Kiderült, mi okozta a nagy spanyol áramszünetet

Sara Aagesen elmondta: az országos méretű áramkimaradást több tényező okozta. A feszültség ingadozása miatt túlfeszültség keletkezett, amely leállások láncreakcióját indította el a rendszerben, miután a tartalék erőművek nem tudták stabilizálni a hálózatokat. A tárcavezető beszámolt arról, hogy mindössze 21 másodperc alatt megkezdődtek az erőművek leállásai, kezdve Granadával.

Mint mondta, az incidensekre reagálva a spanyol elektromos rendszer üzemeltetéséért felelős Red Eléctrica vállalat ugyan elrendelte egy új erőmű bekötését a déli zónában, de annak másfél órára volt szüksége az üzembe lépéshez, így nem állt készen időben a kiterjedt áramszünet megakadályozására.

„A rendszer üzemeltetője azt is észlelte, hogy a feszültség szabályozására rendelkezésre álló és erre programozott erőművek technikai korlátozások miatt nem az előírásoknak megfelelően szabályozták a feszültséget” - részletezte. Az elemzésből kiderült, hogy az elektromos rendszer nem rendelkezik elegendő dinamikus feszültségszabályozási kapacitással – tette hozzá.

„Azonosítottak olyan sebezhetőségeket, hiányosságokat, illetve a biztonsági intézkedések rossz konfigurációját, amelyek potenciális jövőbeli kockázatoknak tehetik ki a hálózatokat, rendszereket” - fogalmazott a tárcavezető. Hangsúlyozta: az áramszünetet nem kibertámadás idézte elő.

Sara Aagesen bejelentette: a jövő héten intézkedéscsomagot terjeszt a kormány elé, hogy az április 28-ihoz hasonló áramszünet ne fordulhasson elő újra. Ennek részeként meg akarják erősíteni a villamosenergia-rendszer szereplőire vonatkozó kötelezettségek betartásának felügyeletét, fel akarják gyorsítani a Nemzeti Energiabizottság létrehozását, és növelni kívánják a túlfeszültségek ellenőrzésére szolgáló erőforrásokat.

Április 28-án Európa egyik legsúlyosabb áramszünete sújtotta az Ibériai-félszigetet: földön ragadtak a légi járatok, megbénult a metrórendszer, megszakadt a mobilkommunikáció, nem működtek a bankautomaták, és leálltak a gyárak. A repülőterek és a pályaudvarok az ott rekedt utazók táborhelyévé változtak, az üzletek és irodák bezártak. Az áramellátás mintegy tízórás szünet után kezdett csak fokozatosan helyreállni az országban.

(MTI)