Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön úgy döntött, hogy parlamenti szavazás nélkül hirdeti ki a vitatott nyugdíjreformot, miután a nemzetgyűlésben nincs biztosítva a többség a törvénytervezet elfogadásához - közölték kormányzati források.
A parlamenti szavazás megkerülése miatt több ezer feldühödött tiltakozó gyűlt össze este Párizsban a Nemzetgyűlés közelében, a Concorde téren, akik közül 120-at rongálások miatt előállítottak. A rend este 9 óra után állt helyre a francia fővárosban.
A francia alkotmány 49.3-as cikke alapján egy tervezet a parlament által elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
A kormány csütörtök délelőtt rendkívüli ülést tartott, és ott döntött a nemzetgyűlési szavazás megkerüléséről, jóllehet az ellenzéki jobboldali többségű felsőház, a szenátus délelőtt már megszavazta a szöveget, amelynek végleges változatát a parlament két házának vegyes bizottsága szerda este fogadta el.
Ezt követően Emmanuel Macron először még azt jelezte, hogy nem kívánja megkerülni a parlamenti szavazást, annak ellenére sem, hogy a nemzetgyűlésben pártja nem rendelkezik kellő többséggel. A kormány arra számított, hogy a jobbközép Köztársaságiak képviselői is megszavazzák a reformot, de a csütörtök délelőtti egyeztetéseken az derült ki, hogy erre nem mindegyikük hajlandó.
"Jelenleg a reform parlamenti elfogadását illetően bizonytalanság van néhány szavazat miatt. Nem kockáztathatjuk a nyugdíjaink jövőjét, erre a reformra szükség van"
- mondta a szavazás megkerülésének indoklásául délután a Nemzetgyűlésben Élisabeth Borne kormányfő, akinek beszéde alatt az ellenzéki radikális baloldali képviselők folyamatosan bekiabáltak, egyesek a miniszterelnök lemondását követelték, mások "64 év, azt nem" feliratú táblákat tartottak magasba, és a Marseillaise-t, a francia himnuszt énekelték.
A kormányfő rövid beszéde után Yael Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke elmondta: a törvénytervezet elfogadottnak tekintendő, majd péntek délutánig felfüggesztette az alsóház ülését.
Néhány perccel később a Nemzetgyűlés folyosóján az ellenzéki radikális baloldali összefogás, a NUPES képviselői jelezték, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Élisabeth Borne kormánya ellen. Marine Le Pen, a szintén ellenzéki jobboldali Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője elmondta, hogy az ő csoportja is bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, és kész megszavazni a baloldali javaslatot is a kormány megbuktatására.
"Ez a helyzet a kormány és Emmanuel Macron totális kudarcának beismerése"
- fogalmazott Marine Le Pen.
A kormányfő beszédét követően több ezren kezdtek gyülekezni a szakszervezetek és diákszervezetek felhívására a Nemzetgyűlés előtt. A párizsi prefektúra tájékoztatása szerint a rendőrség vízágyukkal és könnygázzal oszlatta szét a tömeget, miután többen a Concorde tér közepén álló obeliszk körüli felvonulási területet próbálták megrongálni. A rendőrség 120 embert őrizetbe vett a randalírozók közül.
A tér körüli utcákban is történtek rendbontások, az elégedetlenkedők elsősorban azokat a szeméttel teli kukát gyújtották fel, amelyeket a nyugdíjreform miatt sztrájkoló hulladékszállítók napok óta nem vittek el.
A franciák szerdán nyolcadik alkalommal tiltakoztak utcai felvonulásokkal és sztrájkokkal a kormány nyugdíjreformja ellen, amelynek értelmében a nyugdíjkorhatár a jelenlegi 62-ről 64 évre emelkedik. A felmérések szerint a franciák 70 százaléka támogatja a tiltakozást, és 60 százalékuk egyetért a stratégiai szektorok sztrájkjával is.
A tíz napja megkezdett gördülő sztrájk elsősorban az olajfinomítókban és a hulladékszállításban érezteti a hatását, de a vasúti közlekedésben és a tömegközlekedésben már kevesebben sztrájkolnak. A párizsi utcákon viszont szerda estig 7600 tonna szemét halmozódott fel, de több nyugati nagyvárosban, Rennes-ben, Le Havre-ban és Nantes-ban is szeméthegyek borítják az utcákat a hulladékszállítók tízedik napja tartó sztrájkja miatt.
A nyugdíjreform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána a kormány szerint újabb változtatásokra lehet szükség. Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom öregedése miatt és a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, és mindegyiket jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték.
A nyugdíjreformot az államfő már az első mandátumát megelőző kampányában, 2017-ben kilátásba helyezte, majd második mandátuma legfőbb intézkedéseként harangozta be.
(MTI)
Visszaveszik azokat a katonákat, akik az elhíresült „fiatalítás” miatt távoztak a honvédségből. 
