A TBSZ-eken tartott pénz 4870 milliárd forintra hízott, ami másfélszer annyi, mint egy éve - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Az első negyedévben ezer milliárd forintos nagyságrendben jártak le lakossági állampapírok és történtek kamatfizetések, a hatalmas összegnek azonban csak egy része került vissza az állampapírpiacra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapír-statisztikái szerint lényegesen több pénz ment például befektetési alapokba, és a külföldi értékpapírok is népszerűek maradtak. Már a banki betétszámlák is szépen híztak, és ez a folyamat folytatódhat is, ugyanis azt követően, hogy áprilisban eltörölték a bankbetétek kamatplafonját, szokatlanul kedvező betéti ajánlatok is megjelentek a piacon.
Az első negyedévben az MNB adatai szerint az állampapírok 154 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, eközben befektetési alapokba majdnem négyszer ennyi, 561,4 milliárd forintnyi új pénz került. A háztartások bankbetétjeinek összege eközben 321,2 milliárd forinttal nőtt, külföldi értékpapírokba pedig 116,9 milliárd forintot tettek be a magyar kisbefektetők.
Megszokták az adómentességet a kisbefektetők
Az egyre alacsonyabb kamatot fizető állampapírok annak ellenére sem maradtak vonzóak, hogy a kamatuk után nem kell megfizetni sem a 15 százalékos kamatadót, sem a tavaly nyáron bevezetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, ami hatalmas versenyelőnyt jelent más megtakarításokkal szemben. Jelenleg a 6 százalékos Egyéves Magyar Állampapírral (1MÁP) csak egy 8,33 százalékos kamatot fizető bankbetét vagy egyéb befektetés tudná felvenni a versenyt.
A kamatokra kivetett összesen 28 százalékos közteher azonban elkerülhető, ha a kisbefektető speciális értékpapírszámlát, tartós befektetési számlát (TBSZ) nyit, és az ott félretett pénzhez a gyűjtőévet követően öt évig nem nyúl hozzá. A jegybank adatai szerint tömegek választották ezt a megoldást az idei első negyedévben: 32 700-an nyitottak TBSZ-t valamelyik szolgáltatónál, ennek köszönhetően március végén az ilyen számlák száma már meghaladta a 332 ezret, amire 2018 óta nem volt példa.
2019-ben meredeken csökkenni kezdett a TBSZ-ek száma azt követően, hogy júniustól az újonnan kibocsátott állampapírok kamatadómentessé váltak, vagyis aki kizárólag állampapírban gondolkozott, annak megfelelt a sima értékpapírszámla is, nem járt jobban a TBSZ-szel. A lakossági befektetéseket szivacsként szívta fel eleinte a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), majd az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). A szocho bevezetése azonban már 2023 második felében sokakat arra ösztönzött, hogy új TBSZ-t nyissanak, az idén pedig még többen választották az adómentes értékpapírszámlát.
Rekord összeg a TBSZ-eken
A TBSZ-eken 4870,7 milliárd forintos rekord összeg halmozódott fel március végére, ez másfélszer annyi, mint amennyi 2023 márciusában ilyen számlákon volt, és a háztartások teljes hazai értékpapír-állományának nagyjából az ötöde. Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője szerint az is jól látszik, hogy az adókerülő megtakarítás elsősorban nem a kispénzű befektetők terepe, egy-egy TBSZ-en ugyanis átlagosan 14,7 millió forint körüli összeg van, vagyis főleg a prémium és privátbanki ügyfélkör lehet az, amelyik úgy döntött, nem adózik a megtakarításai kamata után. A TBSZ-hez egyébként nem kell sok pénz, már 25 ezer forintnyi megtakarítással megnyitható egy ilyen számla.
A másik speciális kamatadómentes, ráadásul személyi jövedelemadó-kedvezménnyel is támogatott nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) már nem ennyire népszerű. A számlák száma 90 ezer körül stagnál egy ideje, jelenleg nem egészen 520 milliárd forint van a “negyedik nyugdíjpillérben” a befektetési szolgáltatóknál. A NYESZ előnye a kamatadó- és szocho-mentességen túl az, hogy az adott adóévben befizetett megtakarítások után 20 százalék, legfeljebb 100 ezer forintnyi szja-visszatérítés vehető igénybe. A nyugdíjkorhatár eléréséig azonban a számlán lévő megtakarításhoz nem érdemes hozzányúlni, mert az komoly adó- és járulékfizetési kötelezettséggel járhat.
Több ezer új kincstári NYESZ
A láthatóan csak szűk kisbefektetői kört lázba hozó NYESZ-üzletbe februárban a Magyar Államkincstár is beszállt. Bár számos érv felhozható az ellen, hogy a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításait valaki állampapírokban tartsa, a szolgáltatással már több ezren éltek: a kincstárnál 2467 NYESZ-t nyitottak bő három hónap alatt. A legtöbb befektetési szakember pedig azt tanácsolja, hogy a nyugdíjcélú, több évtizedre szóló megtakarításokat érdemesebb valamilyen diverzifikáltabb és nagyobb kockázatot vállaló portfólióban tartani, azok ugyanis hosszú távon jóval magasabb hozammal kecsegtetnek.
Nem kellett leállítani az utolsó turbinát, csütörtökre várják az esőt a Duna vízgyűjtő területén. 
