Menekítik az adó elől a pénzüket a magyarok

Közeledik az év vége, érdemes átgondolni azt is, hogyan optimalizálja a befektető a megtakarításait az adózás szempontjából is. 2023 második felétől különösen aktuális ez a kérdés, mivel azóta már nemcsak a 15 százalékos kamatadó terheli a kamatjövedelmeket, hanem ezen felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is. Ez azt jelenti, hogy ha egy befektetési jegy árfolyama egy év alatt 10 százalékot emelkedik, abból 2,8 százalékpontnyit megtart magának az állam, vagyis 100 ezer forint nyereségből 28 ezer az állam zsebébe vándorol. 

Így működik a tbsz

Ezt el lehet kerülni azzal, ha olyan értékpapírszámlát vagy bankszámlát nyit a befektető, amelyre adókedvezmény jár. Az egyik ilyen számlatípus a tartós befektetési számla (tbsz). Ennek a speciális számlának a futamideje öt év plusz a nyitás éve, amit gyűjtőévnek neveznek. Ebben az esztendőben lehet a számlára befizetni, és a befizetéseket növelni. Az év végén a számla bezárul, onnantól kezdve már csak a rajta lévő értékpapírokkal lehet kereskedni, újabb összeget befizetni rá nem lehet.

Ha a befektető megvárja az ötéves lejáratot, akkor a számla megszűnik, ő pedig kamatadó- és szochómentesen juthat hozzá a megtakarítás hozamához. 

Korábban is hozzá lehet férni a megtakarításhoz, három év után részleges kivétel is lehetséges, és csökkentett kamatadó terheli a hozamot. Aki nem tud három évet várni, annak viszont a pénzkivétellel együtt megszűnik a tbsz-számlája, és ugyanúgy kell adóznia a hozamok és az árfolyamnyereség után, mintha normál értékpapírszámlán lett volna a pénze. 

Duplázódott a szám

Veszítenivalója tehát senkinek nincs a tbsz-nyitással, a legrosszabb esetben is legfeljebb ugyanúgy adóznia kell, mintha nem nyitott volna ilyen számlát. Nem véletlen, hogy amióta a kamatadó mellett a szochót is beszedi az állam a kamatjövedelemnek számító hozamok után, a tbsz-ek száma megkétszereződött, és negyedévről negyedévre újabb rekordot dönt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 509 711-re nőtt szeptember végére a tbsz-ek száma, az év vége pedig várhatóan további számlanyitásokat hoz majd. Például az OTP Bank szakértői arra számítanak, hogy az év utolsó két hónapjában ez a növekedés tovább folytatódik.

A tbsz-eken lévő összeg is történelmi csúcson van, 7374 milliárd forint, több mint a duplája annak, amennyi pénz a szocho bevezetése előtt volt az ilyen számlákon. 

Az is látszik az adatokból, hogy főleg a brókercégek ügyfelei nyitottak sok tbsz-t az elmúlt években. A bankoknál jelenleg nem egészen 250 ezer ilyen számla van, a befektetési vállalkozások csaknem ugyanennyi, 242,8 ezer tbsz-t vezetnek, a fióktelepként működő pénzügyi cégeknél pedig 17 ezer számla van. 

Tovább boncolgatva a számokat, az is egyértelművé válik, hogy bár egy tbsz-t 25 ezer forinttal is meg lehet már nyitni, ezeket a számlákat a kifejezetten nagy megtakarítással rendelkező ügyfelek használják. Az átlagos megtakarítás ugyanis számlánként csaknem 14,5 millió forint. 

Sok befektetőnek több számlája van

Ha valaki kamatadómentesen szeretne megtakarítani, és minden évben tesz félre pénzt, akkor minden évben új tbsz-t kell nyitnia. Az OTP-nél például a lakossági és prémium ügyfelek jellemzően 1-2 tbsz-szel rendelkeznek, a privátbanki ügyfélkörben viszont gyakori, hogy kettő vagy annál is több ilyen számlája van egy ügyfélnek. Aki igazán ki akarja használni az adómentességet, nyilván minden évben nyit egy új számlát, tehát összesen 6 ilyen számlája van. Az OTP-nél egyébként a tbsz-ek 22 százalékát privátbanki ügyfelek nyitották, tehát minden negyedik-ötödik számlán a kiemelkedően vagyonos réteg tartja az értékpapírjait. A banknál vezetett tbsz-eken a befektetési alapok aránya a legmagasabb, ezt követik az állampapírok, majd az egyéb értékpapírok.

Az, hogy egy-egy ügyfélnek több tbsz-e is van, azt is jelenti, hogy az MNB-nél nyilvántartott nem egészen 510 ezer tbsz jóval kevesebb ügyfelet jelent.

A nyesz is újra népszerű

A másik adómentességgel járó értékpapírszámla-típus a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz) szintén új reneszánszát éli. A nyesz-t annak éri megnyitni, aki már vagy öregségi nyugdíjas, vagy nem kíván hozzányúlni az egyenlegéhez. A jogszabályok szerint ugyanis csak akkor vehető fel a megtakarítás adó- és járulékmentesen az ilyen számlákról, ha a számlatulajdonos elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és már legalább tíz éve megnyitotta a számláját. Rokkanttá nyilvánítás esetén nem feltétel a 10 év, ilyenkor 3 év letelte után vehető fel a megtakarítás adómentesen, de az öregségi nyugdíjkorhatár továbbra is feltétel.

A negyedik nyugdíjpillérnek is nevezett nyesz-re emellett személyi-jövedelemadó-kedvezmény is igénybe vehető, amelynek mértéke az adott évi befizetés 20 százaléka, maximum évente 100 ezer forint lehet. Tehát már egészen kis összeggel, évi 500 ezer forint megtakarítással is maximálisan ki lehet használni az adójóváírást. 

A kamatjövedelmekre bevezetett szocho előtt a nyesz-t sokan temették, a számlák száma 2023 közepén 89 ezer környékére esett vissza. Azóta viszont ismét sokan használják ezt a számlát, szeptember végén a nyesz-ek száma megközelítette a 100 ezret. Főleg a brókercégek ügyfelei nyitnak nyugdíj-előtakarékossági számlát, a bankoknál és a fióktelepeknél tovább csökkent a számuk. A befektetési vállalkozásoknál viszont negyedévről negyedévre több az ilyen számla, jelenleg már 38,5 ezernél tartanak. 

Látszik azonban az is, hogy a rugalmatlanság, a büntetéssel járó feltörés miatt sokkal kevesebb pénzt tartanak ilyen számlán a befektetők, mint tbsz-en. A nyesz-eknél az átlagos egyenleg csak 6 millió forint körül van, pedig ilyen számlából nem kell minden évben újat nyitni.