Az országos megmozdulást sztrájkok kísérték, elsősorban a közszférában: jelentős fennakadások voltak a távolsági és a tömegközlekedésben, csökkent az áramtermelés, leálltak az olajfinomítók, az oktatási intézményekben pedig elmaradtak a tanórák.
A vidéki városok első összesítései szerint tömegesen vettek részt a tiltakozó menetekben: a déli Toulouse-ban legalább 30 ezren, Marseille-ben 26 ezren, Montpellier-ben 15 ezren, Pau-ban 14 ezren, Perpignanban 12 ezren vonultak utcára.
A mobilizáció jelentősebb annál, mint amire előzetesen számítottunk - mondta az AFP hírügynökségnek Laurent Berger, az CFDT szakszervezet vezetője a párizsi megmozduláson, amely a République térről indult délután. Philippe Martinez, a radikálisabb CGT szakszervezet vezetője szerint a nyugdíjreform elleni tüntetés egybefog minden elégedetlenséget az országban.
A sztrájkfelhívás elsősorban a közszférában talált visszhangra: a vasúti közlekedés és a párizsi tömegközlekedés is szinte teljesen leállt, az EDF állami energiaórásnál csökkent az áramtermelés, az olajfinomítók dolgozóinak több mint 70 százaléka tartott munkabeszüntetést, a szakszervezetek szerint az általános iskolai tanárok 70, a középiskolaiaknak pedig 65 százaléka sztrájkolt, az oktatási tárca szerint viszont az általános iskolákban a tanároknak csak 42, a középiskolákban pedig 35 százaléka tiltakozott. Párizsban számos iskola egyáltalán nem nyitott ki.
Ez a javaslat
A reformmal a kormány a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelné 64 évre a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a minimumnyugdíj havi összegét, s azt hosszú távon a minimálbér 80 százalékában állapítaná meg. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerüljön 2030-ig, utána újabb változtatásokra lehet szükség.
Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, és valamennyit jelentős tiltakozó megmozdulások kísérték. Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.
(MTI)
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
