A TBSZ-eken tartott pénz 4870 milliárd forintra hízott, ami másfélszer annyi, mint egy éve - derül ki a Bank360.hu elemzéséből. 

Az első negyedévben ezer milliárd forintos nagyságrendben jártak le lakossági állampapírok és történtek kamatfizetések, a hatalmas összegnek azonban csak egy része került vissza az állampapírpiacra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) értékpapír-statisztikái szerint lényegesen több pénz ment például befektetési alapokba, és a külföldi értékpapírok is népszerűek maradtak. Már a banki betétszámlák is szépen híztak, és ez a folyamat folytatódhat is, ugyanis azt követően, hogy áprilisban eltörölték a bankbetétek kamatplafonját, szokatlanul kedvező betéti ajánlatok is megjelentek a piacon.

Az első negyedévben az MNB adatai szerint az állampapírok 154 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítást vonzottak, eközben befektetési alapokba majdnem négyszer ennyi, 561,4 milliárd forintnyi új pénz került. A háztartások bankbetétjeinek összege eközben 321,2 milliárd forinttal nőtt, külföldi értékpapírokba pedig 116,9 milliárd forintot tettek be a magyar kisbefektetők.

Megszokták az adómentességet a kisbefektetők

Az egyre alacsonyabb kamatot fizető állampapírok annak ellenére sem maradtak vonzóak, hogy a kamatuk után nem kell megfizetni sem a 15 százalékos kamatadót, sem a tavaly nyáron bevezetett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, ami hatalmas versenyelőnyt jelent más megtakarításokkal szemben. Jelenleg a 6 százalékos Egyéves Magyar Állampapírral (1MÁP) csak egy 8,33 százalékos kamatot fizető bankbetét vagy egyéb befektetés tudná felvenni a versenyt.

A kamatokra kivetett összesen 28 százalékos közteher azonban elkerülhető, ha a kisbefektető speciális értékpapírszámlát, tartós befektetési számlát (TBSZ) nyit, és az ott félretett pénzhez a gyűjtőévet követően öt évig nem nyúl hozzá. A jegybank adatai szerint tömegek választották ezt a megoldást az idei első negyedévben: 32 700-an nyitottak TBSZ-t valamelyik szolgáltatónál, ennek köszönhetően március végén az ilyen számlák száma már meghaladta a 332 ezret, amire 2018 óta nem volt példa. 

2019-ben meredeken csökkenni kezdett a TBSZ-ek száma azt követően, hogy júniustól az újonnan kibocsátott állampapírok kamatadómentessé váltak, vagyis aki kizárólag állampapírban gondolkozott, annak megfelelt a sima értékpapírszámla is, nem járt jobban a TBSZ-szel. A lakossági befektetéseket szivacsként szívta fel eleinte a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), majd az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP). A szocho bevezetése azonban már 2023 második felében sokakat arra ösztönzött, hogy új TBSZ-t nyissanak, az idén pedig még többen választották az adómentes értékpapírszámlát.

Rekord összeg a TBSZ-eken

A TBSZ-eken 4870,7 milliárd forintos rekord összeg halmozódott fel március végére, ez másfélszer annyi, mint amennyi 2023 márciusában ilyen számlákon volt, és a háztartások teljes hazai értékpapír-állományának nagyjából az ötöde. Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője szerint az is jól látszik, hogy az adókerülő megtakarítás elsősorban nem a kispénzű befektetők terepe, egy-egy TBSZ-en ugyanis átlagosan 14,7 millió forint körüli összeg van, vagyis főleg a prémium és privátbanki ügyfélkör lehet az, amelyik úgy döntött, nem adózik a megtakarításai kamata után. A TBSZ-hez egyébként nem kell sok pénz, már 25 ezer forintnyi megtakarítással megnyitható egy ilyen számla. 

A másik speciális kamatadómentes, ráadásul személyi jövedelemadó-kedvezménnyel is támogatott nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) már nem ennyire népszerű. A számlák száma 90 ezer körül stagnál egy ideje, jelenleg nem egészen 520 milliárd forint van a “negyedik nyugdíjpillérben” a befektetési szolgáltatóknál. A NYESZ előnye a kamatadó- és szocho-mentességen túl az, hogy az adott adóévben befizetett megtakarítások után 20 százalék, legfeljebb 100 ezer forintnyi szja-visszatérítés vehető igénybe. A nyugdíjkorhatár eléréséig azonban a számlán lévő megtakarításhoz nem érdemes hozzányúlni, mert az komoly adó- és járulékfizetési kötelezettséggel járhat. 

Több ezer új kincstári NYESZ

A láthatóan csak szűk kisbefektetői kört lázba hozó NYESZ-üzletbe februárban a Magyar Államkincstár is beszállt. Bár számos érv felhozható az ellen, hogy a hosszú távú, nyugdíjcélú megtakarításait valaki állampapírokban tartsa, a szolgáltatással már több ezren éltek: a kincstárnál 2467 NYESZ-t nyitottak bő három hónap alatt. A legtöbb befektetési szakember pedig azt tanácsolja, hogy a nyugdíjcélú, több évtizedre szóló megtakarításokat érdemesebb valamilyen diverzifikáltabb és nagyobb kockázatot vállaló portfólióban tartani, azok ugyanis hosszú távon jóval magasabb hozammal kecsegtetnek.