Az idén áprilisában egy nagyszabású áramszünet sújtotta Spanyolországot és Portugáliát, amely közel tíz órán át bénította meg a térség mindennapi életét és egyben rávilágított a digitális pénzügyi rendszer sebezhetőségére. A kimaradás több tízmillió embert hagyott áram nélkül, megbénítva a mindennapi élet olyan létfontosságú területeit, mint a közlekedés, a telekommunikáció, sőt számos ipari létesítmény is kénytelen volt beszüntetni a termelést.
Számos ATM és bankkártyás fizetési rendszer is működésképtelenné vált, egyes bankfiókok bezártak az elektromos beléptető- és biztonsági rendszerek leállása miatt, így az ügyfelek ideiglenesen nem férhettek hozzá a megtakarításaikhoz. Bár a központi bank közlése szerint a nagy értékű nemzeti és nemzetközi tranzakciók elszámolása zavartalanul folyt, a lakosság és a vállalkozások szintjén tapasztalt üzemzavarok jól rávilágítottak a digitális pénzügyi infrastruktúra sebezhetőségére.
Az MNB-t is aggasztja az áramkimaradás
Az ilyen események közvetlen hatása az üzletmenet-folytonosság megszakadása: a kifizetések és tranzakciók akadozása, a likviditáshoz való hozzáférés korlátozódása, valamint a napi pénzforgalom lassulása. Ezek a zavarok túlmutatnak a technikai fennakadásokon, mivel a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat is alááshatják – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a legfrissebb Makroprudenciális jelentésében. Ha a lakosság és a vállalkozások gyakran tapasztalják, hogy a pénzügyi szolgáltatások tartósan nem elérhetők, az a bizalom megrendüléséhez, szélsőséges esetben akár pánikhoz vezethet, például fokozott készpénzfelvételi igény vagy alternatív eszközökbe menekülés formájában. Ezek az események tehát rendszerszintű pénzügyi stabilitási kockázatot hordozhatnak.
Több tényező is arra utal, hogy a hasonló üzemzavarok gyakorisága növekedni fog a jövőben.
-
Egyrészt a klímaváltozás következtében gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, amelyek az energiahálózatok és a kommunikációs infrastruktúra meghibásodásához vezethetnek.
-
Másrészt az infrastruktúra terheltsége a digitalizáció és az elektromos energia iránti növekvő kereslet miatt folyamatosan emelkedik, ami sérülékenyebbé teszi a rendszereket.
-
Harmadrészt a geopolitikai feszültségek és a háborús környezet fokozzák a szándékos infrastrukturális támadások (köztük a kibertámadások) kockázatát. Ezek együttesen indokolják, hogy a pénzügyi szektor stratégiáiban kiemelt szerepet kapjon a reziliencia, a tartalékmegoldások fejlesztése és a lakosság tudatosítása – például a készpénz szerepének hangsúlyozása vészhelyzetekben.
A szélsőséges események és kockázatok előrejelzése, megelőzése, illetve kezelése érdekében az Európai Unió 2025-ben egy átfogó felmérés keretében tekinti át az EU pénzügyi rendszerének – határokon és ágazatokon átnyúló – felkészültségét, beleértve a pénzügyi hatóságokat is.
Mit lehet tenni az áramszünet idején?
Bár egy teljes áramszünet vagy hasonló krízishelyzet bekövetkezését nem mindig lehet megakadályozni, a bankok és a felügyeleti szervek számos lépést tehetnek annak érdekében, hogy az ilyen események ne bénítsák meg teljesen a pénzügyi rendszert. A bankoknak és más pénzügyi szolgáltatóknak előzetesen fel kell készülniük a ritka, de rendszereikre kritikus mértékben kiható eseményekre. A kritikus létesítményekben – például adatközpontokban, irányító központokban, kiemelt bankfiókokban – elengedhetetlen a szünetmentes áramellátás és a nagy teljesítményű generátorok telepítése, valamint földrajzilag elkülönített, redundáns adatközpontok működtetése.
Fotó: Klasszis Média
A digitális szolgáltatások védelmében több távközlési szolgáltató, alternatív (műholdas, rádiós) kapcsolatok, offline tranzakciófeldolgozás és zárt hálózati üzemmód használata biztosíthatja a folyamatos működést. Az üzletmenet-folytonosság biztosítása során a felkészülés részét képezi a bankközi válságkezelési együttműködés. Továbbá, alapvető fontosságú a manuális folyamatok – kézi nyilvántartás, offline fizetési bizonylatok, ügyeleti rend – és a készpénzellátás folyamatos biztosítása. A jegybankoknak szükség esetén operatív eszközökkel is biztosítaniuk kell a likviditást és a fizetési forgalom fenntartását, akár ideiglenes elszámolási eljárásokat alkalmazva.
Magyarországon elvárják a bankoktól, hogy ne álljanak le
Magyarországon megfelelő jogszabályi keretek és a felügyeleti gyakorlat együttesen biztosítja a pénzügyi intézmények üzletmenet-folytonossági felkészültségét. Az MNB rendszeresen monitorozza a bankok terveit és működését, és elvárja, hogy azok a kritikus szolgáltatásokhoz kapcsolódóan részletes üzletmenet-folytonossági tervekkel rendelkezzenek. A nemzetközi és hazai szabályozások, felvigyázói ajánlások többek között rögzítik, hogy a fizetés rendszer működtetői redundáns infrastruktúrával, tartalék energiaellátással és tartalék helyszínekkel biztosítsák a szolgáltatások zavartalan fenntartását még válsághelyzetben is.
3 méter magas cunami csaphat le a szigetországra. 
