Tízezrek vonultak hétfőn a francia nagyvárosok utcáira a munka ünnepén, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek Emmanuel Macron francia elnök nyugdíjreformja kapcsán, a rendőrség Párizsban és Nantes-ban könnygázzal oszlatott.

A tüntetők viszont a rendőröket vádolják túlzott erőszakkal, egyre inkább elszabadulnak az indulatok Franciaországban.

Parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a nyugdíjreformot a francia elnök, a hírre kiújultak a tüntetések.

Óriási tüntetések voltak Franciaországban a nyugdíjreform ellen, ám a szenátus így is elfogadta a javaslatot.

Franciaországban hatodik alkalommal tiltakoznak kedden országos munkabeszüntetéssel és utcai felvonulással a közszférában dolgozók a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő a mandátumának egyik legfőbb intézkedéseként harangozott be. A részvétel megközelítheti az első, január 19-i megmozdulásét.

Százezrek vonultak utcára mintegy kétszáz francia városban csütörtökön a szakszervezetek felhívására, hogy tiltakozzanak a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen.

Amióta nincs akkora válság, egy csomó országban politikai okokból visszavonták vagy felpuhították a korábban elhatározott nyugdíjreformokat. Ez később még csúnyán visszaüthet az OECD szerint. Nagy gond, hogy egyre többen dolgoznak részmunkaidőben, határozott időre vagy vállalkozóként, az ő nyugdíjuk pedig kevesebb lesz.

Egy év alatt tíz százalékkal, 58-ról 48 százalékra csökkent Vlagyimir Putyin támogatottsága. Ugyanakkor még így is az orosz elnök a legnépszerűbb politikus Oroszországban.

Olaszországban százmilliárd euróra becsülik az új kormány által tervezett reformok költségeit, ami nagy válságot is okozhat. Egyszerre növelnék a kiadásokat és csökkentenék a bevételeket, az adócsökkentés mellé több nyugdíj és segély járna. Senki sem tudja, nem vezet-e ez újabb euróválsághoz.

Az olasz politikusok egyszerre ígérték meg a korábbi nyugdíjreform visszacsinálását, a nyugdíjkorhatár csökkentését, amivel jelentősen emelkednek a kiadások, valamint az adók mérséklését, ami a bevételt is visszaveti. Pedig az ország eladósodottsága már így is nagyon magas, emiatt a probléma egész Európát fenyegeti.

A tagság egyre jobban erodálódik, ilyen költségszintek mellett nem tud ennyi kassza működni.

Egy év alatt csaknem 370 milliárd forinttal csökkent 685,9 milliárdos vagyon a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapban. Tavaly év végén 316 milliárd forint volt az eszközök értéke.

Egy ideje nem titok: a nyugdíjreform lényegéről lemondott a kormányzat. Az egyéni számlák bevezetésével két és fél éve szenvednek, most 1,3 milliárdos pályázatot írtak ki rá, egy külsős partner talán képes lesz összehozni a dolgot jövő nyárig.

0 forinttal startolhatnak el a kormány által korábban beígért egyéni nyugdíjszámlák - a látszatmegoldásra az időhiány miatt lehet szükség.

Decemberben még az IMF-nek törlesztettünk a maradék nyugdíjvagyonból, ami térítésmentesen került át a fejlesztési tárca alá tartozó Nemzeti Vagyonkezelőhöz. Mennyi maradt a 3000 milliárdból?

Hiába ígérte Matolcsy György, hogy két lábra állítja a nyugdíjkasszát, ez 2012-ben (sem) sikerült. Miközben Magyarország az EU-átlagnál gyorsabban öregszik, nincs igazi válasza a gazdaságpolitikának a nyugdíjkérdésre. A látszatmegoldások helyét hamarosan a fájdalmas valóság veheti át.

Egyszer már kiderült, a 13. havi nyugdíj elhibázott lépés volt egy olyan országban, ahol 10 havi ellátmányra sincs fedezet. 2013 végén talán lenne fedezet rá, a kormány számolni kezdett. A 13. havi juttatás reformok nélkül biztos, hogy fenntarthatatlan.

Bukott kísérletnek nevezi a hárompilléres nyugdíjrendszert az átalakításáról készített kormányzati jelentés, megjegyezve, hogy a működési költségekre fordított összegek és az elmaradt hozam nagyságrendileg 850 milliárd forintot tesznek ki, amiből több mint 400 kilométer autópályát lehetett volna építeni Magyarországon.

Ígérete ellenére nem tervezi a kormány, hogy egyéni számlákat alakít ki az állami nyugdíjrendszerben, noha 2 évvel ezelőtt ezzel az "ajánlattal" csábított vissza 3,1 millió magánnyugíjpénztári tagot a társadalombiztosításba. Az egyéni számlás rendszer bevezetése még a második Széll-tervben is szerepelt - a kormányzati ciklus végéig biztosan nem lesz belőle semmi.

Ha a szükséges gazdasági strukturális átalakítások megtörténnek, az akár másfél-két millió embert is érinthet.

A válságban a magánpénztárak nem teljesítettek valami fényesen, a kormány pedig folyamatosan azt hangoztatja, hogy csak az állam képes garantálni a nyugdíjakat. Így van-e ez? Magyarországon az átlag polgárnak havi 50 ezer forint plusz megtakarítást kellene félretennie a rendes nyugdíjhoz. Megnéztük, hogyan gazdálkodik az állam a nyugdíjvagyonnal.

A jogszabályok szerint a PSZÁF-nak március végéig kellene átadnia az egykori pénztártagok adatait annak az intézménynek, mely vélhetően létrehozza majd a kormány által ígért egyéni számlákat. Ugyanekkorra kell dönteni a még megmaradt kasszatagoknak, hogy átlépnek-e az állami rendszerbe. A teljes nyugdíjreformmal viszont csak nyárra készülhet el a kormány. Sok a kérdőjel, az idő szorít.

A görög kormánykoalíció pártvezetőinek nem sikerült megállapodniuk a nyugdíjkifizetéseket érintő 300 millió eurós megszorításban. Athéni forrás szerint azonban Görögország további 15 napot kapott arra a trojkától, hogy megtalálja 300 millió euró megtakarításának forrását az újabb mentőcsomagért cserébe. Mentőcsomag nélkül már márciusban csődbe mehet Görögország.

Az Európai Bizottság szerdai ülésén két és fél órán át foglalkoztak a magyar ügyekkel, de nemcsak a most terítéken lévő aktákat lapozgatták a biztosok, hanem régebbi ügyeket is elővettek. A nyugdíjreform többük szerint a magyar kormány trükközésének része.

A képviselőház után a szenátus is megszavazta az új olasz kormány 30 milliárd eurós megszorító csomagját, ezzel Mario Monti kabinetje teljes parlamenti bizalmat tudhat maga mögött a végrehajtásra. Az olasz képviselőház múlt pénteken szavazott bizalmat a szakértői kormány terveinek. Monti azt mondta: nincs kétsége, hogy Olaszország megmenekül, ha rendbe teszi költségvetését.

Általános sztrájkot tartottak Belgiumban, az új kormány nyugdíjreformja elleni tiltakozásul. Az egynaposra tervezett munkabeszüntetés az ország közlekedését szinte megbénította, és a nemzetközi vasúti közlekedésben is súlyos fennakadásokat okozott. Szerda este óta a nemzetközi vasúti járatok, így a Thalys szuperexpressz és a Londonba tartó Eurostar vonatok nem közlekednek az országban.

Gúnyosan megjegyezhetnénk, a pénztárak megkapták, amire vártak: a pénztári befizetéseket "csak" átirányítja a kormány, nem pedig zsebre teszi - csakhogy 2011 decembere van, nem pedig 2010. A csütörtökön bejelentett újabb "átirányítással" a legnagyobb gond, hogy a kompenzációról megint nem esett szó.