<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p
Amióta nincs akkora válság, egy csomó országban politikai okokból visszavonták vagy felpuhították a korábban elhatározott nyugdíjreformokat. Ez később még csúnyán visszaüthet az OECD szerint. Nagy gond, hogy egyre többen dolgoznak részmunkaidőben, határozott időre vagy vállalkozóként, az ő nyugdíjuk pedig kevesebb lesz.
(Fotó: Pixabay)

Az OECD két év után új elemzést adott ki a nyugdíjakról, nyugdíjpolitikáról, és áttekintést nyújt a “nem szokványos” (non-standard) munkavállalalásról, a modern munkavállalási formák nyugdíjazásának problémáiról is. “Éberségre van szükség, hogy ne veszélyeztessük a nyugdíjak fenntarthatóbbá tétele érdekében elért eredményeket” – írja a gazdaságilag legfejlettebb országokat tömörítő OECD nem túl megnyugtató összefoglalója.

A népesség öregedése a legtöbb OECD-országban gyorsul. Míg 1980-ban a szervezet átlagában minden tíz munkaképes korú személyre két 65 évnél idősebb személy jutott, ez a szám 2020-ban valamivel több mint háromra növekszik, és 2060-ra várhatóan csaknem hat lesz. A munkaképes korú népesség számos országban 2060-ra több mint egyharmadával csökken. (Magyarországon is, lásd az első ábrát.)

Így hát nagyszabású reformokra lenne szükség, amint azt már sokszor, sok helyen olvashattuk. Ám a szervezet előző jelentése, 2017. szeptember óta számos ország törvényeiben még a korábbi reformokat is visszavonta. Például csökkentették a nyugdíjkorhatárt, kiterjesztették a jogosultak körét, növelték az ellátásokat.

A munkaképes korú lakosság várható csökkenése 2060-ig. (Magyarország piros nyíllal jelölve.)

Nálunk is puhult a rendszer

A járulék mértéke megváltozott Magyarországon, Izlandon és Litvániában. Az öregségi szociális biztonságot vagy a minimális nyugdíjakat növelték Ausztriában, Franciaországban, Olaszországban, Mexikóban és Szlovéniában. Javították az alacsony jövedelműek számára nyújtott ellátásokat Németországban, Spanyolország pedig felfüggesztette egyes korábban hozott intézkedéseit.

Csak Észtország emelte fel a nyugdíjkorhatárt. Ezzel szemben Olaszország, Hollandia és a Szlovák Köztársaság kibővítette a korengedményes nyugdíjba vonulási lehetőségeket, vagy mérsékelte a nyugdíjkorhatár korábban bejelentett fokozatos emelését.

Baj lesz, ha válság lesz

A baj paradox módon az, hogy a gazdaságoknak viszonylag jól megy. Így a nyugdíjrendszerek reformja érdekében jelentkező “​​pénzügyi nyomás” enyhült. “Néhány ország enyhíteni akarja a válsághelyzetben bevezetett népszerűtlen intézkedéseket” – teszik hozzá. Ám a hosszú távú reformok visszarendeződése miatt a nyugdíjrendszerek a jövőben kevésbé lesznek képesek ellenállni a gazdasági sokkoknak, a népesség elöregedésével járó problémáknak.

A most nyugdíjba vonulók felnőtt életük hány százalékát töltik majd várhatóan nyugdíjban? (Kék oszlop.)

A jelenleg hatályos jogszabályok alapján az OECD-országok valamivel több mint fele növeli a nyugdíjkorhatárt, a jelenlegi 63,8 évről átlagosan 65,9 évre 2060-ig. (Így Magyarországon is fokozatosan emelkedik, 2022-re 65 évre – a szerk.) Ez a várható életkor növekedésének csak felét teszi ki. (Más kérdés, mennyire lesznek az idősek munkaképesek. Az emberi élet küszöbön álló ugrásszerű meghosszabbításáról itt írtunk.)

Mit mutat a mutató?

Az eddigi intézkedések nem lesznek elegendőek a munka és a nyugdíj közötti egyensúly stabilizálásához – hívják fel a figyelmet. A teljes munkaidőben, átlagbérért dolgozók jövőbeni “nettó helyettesítési rátája” átlagosan 59 százalék lesz. (Vagyis a bérnek mintegy 59 százaléka lehet a nyugdíj.) De Litvániában, Mexikóban és az Egyesült Királyságban csak 30 százalék körül.

Másutt, mint Ausztriában, Olaszországban, Luxemburgban, Portugáliában vagy Törökországban 90 százalék is lehet. A mutató a nettó nyugdíjat hasonlítja a nyugdíj előtt állók nettó béréhez. (Erről itt írtunk: Nemcsak a nyugdíjakkal van itt baj, hanem a nyugdíj előtt állók fizetésével is.)

Már minden harmadik állás atipikus

Ami eddig renitens volt, az lesz az új szabály

A munkaerőpiac a technikai fejlődésnek, legújabban az 5G-nek és a virtuális, kiterjesztett valóság-megoldásoknak köszönhetően tovább tolódik az atipikus foglalkoztatási formák irányába – írta az Mfor.hu. “A munkahely fogalma egyre képlékenyebbé válik. Az álláshalmozás már nem kivétel, sokkal inkább szabály lesz. A szabadúszás pedig olyan elterjedt lesz, mint a régi világban a munkakönyves foglalkoztatás” – írták.

A helyzetet nehezíti, hogy egyre növekszik azok aránya, akik “nem szokványos” vagy nem sztenderd (non-standard) munkaviszonyban, foglalkoztatási formában dolgoznak majd. Ez a csoport változatos, ide tartozik minden részmunkaidős, határozott időre foglalkoztatott, önfogalkoztató/vállalkozó személy. Ők az OECD-országok munkaerejének már több mint egyharmadát teszik ki.

De miért vet fel aggodalmat a modern, újfajta foglalkoztatási formák terjedése? Mert ez gyengítheti a nyugdíjasok jövőbeli generációinak jövedelmi kilátásait. Az önálló vállalkozók a legtöbb országban alacsonyabb nyugdíjjárulékot fizetnek, mint az azonos adóköteles jövedelemmel rendelkező alkalmazottak. Sok esetben maguk döntenek a befizetés pontos mértékéről. (Ez nálunk is gyakori a KATA esetében vagy a magukat, alkalmazottaikat minimálbérre bejelentő vállalkozóknál – a szerk.)

Húsz százalékkal kevesebbet kapnak

Ennek súlyos következményei lehetnek az önálló vállalkozók nyugdíjára nézve. A nyugdíjba vonuláskor az önálló vállalkozók és más nem szokványos foglalkoztatottak alacsonyabb állami nyugdíjban részesülnek, mint az alkalmazottak. OECD-szerte az önálló vállalkozók húsz százalékkal alacsonyabb öregségi nyugdíjat kapnak, mint az egykori alkalmazottak.

A jelentés céloz rá, hogy számos ország tehetne lépéseket a nem szokásos formában dolgozók nyugdíjainak javítása érdekében. A nyugdíjrendszerek reformjai enyhíthetik a szokásos és a nem szokásos formában dolgozó munkavállalók közötti különbségeket. Ez megkönnyítené a munkavállalói mobilitást is az egyes munkahelytípusok között.

Mennyi a munka, mennyi a tőke?

Erre az egyik példa, hogy a minimális jövedelmet, ami után nyugdíj jár, kellően alacsony szinten kell meghúzni. Így a határozott idejű vagy részmunkaidős dolgozókat sem hagyják nyugdíj nélkül.

A 65 év felettiek rendelkezésre álló jövedelme a lakosság egészéhez képest. (Kék oszlop.)

Sokkal nehezebb az önálló vállalkozók nyugdíjbiztosítása. Hivatalos munkaviszony nélkül nem világos, hogy milyen alapon kell kivetni a nyugdíjjárulékokat. Nagyon nehéz, ha nem lehetetlen különbséget tenni a munka- és a tőkejövedelem között. Ennek ellenére a legtöbb OECD-ország megköveteli az önálló vállalkozóktól, hogy járuljanak hozzá a kötelező nyugdíjrendszerhez. Egyes esetekben az önálló vállalkozók járulékterheinek csökkentése szándékosan történik, politikai célkitűzések elérése érdekében.

Támogassuk a szegényeket

De az alkalmazotti körben is hátrányt szenvednek a nem szokványos foglalkoztatású munkavállalók. Gyakran ki vannak zárva a vállalati rendszerekből, büntetik a munkahelyet gyakran váltó munkavállalókat. Az egyik munkaviszonyban szerzett nyugdíjjogosultság gyakran nem teljes mértékben hordozható a másik felé.

A nem szokásos foglalkoztatottak nyugdíjdilemmájának megoldásához átfogó megközelítésre van szükség az OECD szerint. Élethosszig tartó perspektíva kell, stabil karrier és jövedelem, előmenetel. Ez lehetővé teszi az emberek számára, hogy nyugdíjjogosultságukat kiépítsék. Nem szabad előnyben részesíteni egyes csoportokat másokkal szemben, az alacsony jövedelműeknek pedig támogatást kell adni a szervezet szerint.

Félünk az időskori szegénységtől

Az OECD 2018-as felmérésében 21 ország polgáraitól kérdezte meg, hogy mik a legnagyobb aggodalmaik. Az 55 és 70 év közötti válaszadók átlagosan körülbelül 82 százaléka nevezte az időskori anyagi helyzetet az első három legnagyobb probléma egyikének. De sok fiatalabb ember is kiemelt kérdésként kezelte ezt. A kormányoknak figyelembe kell venniük ezt és cselekedniük kell az összes munkavállaló nyugdíjkilátásainak javítása érdekében – írják.

Az idősebb, 55-64 éves korosztály foglalkoztatásának emelkedése 2000 és 2018 között. (Kék oszlop.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Hány telefonfülke van még az országban és mennyit használják őket?
Privátbankár.hu / MTI | 2021. július 23. 10:01
Folyamatosan csökken a nyilvános telefonfülkék száma, de még mindig rendszeresen használják azokat, havonta átlagosan ötven hívást indítanak egy-egy nyilvános készülékről.
Személyes pénzügyek Melyik éri meg jobban? A fogyasztóbarát személyi hitel vagy a hagyományos?
Privátbankár.hu | 2021. július 20. 16:37
A Minősített Fogyasztóbarát személyi kölcsön számos olyan jellemzővel bír, ami miatt kedvezőbb egy hagyományos személyi kölcsönnél, a Nemzeti Bank korábbi közlése alapján az idei év első négy hónapjában felvett személyi kölcsönök közül minden ötödik minősített volt. A Bank360 elemzői annak jártak utána, hogy milyen feltételekkel lehet hagyományos, illetve fogyasztóbarát hitelhez jutni júliusban, és jobban megéri-e az új konstrukció.
Személyes pénzügyek A válság ellenére is új történelmi csúcson az Ausztriában dolgozó magyarok száma
Eidenpenz József | 2021. július 20. 12:00
Annak ellenére, hogy a koronavírus-válságnak még koránt sincs vége, és nem a legjobb évként fog bevonulni a turizmus történetébe sem a 2021-es, az Ausztriában dolgozó magyarok száma új történelmi csúcsra emelkedett. Messze a magyarok kapták a legtöbb állást júniusban, amihez hozzájárulhat, hogy osztrák dolgozókból egyre kevesebb van. Az országban azonban megint szigorítanak, így a nyár második fele erősen kérdéses.
Személyes pénzügyek Magyarország sem marad ki az időjárás okozta károkból
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 16:27
A Generali Biztosító adatai szerint július második és harmadik hétvégéjének viharai után eddig közel 5500 bejelentés érkezett, összesen 1,5 milliárd forint értékben. 
Személyes pénzügyek Ráerősített az öngondoskodás iránti igényre a járvány
Privátbankár.hu | 2021. július 19. 15:12
Egyre többen veszik saját kezükbe az egészségügyi öngondoskodás kérdését – derült ki a Pénztárszövetség első negyedéves eredményeiből. A hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarítások mellett tavaly és a 2021-es év első negyedévében a több mint 930 ezer egészségpénztári tag 8 milliárd forintnyi egyéni befizetéssel gyarapította egészségügyi célú befizetéseit, ami rekordösszegnek számít az elmúlt 20 év első negyedéveit tekintve.   
Személyes pénzügyek Jól meglökte a koronavírus az asztali számítógépek iránti keresletet
MTI | 2021. július 19. 12:20
Az elmúlt három negyedévben világszerte szépen nőttek a PC-eladások, igaz, a lendület így a végére épp hanyatlásnak indult.
Személyes pénzügyek Két bank is a babaváró hitel növekvő folyósítását jelezte
MTI | 2021. július 14. 06:24
Jelentős növekedésről számolt be a babaváró hitelek folyósításában két pénzintézet.
Személyes pénzügyek Még hogy válság? Egy év alatt közel 900 milliárddal tollasodtak meg a hazai gazdagok - itt a legfrissebb privátbanki körkép!
Csabai Károly | 2021. július 12. 05:21
Nemcsak a meglévő ügyfelek számláját gyarapították a koronavírus-járvány utáni első sokkot követően jelentősen felpattant árfolyamok. Hanem a friss pénzek is, vagyis, hogy több mint másfélezren döntöttek úgy, ezentúl a pénzeik fialtatását profikra bízzák. Mindezek következtében június végén közel 47 ezer számlán már 7 ezer milliárd forintos magánvagyont kezeltek a hazai privátbankárok, akik 30 millió forint alatt szóba sem állnak módosabb honfitársainkkal, a többségnél azonban 100 millió a beugró. Egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb körképünkből.
Személyes pénzügyek Az itthon nyaraló magyarok közel fele 50 ezer forintnál kisebb büdzsével tervez
Privátbankár.hu | 2021. július 8. 12:29
32 százalékuk pedig 50 és 100 ezer forint közötti vakációs költségvetéssel számol idén.
Személyes pénzügyek Csak május végéig 460 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a magyarok
MTI | 2021. július 8. 07:54
Az év első öt hónapjában már majdnem olyan értékben kötöttek hitelszerződéseket, mint a teljes 2016-os évben.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos