2023. júliustól a kamatjövedelmek után a 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) mellett még 13 százalék szociális hozzájárulási adót (szochót) is fizetnünk kell, vagyis a keletkező nyereséget összességében 28 százalék adó terheli. Ezt az előírást a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet léptette életbe. Fontos kikötés, hogy a kérdéses rendelet értelmében a szociális hozzájárulási adót a kamatjövedelmek után kizárólag az Ukrajnában fennálló fegyveres konfliktus miatt elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt kell megfizetnünk.
A veszélyhelyzet egy ideje fennáll és jó eséllyel még egy darabig velünk is marad. Ha a kérdéses veszélyhelyzet elhárul, akkor a rendelet értelmében a kamatjövedelmekre kivetett szociális hozzájárulási adó is megszűnne.
Ez volt a helyzet egészen mostanáig, ugyanakkor a Magyar Közlönyben 2024. június 18-án megjelent 2024. évi XXIX. törvény megváltoztatja a helyzetet – vették észre a Bankmonitor szakértői. A kérdéses jogszabály alapján ugyanis a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény is változik: gyakorlatilag törvénybe foglalják a kamatjövedelmek után fizetendő szociális hozzájárulási adó is.
Viszont az a kitétel már nem szerepel az új jogszabályban, hogy ez csak a veszélyhelyzet idejére lenne érvényben.
Vagyis a kamatjövedelmek után fizetett szocho egy átmeneti adónemből végleges teherré vált.
Mi szerepel az új törvényben?
Az új szabályok alapján 2024. augusztus elsejétől válik véglegessé az, hogy a kamatjövedelme után szochót kell fizetnünk. Ez nem azt jelenti, hogy július végéig megúszhatjuk ezt az adónemet, ugyanis a jövő hónapban még a veszélyhelyzet idejére érvényes átmeneti szabályok alapján kell megfizetnünk azt.
Mivel véglegesen bekerül a törvénybe a kamatjövedelmek „extra” adója, emiatt a veszélyhelyzetre érvényes 205/2023. (V.31.) Korm. rendelet kivezetésre is kerül.
Fotó: Depositphotos
Hogyan érinti a változás a befektetőket?
Azt mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy a kamatjövedelmek után fizetendő adó nem emelkedik meg augusztus elsejétől. Ugyanúgy 15 százalék szja és 13 százalék szocho terheli a befektetésünk hozamát ma is és augusztus elsejétől egyaránt.
Az érintett termékek köre sem módosul:
többek között a lekötött és látra szóló betétek, befektetési alapok, biztosítások, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kell megfizetni a szochót.
A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a szochómentes lehetőségek köre sem változott. Nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót
- az állampapírok után;
- az ingatlanbefektetési alapok után;
- a megtakarítási életbiztosítások után, amennyiben már 10 éve indult a befektetés
- a lakástakarékok, ltp szerződések után;
- a TBSZ szerződéseken elért hozamok után.
Ezek a megtakarítási formák eddig is mentesek voltak a szocho alól és ez az előnyük továbbra is megmarad.
Akkor mi változott a befektetők szempontjából? Inkább egyfajta lélektani hatása lehet ennek a módosításnak: egy átmeneti rendelkezésből végleges előírás lett. Így a jövőben a kérdéses befektetések esetében ezzel az adónemmel már mondhatni véglegesen, de legalábbis hosszú távon számolnunk kell.
Iparági elemzők szerint évente csaknem 12 milliárd font exportkiesést okoz a brit gazdaságnak a Brexit.
