3,1 millió ember nyugdíj-megtakarításait már átfolyatták a költségvetésbe - végleg. Pontosabban a 2010-ben nagy lendülettel megkezdett nyugdíjreformról először még annyit lehetett tudni, hogy az NGM 14 havi járulék átirányítására készül, de szó nem volt még másfél évvel ezelőtt arról, hogy megnyitva az átlépés lehetőségét, a komplett vagyont elszipkázza a költségvetés. Így lett.
A kompenzáció eddig egy ígéret
A legnagyobb kérdés azonban továbbra is a kompenzáció, mely nem több jelen pillanatban egy nyugdíjígérvénynél, melynek egy része a jövőben egyéni számlán halmozódhat fel. Ahogy már korábban is írtunk róla, erről sok mindent nem tudni, homályos elképzelések szivárogtak már ki arról, hogy mi a miniszterelnök elképzelése, de úgy tűnik: konkrét terv egyelőre nincs.
11 év megtakarításai hamar elillantak
| Orbán Viktor a közrádiónak nyilatkozva ma reggel azt mondta a magánnyugdíjpénztári forintok ismételt átirányításáról, hogy "az most már mindig így is lesz". Részletek >>> |
Az állam idén közel 3000 milliárdnyi nyugdíjvagyont zsebelt be, ebből közel 1400 milliárdnyi állampapírt égetett el a gyors és látványos adósságcsökkentés végett. Csakhogy az unortodox gazdaságpolitikát a piacok nem díjazták kellőképpen, így a 310 forint felé szökő euróárfolyam szépen visszahízlalta az államadósság szintjét is - amiről most már a nemzetgazdasági tárcánál is tudomást vesznek.
Ezt onnan sejthetjük, hogy a maradék nyugdíjvagyont is államadosság-csökkentésre használják fel, nem pedig a BKV és a MÁV adósságainak leépítésére illetve a PPP-projektek kiváltására. Másrészt, a sebtiben újraírt költségvetést már 300 forintos euróval számolták újra - noha az NGM már a legelső változat bemutatásakor is azt mondta, 300 forintos árfolyamra is van vésztartalék. A növekedési kilátások romlása azonban egyértelművé tette, hogy ezek a tartalékok hamar el fognak fogyni.
| A tőkefedezeti rendszer befizetéseinek elterelésére van európai példa, Észtország például "kölcsön kérte" a tagok pénzét, de úgy, hogy a kikötötte az eredeti állapot helyreállítását. Az észt kormánynak a GDP felpörgetéséhez volt szüksége a vagyonra, amit azóta visszatett a kasszákba. Ehhez hasonlóan jártak el korábban a lengyelek is, de a többpilléres rendszert nem bántották. A válságban épp máshogy jártak el az ukránok és a csehek, őket a krízis éppen arra tanította meg, hogy tartalékokat kell felhalmozni a jövőre, így bevezették a magánpénzári rendszert. A cseh modellben ráadásul a tb-alapból is támogatják az egyéni befizetéseket. |
Ahogy hamar elillanni látszik 11 évnyi megtakarított vagyon is. A magánpénztáraknál maradó közel 100 ezer emberhez év eleje óta nagyjából 300-an csatlakoztak - jellemzően olyan tagokról van amúgy szó, akiknek jelentős megtakarítás van a számlájukon.
|
| Toldozni-foltozni kell |
Ők az első pofont azzal kapták, hogy ügyükben nem döntött az Alkotmánybíróság - jogilag mindmáig nem tisztázott ugyanis, hogy állami nyugdíjra ezek a tagok jogosultak-e? Hiszen nyugdíjjárulékot fizettek, ami után jogosultság érvényesíthető lenne normál esetben. A járulékból azonban szociális adó lett, a jogalkotó a jövő évi költségvetést megalapozó törvényekbe pedig elrejtett olyan kitételeket, melyekkel könnyen megtorpedózhatják a fellépő igényeket. A visszamenőlegesség miatt fontos lett volna, hogy döntsön az immár új tagokkal felálló Ab, de egyre valószínűbb, ez már idén nem történik meg. Jogszabályi változások miatt pedig - ahogy arról már korábban beszámoltunk - az ügy lekerül a taláros testület napirendjéről.
A második pofont pedig azzal kapják ezek a tagok, hogy befizetéseiket minimum két évig továbbra is az államkasszába irányítják. Csakhogy ez a körülmény még nem állt fenn, akkor amikor idén január végéig ezeknek a tagoknak dönteniük kellett. Persze nem jelent nagy különbséget, hogyha a közül kell választania az embernek, hogy idén vagy jövő januárban lép-e át az állami rendszerbe...
Csakhogy továbbra is jelentős vagyonról beszélünk, hiszen mint említettük, vélhetően azoknak érte meg bent maradni a magánpénztári rendszerben, akik jelentős összegeket halmoztak fel, így biztosítva tudták nyugdíjas éveiket. Ők továbbra is a magánpénztárakat bízták meg vagyonuk gyarapításával és kezelésével - ráadásul ők ilyetén módon már rendelkeznek egyéni számlával, bármikor megnézhetik, vagyonuk mekkora, hogyan változott.
Vegetálnak a kasszák, ez most már a végjáték lesz
A kormány mostani terve alapján azonban a vagyont kezelő kasszák ellehetetlenülnek. Ezek a pénzintézetek, melyek félreértés ne essék, nem "extraprofitot felhalmozó multik", hanem a tagok tulajdonában vannak, ugyanis 14 hónapja befizetés nélkül vegetálnak, az új szabályok szerint olyan költségszint mellett kellett volna tovább működniük, amely legalább is a színvonalas vagyonkezelést lehetetlenné tette, de nagyobb baj, hogy a működés fenntartását is megkérdőjelezte. Ha további két évig nem kapnak a kasszák befizetést, az azt jelenti - ne finomkodjunk -, hogy ezeknek a kasszáknak lőttek. Nincs az a pénztári vezető, aki ilyen körülmények között azt mondaná, hogy tovább folytatja tevékenységét.
Egyszerűbb lesz ugyanis azt az utat választani, hogy elengedik a tagokat az állami rendszerbe, mint hogy tovább szenvedjenek. Az "eutanázia" lehetőségét maga Matolcsy György villantotta meg, aki azt mondta, elképzelhető, hogy ismét megnyitják az állami rendszer kapuit.
A mostani döntés két szempontból hasonlít az első hasonló jellegű intézkedésre. Először is a szakmával nem egyeztetett a kormányzat. Sem a szektor nagy részének államosítása előtt, sem a reálhozamok kifizetése kapcsán - volt is belőle gond, a káosz miatt "csak" 1,8 milliárdnyi reálhozam nem jutott el a címzetthez - sem pedig most. A pénztári vezetők ismét a hírekből értesültek róla, hogy az általuk kezelt vagyonra az államnak fáj a foga.
Vissza oda, ahonnan indultunk: kompenzáció
Másodszor: az NGM továbbra sem számol be róla, mi a kompenzáció. Ne feledjük, olyan pénzekről van szó, amit a munkavállaló levont a bérekből és tovább utalt a kasszáknak. Ezek helyett maradt egy ígérvény, melyet 3,1 millió embernek kell majd teljesíteni a jövőben valamikor. És hogy mi marad annak a 100 ezernek, aki eddig úgy gondolta, hogy pénze "biztonságban" van, arról szintén nem tudni semmit.
Implicit államadósság - ez ellen is harcolni kell...
Ezek az ígérvények márpedig implicit államadósságot fognak generálni. Minden elöregedő társadalomra jellemző, hogy az eltartottak és aktívak arányának változása miatt a nyugdíjkassza hiányt, vagyis államadósságot generál a jövőben. Ezt a járulékszint drasztikus emelésével és/vagy az aktívak számának emelésével lehetne ellensúlyozni. Senkinek ne legyen tehát illúziója afelől, hogy a nyugdíjrendszerből most kivett 3000 milliárd forint majd nem fog hiányozni. Dehogynem, előbb-utóbb valakinek vissza kell majd ezt fizetnie. A sors különös fintorának is nevezhetjük, hogy az államadósság elleni harcban majd épp ez a reform lesz az egyik legnagyobb ellenfele a mindenkori kormányzatnak, mg akkor is, ha a most egy év alatt felhasznált vagyon jelentős része államadósság-csökkentésre is megy el.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,21 pontos nyitás után csökkent hétfőn kora délutánig.
