A szakszervezetek több mint egy hónapja azt hangoztatják, hogy az országnak fel kell készülnie egy legalább 24 órás teljes leállásra, amelyet határozatlan idejű, naponta megújítható sztrájkokkal és tömegtüntetésekkel kívánnak elérni a stratégiai ágazatokban annak érdekében, hogy a kormány visszavonja a reformjavaslatot, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62 évről 64 évre emelkedne. A munkabeszüntetés folytatásáról este döntenek a szakszervezetek.
A CGT szakszervezet szerint a dolgozók az ország valamennyi olajfinomítóját elfoglalták, így az üzemanyag-szállítás leállt az országban.
Az állami vasúttársaság (SNCF) a vonatok 80 százalékát törölte, és fennakadások vannak a nemzetközi közlekedésben Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság irányába is. A párizsi metróban a járatok ritkítva közlekednek, és hasonló jelentések érkeztek a vidéki nagyvárosokból is. A polgári légi közlekedési igazgatóság a légitársaságokat kedden és szerdán a járataik számának csökkentésére kérte.
Az oktatási tárca szerint a tanárok 32,71 százaléka nem tartotta meg az óráit kedden, a szakszervezetek 60 százalékos sztrájkrészvételről tudnak. Párizsban leálltak a hulladékfeldolgozók és a hulladékszállítás is szünetelt kedden.
Laurent Berger, az általában reformpári szakszervezet, a CFDT főtitkára üdvözölte "a történelmi mobilizációt", amire szerinte négy évtizede nem volt példa az országban, míg Philippe Martinez, a radikálisabb CGT vezetője úgy látja, hogy a délutáni párizsi tüntetés lesz a legnagyobb a nyugdíjreform elleni megmozdulás kezdete óta.
A korábbi tiltakozónapokat kísérő tömegrendezvényeken több mint egymillióan vonultak utcára országszerte, a hatóságok kedden 1,1 és 1,4 millió közötti tüntetőre számítanak több mint kétszáz városban.
A nyugdíjreformot előíró törvénytervezet vitája több mint két héttel ezelőtt szavazás nélkül fejeződött be a nemzetgyűlésben, a szenátusban pedig pénteken ér véget a vita, mielőtt a két ház közös bizottsága két héten belül összeül a végleges szöveg elfogadására.
A reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be, de miután nem rendelkezik a törvénytervezet elfogadásához szükséges parlamenti többséggel, egy tartós tiltakozó megmozdulás a kormány helyzetét is megingathatja. (MTI)
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
