Fenntarthatlan lehet az olasz nyugdíjrendszer, ha nem változik a helyzet.

Az állam nyugdíjat fizet az időseknek és gondoskodik a lakosság egészségügyi ellátásáról is - mégis nagyon fontos, hogy ezeket az állami szolgáltatásokat a saját jövedelmünkből is kiegészítsük. Ráadásul erről érdemes azonnal gondoskodni, amint elkezdünk rendszeres bevételhez jutni: óriási előnye van azoknak, akik időben kezdenek el nyugdíjra vagy egészségügyi célokra megtakarítani. Nem véletlen, hogy az állam is igyekszik rávenni a hosszú távú öngondoskodásra az állampolgárokat.

Több mint 24 millió forintot tud felhalmozni egy huszonéves nő a nyugdíjba vonulásáig, ha a nettó átlagfizetésének körülbelül 10 százalékát havonta félreteszi. Egy tíz évvel idősebb férfi pedig 26 millió forintra tehet szert - derül ki a K&H Biztosító összeállításából. A társaság tapasztalatai szerint az öngondoskodás és a nyugdíjas évekre történő takarékoskodás egyre inkább a fókuszba kerül szinte mindegyik korosztályban. Ezt jelzi az is, hogy a K&H Biztosító az idei első félévben - a koronavírus-járvány ellenére – nyugdíjbiztosítások értékesítésében 24 százalékos növekedést ért el.  

A nyugdíjrendszer Németországban is hatalmas nyomás alatt áll: a demográfiai változások miatt egyre több a nyugdíjas, és egyre kevesebb a járulékfizető. Ezért a kormány arra ösztönözi az embereket, hogy többet fordítsanak magánnyugdíjra, előtakarékosságra. Ez azonban Németországban rendkívül bonyolult. Az ország most a svédektől tanulna.

Egyre tovább élünk, de mégsem teszünk félre idősebb korunkra, így a most aktív magyaroknak várhatóan a nyugdíj mellett is keményen dolgozniuk kell majd a tisztességes megélhetésért – legalábbis erre engednek következtetni az OTP Öngondoskodási Index eredményei és a társadalmi trendek. Ráadásul a magyar nyugdíjrendszer így nem lesz fenntartható.

Németország modernizációs kihívás, Magyarország civilizációs zsákutca – mondta Bokros Lajos a Privátbankár konferenciáján. A bevándorlás lehet pozitív hatású gazdaságilag, de ahhoz sokféle feltételnek kell teljesülnie, például hogy a bevándorlók képzettsége közel álljon a fogadó országhoz és megtanulják a nyelvet. Csökkenő népesség mellett sem lehetetlen a gazdasági növekedés.

A magyarok döntő többségének fontos az időskori anyagi biztonság, ugyanakkor a jelenlegi társadalmi trendek szerint évtizedeken belül megkétszereződhet a 65 éven felüliek aránya a társadalomban. Milyen trendek jelenthetnek fenyegetést a jelenlegi nyugdíjrendszer stabilitására? Hogyan hatástalaníthatjuk a nyugdíjbombát?

Úgy tűnt pár hónapig, hogy a férfiak 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjba vonulási lehetőségéről a szakszervezetek népszavazást tudnak kikényszeríteni. Az Alkotmánybíróság döntése alapján most úgy néz ki, megúszták a politikai pártok ezt az ügyet, amely sokkal mélyebb gazdasági és társadalomfilozófiai döntéseket kényszerített volna ki, mint ami elsőre látszik.

A szakirodalmi kritikák szerint, a létező nyugdíjrendszerekkel általában az a baj, hogy nem tudják megfelelően kezelni a demográfiai és a munkaerő-piaci trendeket, illetve kevéssé átláthatók. Tervezzünk új nyugdíjrendszert, de előbb számoljunk le a mítoszokkal!

A legtöbb OECD tagországban reformintézkedéseket hoznak azért, hogy a nyugdíjrendszerek jobban alkalmazkodjanak az elöregedő lakossághoz - derül ki a legfejlettebb gazdaságú országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2014-es nyugdíjkörkép kiadványából.

Inkább adókedvezményeket kellene adni az alacsony bérek után is - mondja a Budapest Intézet vezető kutatója. Scharle Ágota bírálta a munkahelyvédelmi akciótervet is: szerinte olyanok is kapnak támogatást, akik erre nem szorulnak rá, magyarán ez nem más, mint ablakon kidobott pénz. A megígért 1 millió munkahely helyett pedig egyelőre mindenki érje be - jó esetben - 40-60 ezerrel.

Az alacsony minimálbér megöli a fejlődést, a termelékenység növelését - véli Pogátsa Zoltán. A közgazdász szerint paradoxon, hogy 20 százalék feletti ifjúsági munkanélküliség mellett a fiataloktól várjuk a nyugdíjprobléma megoldását.

A kettő közül az egyik tuti. Enélkül ugyanis nem lesz korrekt a nyugdíjrendszer. Németh György nyugdíjszakértő szerint attól még nem születik több gyermek, hogy magasabb nyugdíjat ígérnek a most aktív generációnak. Érdemes lenne viszont elgondolkozni azon, hogy azokat, akiknek négy vagy ennél több gyermekük van, engedjék ki a rendszerből. Németh György azt is mondta: a kormány adócsökkentési ígérete nem több politikai szimbólumnál, a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetése durva és álságos volt. Interjú

A kormányváltás óta megtett lépéseknek köszönhetően 25 év múlva is fenntartható lesz a nyugdíjrendszer - mondta Soltész Miklós a Fidesz Magyarország jobban teljesít - Oltalom alatt az idősek című rendezvényén Egerben.

Európában is egyre kritikusabbak a nyugdíjpénztárakkal, ha nem termelnek hozamot akkor mi értelme őket fenntartani? Nem árt ugyanakkor szemrevételezni, hogy egy-egy nyugdíjrendszer mögött milyen tartalékok állnak. A magyar hozamok kifejezetten jónak számítanak amúgy - idén az állam is ügyesen gazdálkodott a nyugdíjpénzünkkel.

Az elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül, Rogán Antal ellentétesen nyilatkozott.

Még idén jóváírják az állami nyugdíjrendszerben elinduló egyéni számlákon a korábbi magánnyugdíj-pénztári befizetéseket - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A kutatók a 2000-es évek elejére várták a Ratkó-korszak harmadik "robbanását", ez nem következett be, sőt, több mint negyedmillióval csökkent azóta a népesség. Nemcsak az 50-es évek első felének abortusztilalma volt ellentmondásos, hanem a népesedéspolitikában ezután bevezetett liberalizáció is. Hatásai ma is érezhetőek.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította szerdán a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett magyar panaszt. Az ítélet több mint furcsa.

Alacsony a csehek érdeklődése a nyugdíjrendszer második pillére, a magánnyugdíjpénztárak iránt, amelyek a január elsején életbe lépett módosított nyugdíjrendszer részét képezik.

A miniszterelnök az Idősügyi Tanács ülésén ma állatos hasonlatokkal illusztrálva beszélt a magyar útról, melyet egyre többen másolnak, és a gazdaságról, mely képes volt kitermelni a nyugdíjak vásárlóértékének megtartását, miközben Európában máshol ezeket az ellátásokat inkább visszavágják.

Megszűnhet a második legnagyobb magánnyugdíjkassza, az OTP pénztárát nemcsak a szabályozói környezet változása érintette érzékenyen, hanem a bankcsoportra kirótt újabb közterhek. A több mint 13 ezres tagságból csak 11-en gondolták úgy, hogy működési célú adományt juttatnak a kasszának. Év vége előtt dönthetnek a végelszámolásról.

Majdnem 800 ezer forint a rekordnyugdíj havi nettó összege. Az átlag ennek mindössze egynyolcada, de az évi 8 milliós járulékfizetési plafon eltörlésével most emelkedhet. A költségvetés rövid távon profitál ebből, néhány év múlva azonban a kiadási oldalon is megjelenik majd.

A jelenlegi demográfiai folyamatok nem csak a TB-nyugdíjrendszert teszik fenntarthatatlanná, hanem a tőkefedezetit is, ezért fordulatra van szükség. A jelenlegi rendszerek igazságtalanok a gyermeket nevelőkkel szemben, létezik azonban olyan javaslat, ami a taníttatott gyermekeket díjazná a szülők nyugdíjában, a gyermekteleneknek pedig kevesebb állami nyugdíjat adna ugyanakkora befizetés után.

Úgynevezett német típusú "munkaidőszámla" bevezetését javasolják a nyugat-dunántúli vasasok, egyfajta harmadik pillért képezve így a nyugdíjrendszerben.

A pozsonyi parlament döntése értelmében szeptembertől ideiglenesen bárki kiléphet a magánnyugdíj pénztárából és csökkentik a járulékok arányát is.

Orbán Viktor, az MKIK elnökségével való tárgyaláson elmondta, hogy új gazdasági modellt épít a kormány, melynek része a munkát és családokat támogató adórendszer. Hozzátette, hogy az új modell egyik célja, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar kézben legyen. Orbán Viktor a munkavédelmi akciótervvel kapcsolatban óriási nyomásra számít.

A nyugdíjak 2013 utáni adómentességének megőrzését célzó törvényjavaslatot terjesztett pénteken az Országgyűlés elé Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Bár a lakosság harmada még mindig elutasító a bevándorlókkal szemben, a szakemberek szerint elkerülhetetlen az integrációjuk, mert a magyarok elöregedése olyan mértékű, hogy nem tudjuk magunk működtetni az ellátórendszereket. Az EU-ban a lakosság 6,5 százaléka bevándorló, közben a magyar lakosságnak mindössze 4 százaléka külföldi származású.

Március végéig több pénztár is bejelenti, hogy milyen tagdíjak mellett tud életben maradni, de vajon hogyan gazdálkodtak eddig a működési költségekkel? A hónap végén arra is lehetőség nyílik, hogy a pénztártagok átlépjenek az állami rendszerbe, az 2009-ben és 2010-ben is drágábban működött, mint a pénztárak.

A lengyel kormány nem tervezi, hogy teljes egészében kivezeti a magánnyugdíjalapokat a nyugdíjrendszerből - jelentette ki nemrég a pénzügyminiszter. Mindamellett Jan Vincent-Rostowski leszögezte: a magánpénztárakban felhalmozódott összeget a tag nyugdíjba vonulása után átirányítják az állami rendszerbe.

Nem haladnak a szerkezeti átalakítások, a Széll Kálmán-tervben beígértek több évet késnek. Csak jövő nyárra lesz e-útdíj, két év múlva végeznek a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatával, nem látni, hol van az idénre tervezett "strukturális nyugdíjspórolás", a Nemzeti Közlekedési Holding pedig meg sem született még.

A társadalom idősödése és a válság miatt egész Európában át kell értékelni a nyugdíjak szerepét - hangsúlyozta Andor László uniós biztos az MSZOSZ nyugdíjrendszerről rendezett konferenciáján. Az MTA egyik kutatója szerint Magyarországon látványpolitizálás folyik nyugdíjügyben, egyes intézkedések egyenesen "röhejesek"

Nem igényel ugyan új hatásköröket az Uniónak a nyugdíjszabályozásban, de a közös célokra gyakorolt hatása miatt növelni kívánja az EU rásegítő szerepét a nyugdíjpolitikák területén az a Fehér Könyv, amit csütörtökön fogad el a témában az Európai Bizottság

Az ÁSZ elnöke szerint a hárompilléres nyugdíjrendszer túl nagy terhet jelentett a magyar államnak. A nyugdíjfőigazgatóság vezetője szerint pedig legalább 3200 milliárdnyi államadósságot generált a magánpénztári rendszer fenntartása. Mészáros József beszélt a szerzett jogokról, a rokkant nyugdíjakról és arról, kell-e dolgozni nyugdíj mellett.

Matolcsy György egy az Országgyűlés honlapján írásban feltett kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kormánynak nem az önkéntes nyugdíjpénztárak elsorvasztása a célja, hanem a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódóan a bennük rejlő további lehetőségek kiaknázása.

Lépéskényszerbe került nyugdíjügyben a kormány, mely az egyéni számlák kialakításának ígéretével kezdett neki a nyugdíjrendszer átszabásának. A demográfiai folyamatok és a "két lábra állított nyugdíjkassza" miatt elkerülhetetlennek látszik egy adóemelés, amit az új nyugdíjrendszerben akár el is "bújtathatnának".

Az NGM közlése szerint a maradó pénztártagok ugyanakkora nyugdíjra számíthatnak, mint az állami pillérben lévő befizetők - holott a tavaly év végén elfogadott módosítások szerint nem. Úgy tűnik, a jogalkotó nem akar belefutni abba, hogy a 102 ezer pénztártag diszkrimináció miatt jogorvoslatot kérjen. Az is kiderült, hogy a most átlépők is kapnak reálhozamot.

Gúnyosan megjegyezhetnénk, a pénztárak megkapták, amire vártak: a pénztári befizetéseket "csak" átirányítja a kormány, nem pedig zsebre teszi - csakhogy 2011 decembere van, nem pedig 2010. A csütörtökön bejelentett újabb "átirányítással" a legnagyobb gond, hogy a kompenzációról megint nem esett szó.

Az emelkedő alapkamat keresztbe tehet az öngondoskodásnak, a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot az egyre bizonytalanabb környezet amúgy is aláássa. Holott ma már nem az a gond feltétlenül, hogy nem akarunk félretenni, hanem hogy nincs miből.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a szocialista párt a szolgálati és a rokkantnyugdíjasokat érintő intézkedések miatt. Az ellenzéki párt szerint a kormány nemzetközi szerződést sért és szerzett jogoktól foszt meg állampolgárokat. A rokkantnyugdíjakról az Ab már nyáron hozott egy határozatot.

A hétfői maratoni ülésnapon az Országgyűlés döntött a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről, a plázastop bevezetéséről, a mezőgazdasági termelők kockázatközösségéről és több más ügyről - az éjjel azonban többségbe került az ülésteremben az ellenzék, így sikerült megakasztaniuk a gépezetet. Összeért a két ülésnap a munka törvénykönyve miatt.

Az Országgyűlés három héten belül második ötnapos ülését tartja, a képviselőknek hétfőn és kedden is szavazniuk kell az elfogadásra váró törvényjavaslatokról. A hét első napján döntés születhet például a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, az igazságszolgáltatási reformról, kedden pedig a jövő évi költségvetés főszámait határozhatja meg a Ház.

A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek lesznek ezután, tényleg csak az ülhet majd otthon, aki nem tud dolgozni egyáltalán. Több 100 ezer ember jogosultságát vizsgálják meg, akit lehet, rehabilitálnak.

Az 50 feletti korosztály borúlátóbb, pesszimistább, mint a fiatalabbak, az idősebb generáció legtöbb tagja elsősorban jövőbeli pénzügyi helyzete miatt aggódik.

Az ideális nyugdíjrendszer elképzelhetetlen a magánnyugdíjpénztárak nélkül - írja a Mercer legfrissebb tanulmánya. A fenntartható nyugdíjkasszához 40%-os államadósság lenne a megfelelő. Jelenleg nincs első osztályú besorolással rendelkező nyugdíjrendszer, pedig a fejlett országokban egyre nagyobb gond az elöregedés

Sok a félreértés és az indulat a reálhozamok körül, pedig a jogalkotó több hibát is vétett. Érthetetlen, hogy az Ab mire vár, meglehet a rendszer még most is visszaalakítható lenne Mi, magyarok csak a csodára várunk, hogy az állam megoldja a gondjainkat - interjú Bába Juliannával, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökével.