Több jogszabályváltozás is tétlenségre késztetheti az Alkotmánybíróságot a nyugdíjpénztári beadványok ügyében. Mint arról korábban már beszámoltunk, az Ab előtt még több beadvány is van azzal kapcsolatban, hogy jogos-e a magánnyugdíjpénztáraknál maradó nagyjából 100 ezer tag nyugdíjigénye az állammal szemben.
A nyugdíjreform első felvonásában a kormány közel 100 ezer embert "kizárt a nyugdíjrendszerből", vagyis ők bár eleddig fizettek nyugdíjjárulékot, sőt később nyugdíj-hozzájárulást is és szociális adót is fognak, számukra az állam nem fog majd nyugdíjat utalni. A járulék után tehát járadék majd nem jár - az Ab előtt heverő beadványok épp azt kifogásolják, hogy az átnevezés miatt a közteher "minősége" nem változott, vagyis igenis érvényesíthető az után a jogosultság.
Új körülmények
Az Alkotmánybíróság azonban majd' egy éve nem hozott döntést az ügyben. A reálhozamok nyári kiutalása után már vélhetően a kasszák sem reménykedhettek sok mindenben. Az immár 15 főre bővült grémiumnak a jogszabályi változásokkal járó újabb körülményeket is figyelembe kell immár vennie.
A legfontosabb, hogy a korábbi egészségbiztosítási járulékot, a munkaerő-piaci járulékot és a nyugdíj-hozzájárulást (azt megelőzően nyugdíjjárulék) összevonták egy adónembe. Az így létrejövő tulajdonképpeni "nyugdíjadó" után az állam nem köteles minden egyes befizetőnek járadékot fizetni - ez is belekerült a T. Ház által november végén megszavazott salátatörvénybe. A törvényalkotó a 27%-os szociális hozzájárulási adó eme kitételével máris nyomatékosította, mit gondol az állam a pénztári tagok nyugdíjjogosultságáról.
Ráadásul az Ab jogköreit újraszabó törvény szerint a testület adókat érintő kérdésben nem hozhat döntést - ezt a helyzetet is mérlegelni kell a Donáti utcában. A testület ráadásul hamarosan szünetre megy, azután pedig 2012-ben szintén egy új törvényi előírás miatt már nem is hozhat döntést az említett beadványok ügyében.
Majdnem kimondták
Holott augusztus végi ülésén a taláros testület közel került hozzá, hogy kimondja a nyugdíjreform pénztárakkal kapcsolatos új szabályozásának alkotmányellenességét - elsősorban a nyugdíjjárulék átnevezéséről és a maradó pénztártagok nyugdíjigényéről szóló passzusokat. A régi összetételű Alkotmánybíróság két nap huzavona után akkor mégsem hozott döntést, úgy tudjuk csak akkor fogadták volna el a határozatot, ha egyöntetűen, különvélemény nélkül el tudják azt fogadni. Nem így lett. Az azóta 15 tagúra bővült bíróság még kétszer foglalkozott a témával, de döntést nem hozott, mint az közismert.
Pénztári tagok nyugdíja: az Ab megoldása, hogy nincs megoldás?
Több törvényi változás is plusz feladatot ró az Alkotmánybíróságra, mely a magánnyugdíjpénztárak ügyében majd' egy éve döntésképtelen. Elképzelhető, hogy a helyzetet úgy oldják meg, hogy sehogy sem oldják meg - 2012-től ugyanis nem kell már foglalkozniuk a korábbi beadványokkal.
Nagy cég, nagy felelősség. 
