőségű ellátást kapunk felkészült szakemberektől, a kórházi körülmények vagy a rendelő felszereltsége kívánnivalót hagy maga után; esetleg a rendkívül leterhelt egészségügyi dolgozók nem eléggé türelmesek, nem adnak érthető és alapos tájékoztatást. Az állami fogorvosi ellátás keretében sok kezelés az államilag támogatott kategóriába esik, de a fogszabályozás, fogpótlás például már csak térítés ellenében vehető igénybe, és rendkívül sokba is kerülhet.

Választhatjuk ilyenkor a magán-egészségügyet – itt jobb körülmények között, lényegesen rövidebb várakozási idővel gyógyulhatunk, végeztethetünk el vizsgálatokat. A magánorvos azonban lehet gyors és jó, de biztosan nem olcsó: több ezer forintba kerül már egy állapotfelmérés is, a beavatkozások pedig néhány tízezer forint fölött kezdődnek, a felső határ pedig a csillagos ég - a számla végösszege milliókra is rúghat.

Mire jó az egészségpénztár?

Ilyen esetben jó, ha van tartalékunk, amihez hozzányúlhatunk. Az egészségügyi célú megtakarításokat – a nyugdíjcélúhoz hasonlóan - támogatja az állam. Az egészségpénztáraknál számlát nyithatunk, amire időről-időre pénzt fizethetünk be. Az állam minden évben az adott évi befizetésünk 20 százalékát (de legfeljebb évi 150 ezer forintot) az egészségpénztári számlánkra utal. Magyarán ha egy évben 100 ezer forintot befizetünk az egészségpénztári számlánkra, azt az állam 20 ezer forinttal kiegészíti - ennyivel többet költhetünk gyógyulásra vagy egészségmegőrzésre, mint amennyit befizettünk. (Mivel ezt a személyi jövedelemadónkból adja vissza, itt is feltétel, hogy legalább annyi adófizetési kötelezettségünk legyen, amennyit vissza szeretnénk kapni az államtól!)

Az egészségpénztári befizetés önkéntes, azaz mindig magunk dönthetjük el, mikor mennyi pénzt teszünk félre egészségügyi célokra. A pénztárak előírhatnak rendszeres tagdíjat, ez jellemzően havi 1-2 ezer forintra rúg, valamint kisebb díja is lehet a számlavezetésnek, amit havonta levonnak a befizetéseinkből. Cserébe a számlán lévő, fel nem használt egyenlegünkre némi hozamot is fizetnek a kasszák, ez azonban nem sok – az állami adóvisszatérítéssel viszont már szépen szaporodhat a pénzünk.

Az egészségpénztári számlához jellemzően egy kártyát is kapunk – ez olyasmi, mint egy bankkártya, de csak meghatározott, egészséghez köthető célokra költhetünk vele. Ezek között lehetnek vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, de akár szemüveget, fogszabályzót vagy gyógyszereket is vásárolhatunk egészségpénztári számlánk terhére. Így nem csak saját, de akár családtagjaink kezelését, otthoni gondozását, eszközeit, gyógyszereit is kifizethetjük megtakarításainkból. Sajnos ugyanis arról sem szabad megfeledkezni, hogy előfordulhat: idős rokonaink egészségügyi ellátásának, házi ápolásának terheiben egyszer majd nekünk is részt kell vállalnunk.

Mit tud az egészségbiztosítás?

Szintén egészségügyi célú megtakarítási mód az egészségbiztosítás is. Ezt a biztosítóknál lehet megkötni. Itt nem magunk döntjük el, hogy mikor mennyit fizetünk, hanem a biztosító állapítja meg a biztosítási díjat, amit minden hónapban be kell fizetnünk - ha elmulasztjuk, megszüntetik a biztosításunkat. Cserébe ha bármikor magánegészségügyi ellátásra, vizsgálatra van szükségünk, akkor a biztosító kifizeti ennek költségeit. Nem számít, hány havi biztosítási díjat fizettünk be; a szerződésünkben szereplő biztosítási összeghatárig a teljes költséget a biztosító állja.

Az egészségbiztosításra jelenleg nem ad adóvisszatérítést az állam.

Források:

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/nyugdij/nyugdij19.pdf

https://mfor.hu/cikkek/makro/pont-feleakkora-az-atlagnyugdij-magyarorszagon-mint-az-atlagkereset.html

https://mfor.hu/kalkulatorok/nyugdijkalkulator.html

MNB Pénzügyi Navigátor füzetek

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 28 410 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál és a Cetelemnél 28 721 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Kölcsönből autó megtakarítás nélkül? Most különösen észnél kell lenni
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 23. 13:31
A szokottnál is óvatosabban kell kezelnünk a pénzügyeinket, kiadásainkat a koronavírus-járvány miatt, és nem kivétel ez alól az autóvásárlás sem. Ha hitelből oldanánk meg, érdemes lehet vállalni az extra költségeket a biztonságért.
Személyes pénzügyek 2021 közepéig nem kellene törleszteni a hiteleket!
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 19. 11:37
De nem mindenkinek, csak a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkozottak, valamint a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenést elszenvedő vállalkozások számára.
Személyes pénzügyek Karanténba mennek-e a külföldön dolgozó magyarok?
Eidenpenz József | 2020. szeptember 7. 19:03
Senki sem tudja valójában, hogy aki Ausztriába vagy más országba jár dolgozni a határ 30 kilométeres sávján túl, az hazajöhet-e két hetes karantén nélkül, vagy sem. A jogszabály nem egyértelmű, a határátkelőkön pedig nincs egységes gyakorlat. Az ingatlanalapok eddig jól átvészelték a válságot.
Személyes pénzügyek Ilyen is ritkán van: a kockázatosnál akár olcsóbb is lehet a biztonságosabb lakáshitel
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 19:05
Az augusztus végén elérhető jelzáloghitelek között találni olyan minősített fogyasztóbarát kölcsönt, ami árban a változó kamatozású hitelekkel vetekszik, sőt, olcsóbb is lehet.
Személyes pénzügyek A továbbtanulás a legjobb befektetés?
Privátbankár.hu | 2020. szeptember 1. 15:37
A diploma megszerzésének egyik előnye, hogy az általunk vágyott szakmában dolgozhatunk. A másik, hogy a diplomások jóval többet keresnek. Így nagyon érdemes megtalálni a megoldást a tanulmányok finanszírozására és befejezésére.
Személyes pénzügyek Most érdemes kiváltani a régi hiteleket
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 31. 16:31
A koronavírus miatt az év végéig bevezetett hitelmoratórium sok mindenre ad lehetőséget. Amellett, hogy a krízis idején legalább a hiteltörlesztéssel nem kellett foglalkozni, a Bank360.hu szakértői szerint a mostani időszakot ki lehet használni arra is, hogy elgondolkodjunk a régi hitelek kiváltásán.
Személyes pénzügyek Mi lesz veletek, Ausztriában dolgozó magyarok?
Eidenpenz József | 2020. augusztus 30. 06:04
Az Ausztriában dolgozó magyar állampolgárok száma kevés híján visszaállt a válság előtti szintre júliusban, egy jelentősebb, közel hatezer fős ugrás után. A többi ország polgárai jóval kisebb számban találtak munkát a nyár közepén, igaz, náluk a tavaszi visszaesés is kisebb volt. Frissítés: Az Ausztriában dolgozó magyarokat nem hivatalos információk szerint teljesen kivehetik a határzár alól.
Személyes pénzügyek A mai nem egy szokásos szombat: adunk egy több ezer forintos tippet az autósoknak
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 29. 08:48
Több fővárosi kerületi honlapon is figyelmeztetik az autósokat: hiába van szombat, a fizetős övezetekben ma nem parkolhatunk ingyen - ez természetesen azokra a vidéki nagyvárosokra is igaz, ahol van közterületi fizetős parkolás. Aki erről megfeledkezik, mikuláscsomagot talál majd a szélvédőjén.
Személyes pénzügyek Eddig 44 ezer anya élt az adókedvezménnyel
Privátbankár.hu / MTI | 2020. augusztus 19. 06:32
A mentességgel 380 milliárd forintot spórolhattak a gyermekes szülők.
Személyes pénzügyek Ekkora önerő kell egy élhető lakás megvételéhez
Privátbankár.hu | 2020. augusztus 18. 15:24
Összesen mintegy 5-6 millió forintos önerő mindenképpen szükséges ahhoz, hogy élhető méretű lakást vásároljunk. Ám hitelfelvétel nélkül biztosan nem úszhatjuk meg a lakásszerzést – vélik a Duna House szakértői. 
hírlevél