Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú távú államadóskockázati besorolását az eddigi „BBB” – vagyis befektetési ajánlású – szinten a Fitch Ratings.
Fotó: DepositPhotos.com
A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte: az osztályzat továbbra is érvényben hagyott negatív kilátása azt tükrözi, hogy az áprilisi országgyűlési választások előtt a vártnál nagyobb mértékben romlott a magyar közfinanszírozás állapota, a költségvetési politika kiszámíthatósága alacsony szintű volt és a magyar gazdaság gyenge növekedési teljesítményt nyújtott.
Az új kormány középtávon az államháztartási hiány csökkentését tűzte ki célként, de ennek stratégiáját már meglévő, magas kiadási kötelezettségvállalások, a választások előtti időszakból örökölt kiadási ígéretek és a bizonytalan globális helyzet környezetében kell kidolgoznia
- áll a Fitch elemzésében.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor a Magyar Péter vezette Tisza Párt által az áprilisi választásokon elért alkotmányozó parlamenti többség csökkenti az intézményrendszeren belüli konfliktusok kockázatát és elősegíti a kormány szakpolitikai programjának gyors végrehajtását.
A Fitch Ratings felidézi, hogy a magyar kormány és az Európai Bizottság máris politikai megállapodásra jutott az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF) Magyarországnak járó 16,4 milliárd euró – a hazai össztermék (GDP) 5,9 százalékát kitevő – folyósítás felszabadításáról. Jóllehet ennek feltétele a jogállamisági és a korrupciós aggályok megszüntetését célzó reformok végrehajtása.
Hiánycélok
A Fitch Ratings várakozása szerint az országgyűlési választások előtti költségvetési lazítás és a rögtönzött támogatások – köztük az üzemanyagokhoz és az energiaárakhoz kötődő intézkedések –, valamint az Európai Bíróság végzései esetén potenciálisan visszafizetendő különadók az idén a hazai össztermék 6,4 százalékára emelik a magyar államháztartási hiányt.
A hitelminősítő megjegyzi, hogy ez számottevően magasabb deficit lenne saját decemberi előrejelzésénél, amely 5,6 százalékos hiányt valószínűsített 2026-ra.
A Fitch kiemeli azt is, hogy az osztályzati listáján „BBB” besorolással nyilvántartott szuverén adósok deficitjeinek 2026-ra előrejelzett mediánszintje 3,1 százalék.
A magyar államháztartás elsődleges hiánya az idén várhatóan eléri a 2,6 százalékot a tavalyi 0,9 százalék után a Fitch Ratings prognózisa szerint.
A hitelminősítő felidézi, hogy az új magyar kormány a középtávú konszolidációs stratégia rögzítőelemének szánja azt a kötelezettségvállalását, amelynek alapján 2030-ig teljesíteni kívánja az euróövezeti csatlakozás kritériumait.
A Fitch Ratings ugyanakkor fokozatos kiigazítást valószínűsít, és nem zárja ki ugyan a kamatköltségek csökkenését a kedvező finanszírozási kondíciók fennmaradása esetén, a kiadási kötelezettségek és az állami megbízások felvizsgálatától várható megtakarításokat egyelőre bizonytalannak tartja.
Ebben a környezetben a hitelminősítő azzal számol, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány jövőre is még 5,9 százalék lesz. A Fitch Ratings pénteki előrejelzése szerint a hazai össztermékhez mért államadósságráta mindezek hatására 2027 végéig 76,2 százalékra emelkedik a tavalyi 74,6 százalékról.
A cég hangsúlyozza, hogy az osztályzati listáján „BBB” besorolással nyilvántartott szuverén adósok államdósságrátáinak előrejelzett mediánja 58,3 százalék.
A magas deficitek okozta adósságráta-növekedést részben ellensúlyozza a forint erősödése, tekintettel arra, hogy az államadósság hozzávetőleg 30 százaléka devizában denominált.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor az alacsonyabb állampapírhozamok és a várható monetáris enyhítés nyomán a bevételekhez mért kamatkiadások 2027-ben 8,3 százalékra csökkenhetnek, vagyis alacsonyabbak lehetnek a „BBB” kategóriás szuverén adósok előrejelzett 9,6 százalékos mediánjánál, illetve a 2024-ben mért 11,6 százalékos tetőzésnél.
Gazdasági növekedés
A magyar gazdaság reálnövekedése az idei első negyedévben gyorsult a választások előtti költségvetési enyhítés hatására, de valószínűleg ismét lassulni kezd a közel-keleti konfliktus által a külső keresletre gyakorolt negatív hatás miatt – áll a Fitch előrejelzésében.
A cég szerint az RRF-folyósítások az idén valószínűleg korlátozott hatást fejtenek ki a magyar gazdaság aktivitására, de az EU kohéziós juttatásai jövőre már várhatóan élénkítik a beruházásokat. A Fitch Ratings ebben a környezetben azzal számol, hogy a tavalyi 0,5 százalékról 2027-ben 2,5 százalékra gyorsul magyar hazai össztermék növekedése reálértéken számolva.
Reagált a pénzügyminiszter
Bizalmat kapott Magyarország és ezzel a jelenlegi költségvetési, gazdaságpolitikai irány is – írta a Kármán András pénzügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán, miután a Fitch Ratings is közzétette Magyarország hitelbesorolásáról szóló döntését.
Fotó: Facebook/Kármán András
Kármán András emlékeztetett: három egymást követő pénteken publikálta a három nagy nemzetközi hitelminősítő, vagyis a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch Magyarország hitelbesorolását.
„A döntésük közös volt: változatlanul hagyták Magyarország besorolását” – tette hozzá. „Az eddigi tendencia alapján ez mindenképpen örömhír”
- fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy az elmúlt években vagy a besorolás vagy a kilátás romlott az egyik vagy másik, de jellemzően mindhárom hitelminősítőnél.
A tárcavezető szerint a Tisza-kormány „rendkívül nehéz költségvetési helyzetet örökölt”. Mint írta, az elmúlt hetekben világossá vált, hogy a leköszönő kormány „a költségvetést a valóságosnál jóval kedvezőbb képet mutatva hagyta hátra”.
Közölte: a hiány már most jelentősen meghaladja az eredeti tervek időarányos részét, miközben az elmúlt évek „pazarló és átláthatatlan gazdálkodása” komoly kihívások elé állította az országot.
Kármán András beszámolt arról is, hogy az elmúlt hetekben személyesen egyeztetett a hitelminősítők elemzőivel. Ezeken a megbeszéléseken részletesen ismertette az új kormány gazdaságpolitikai prioritásait, valamint azt a munkát, amelyet a költségvetés rendbetétele érdekében megkezdtek.
Hozzátette: rövid idő alatt konkrét eredményeket is fel tudtak mutatni, ezek között említette a Magyarországnak járó uniós forrásokról szóló megállapodást. A 16,4 milliárd eurónyi – nagyságrendileg 6000 milliárd forint – uniós forrással kapcsolatban Kármán András azt írta: ez „Magyarország pénze volt, csak éppen az előző kormány miatt nem jutottunk hozzá”.
A pénzügyminiszter szerint a megállapodás növeli Magyarország költségvetési mozgásterét, és új lehetőségeket nyithat beruházások és fejlesztések finanszírozására.
Kármán András hangsúlyozta: a Tisza-kormány szakít az elmúlt évek gyakorlatával, és elkötelezett a költségvetési egyensúly helyreállítása, az államadósság csökkentése, valamint az átlátható és kiszámítható költségvetési tervezés mellett. „Olyan gazdaságpolitikát kívánunk folytatni, amely nem rövid távú politikai érdekekre, hanem hosszú távú stabilitásra épül” – fogalmazott.
Mint írta, Magyarország megítélésének javulása idővel alacsonyabb kamatokban jelenhet meg, csökkentheti az államadósság finanszírozására fordított kiadásokat, és több forrást hagyhat az egészségügyre, az oktatásra és a gazdaság fejlesztésére. A vállalkozások számára pedig olcsóbb hitelezést, több beruházást és több munkahelyet jelenthet.
„A bizalmat nem lehet egyik napról a másikra visszaépíteni. De az elmúlt hetek döntései azt mutatják, hogy Magyarország jó irányba indult el. Ezen az úton fogunk tovább haladni” – zárta bejegyzését Kármán András.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
