Megugrott a tartós befektetési számlák (tbsz) és a nyugdíj-előtakarékossági számlák száma az elmúlt két évben. Az év vége további felfutást hozhat.

A veszélyhelyzet ideje alatt átmenetileg fizetendő szociális hozzájárulási adó szép csendben végleges teherré vált.

Banki kötvények kontra lakossági állampapírok – vannak, akik rá tudnak ígérni az államilag támogatott magas kamatokra? De mennyi marad abból adók levonása után? Hogyan kerülhető el az adó? Mennyivel nagyobb a banki kötvények kockázata, mint az állampapíroké?

A szocho sok megtakarítás hozamát csökkenti, de a tartós befektetési számlákkal ki lehet bújni a megfizetése alól.

A szocho bevezetése ellenére augusztusban már ötödével több pénzt kötöttek le bankbetétben a lakossági ügyfelek, mint egy hónappal korábban, ráadásul a legújabb ajánlatok már infláció feletti kamatozást ígérnek, sőt az állampapírhozamokkal is versenyre kelnek.

Július 1-jén új világ köszöntött be a befektetések, megtakarítások piacára azzal, hogy a kamatjellegű jövedelmeket – az állampapírok és az ingatlanalapok kivételével – a 15 százalékos személyijövedelem-adó (szja) mellett már 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli. Milyen hatással járhat ez, s mit tegyenek a befektetők, változtassanak-e egyáltalán az eddigi hozzáállásukon? Egyebek mellett ezekről kérdeztük Pleschinger Gyula Márkot, az MBH Bank private banking üzletágának vezetőjét.

Látszólag kinyírta a kormány az állampapírok kockázatmentes konkurenseit azzal, hogy a július 1-je után képződő kamatjellegű bevételeket - éppen az állampapírok, illetve az ingatlanalapok kivételével - a 15 százalékos személyijövedelem-adó mellett már 13 százalékos szociális hozzájárulás adó is terheli. De tényleg ez a helyzet, vagy van azért kiskapu? Azoknak például, akik nem rövid távra, hanem legalább 3 évre, de akár 5 éven túlra terveznek, addig nem szándékoznak hozzányúlni a megtakarításaikhoz. Nekik is hátrányos a szocho? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

Aki eurót vagy dollárt szeretne befektetni, annak a héten érdemes döntenie a megtakarításáról. A péntekig nem teljesült megbízások kamatjövedelmére ugyanis már kivetik a szochót.

Elindulhat a lakossági megtakarítások szerkezetének átalakulása – mutattak rá az MBH Bank elemzői arra reagálva, hogy július 1-től a kamatjövedelmek után is szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Az intézkedés a lakossági és intézményi befektetők körében stimulálja az állampapír-vásárlást, ami elmozdulást eredményezhet a látra szóló betétek, a befektetési alapok, különösen a pénzpiaci és a rövid kötvényalapok esetében. Emellett a készpénzben tartott megtakarítások – amelynek reálértékét jelentősen rontja az infláció – is megmozdulhatnak.

A tőzsdék egész optimisták a nagy fontosságú Fed-ülés előtt, ráadásul a kínaiak is élénkítenek. A BUX főleg a Richter miatt emelkedik, felfelé araszol viszont az euró/forint. Nagy bejelentések várhatók a Volkswagennél, sok pénzt oszt ki a Shell. Túl sok az optimista, nem lesz ebből baj?

A szocho kamatjövedelmekre történő kiterjesztése megadta a kegyelemdöfést az állampapíron kívüli kockázatmentes lakossági befektetésnek. Vagy mégsem, és most jön el a tartós befektetési számla (tbsz) aranykora? Hiszen arra nem terjed ki az új szocho adóelvonás. Bárhogy lesz is, a bankok a legmagasabb fokozatba kapcsolták a lekötöttbetét-kamataikat, hiszen aki most siet a betétlekötéssel, az még a futamidő végéig megússza a szochót. 

Néhány gyors döntéssel akár nullára is lehet csökkenteni a befektetési jegyek és a megtakarítási célú biztosítások hozama után július 1-jétől majdnem kétszeresére növekvő adóterhet. Ugyanakkor nőhet a céges befektetések népszerűsége, ott is teret nyerhetnek a befektetési alapok.

Túlzás nélkül lehet állítani, hogy a múlt héten derült égből villámcsapásként jött a hír, miszerint a jövőben a 15 százalékon felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a nem-állampapír típusú megtakarítások után, nevezetesen a lektötött betétek és egyéb banki konstrukciók után. Ez a bejelentés csaknem egybeesett azzal, hogy az extraprofitadó nem szűnik meg 2023 végén - ahogy azt a kormány ígérte -, hanem 2024-ben is velünk marad. Mi lehet e döntések valódi célja? Erről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

Kiterjesztették a szociális hozzájárulási adó körét, ami főleg a bankbetétek és a befektetési alapok ellen irányul. Érdemes emiatt változtatni a befektetési szokásainkon? Ha igen, hogyan? Vagy inkább költsünk? Mert “ma minden olcsóbb, mint holnap”. Jegyzet

A kamatadó mellé szochót is kell fizetni júliustól több megtakarításra - az állampapírra ez nem vonatkozik, sőt: még ingyenreklámra is kötelezik a bankokat.

Béremelésért cserébe járulékcsökkentés, Varga Miháy szerint a kormány ezt ajánlaná a vállalkozóknak. A pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy egy újabb, több éves megállapodás előkészítése van folyamatban.

Az MGYOSZ elnöke szerint nem kellene megállni 11,5 százaléknál.

Elakadhatnak a jövő évi bértárgyalások, ennek hátterében részben az áll, hogy a munkaadók engedményt szeretnének a magasabb fizetésekért, a kormány viszont nem megy bele az előrehozott adócsökkentésbe. Gulyás Gergely ezt a mai Kormányinfón azzal indokolta, hogy nincs elég idő a szochó-módosítás előkészítésére.

A megemelt minimálbér nem csak azt jelenti, hogy sokan magasabb fizetést kapnak, hanem számos, ehhez kötött összeghatár is megemelkedik. Így például nagyobb értékű céges ajándékot lehet adni az év végi partikon, illetve a korábbinál jobb helyet választhatnak maguknak a sportrajongók a lelátókon. A Deloitte Magyarország készített összeállítást a témáról.

Egészen meglepő, hogy lassan vége az évnek, és nincs még jövő évi minimálbér, miközben az elmúlt két évben gördülékenyen ment a dolog: 2016-ban mindjárt két évre előre határozták meg az igen jelentős emeléseket. A helyzet pedig nem változott: nagy munkaerőhiány, bérfelzárkózási kényszer, jóval magasabb piaci bérek, így nem is kellene sokat gondolkozni egy kiadós emelésen.

Az adóügyi államtitkár megvédte a kafetéria-rendszer átalakítását is.

A Világgazdaság tette közzé értesülését a kormány számairól - a bérminimum 200 ezer forint fölé ugorhat.

Bár nemrég még arról beszélt a miniszter, hogy januártól csökkenhet a szocho, most elismerte: tévedett.

Az szja nem csökken, de a kétgyerekesek adókedvezménye nő - csökken az UHT-tejek áfája, de nő a chipsadó, a cafeteria-rendszert pedig gyakorlatilag beszántják, a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású elem. A kormány szerint túl bonyolult volt a rendszer, adjanak inkább rendes fizetést a cégek.

Jövőre csökken a jövedelmekre rakódó munkáltatói teher, de még mindig nálunk lesz a legmagasabb az adóék a régióban. Drámai változások nem jönnek 2018-ban, de azért számos ponton módosul a adórendszer, bőven vannak érdekességek a jövő évi adótörvényekben – lesz áfacsökkentés, javul az airbnb-sek helyzete, a NAV pedig egyre jobban belelát a számláinkba.