Brutális adóterhek alatt nyög az OTP

Stabilan működik az OTP-csoport továbbra is – mondta Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a hitelintézet első negyedéves eredményeit ismertető sajtótájékoztatón pénteken.

Mint mondta, az eredményt alapvetően befolyásolják a súlyos magyarországi adóterhek, amelyek az elmúlt években a sokszori, írásba is foglalt ígéretek ellenére nem hogy csökkentek volna, de folyamatosan emelkedtek. A legutóbbi adóemelés tavaly történt, ezek a terhek a teljes csoport eredményét befolyásolják annak ellenére, hogy a magyarországi tevékenység már csak a harmadát adja az OTP teljesítményének. 

A bankadót és más különadókat egy összegben elszámolják az első negyedévben – mondta Bencsik László. Az extraprofitadó valamelyest csökkenthető, ha a bank állampapírokat vásárol, ez év közben még mérséklődhet. A számviteli beszámolókban jelenleg 177 milliárd forintos adózás utáni eredmény szerepel csoportszinten, ám ha egyenletesen osztaná el az OTP a négy negyedévre a közterheket, és figyelembe venné az állampapír-vásárlásokat, akkor 324 milliárd forint lett volna a korrigált időarányos eredmény. 

A 324 milliárdos eredmény több korrigált tételt is tartalmaz: az egyik az orosz állampapírokból származik, amelyeket korábban le kellett írni, de mégis kapott utánuk pénzt az OTP. A másik egyszeri tétel a magyarországi támogatott hitelek elszámolásából van, ezeket folyamatosan át kell értékelni az állampapír-hozamoknak megfelelően, ami hozamcsökkenés idején technikai alapon nyereséget jelent.

A nettó kamatmarzs tovább nőtt, a portfólió minősége is javult. 

Magyarország kilóg a sorból

Magyarországon veszteséges volt a bank az első negyedévben a magas adóterhek miatt, 14 milliárdos mínuszban zárt. A 2010-ben – az akkori ígéretek szerint csak 3 évre bevezetendő, de még ma is érvényben lévő pénzügyi szervezetek különadója – 35 milliárd forint lett.

A 2022-ben a háborús helyzet és a rendkívüli állapot miatt bevezetett extraprofitadó az idén már 115 milliárd forint lesz várhatóan, de 151 milliárdot kellett rá elszámolni, mert a 115 milliárd az állampapír-vásárlások miatti kedvezmények miatti csökkentést is tartalmazza. Az extraprofitadó így is több, mint a kétszerese lesz a tavalyinak.

Emellett 180 milliárd forintnyi tranzakciós illeték is terheli a bankot várhatóan az idén. A kamatstop sorsa egyelőre bizonytalan. „Vannak, akik 2,5 százalékos kamaton fizetik a forint alapú lakáshitelüket már évek óta. Többször is felszólítottuk őket a Magyar Nemzeti Bank felhívására, hogy váltsák át a hitelüket fix kamatozásúra, de nem éltek a lehetőséggel. Mire megjelent volna a változó kamatozású hitelek kamatemelése, elrendelték a kamatstopot” – mondta Bencsik László. Az OTP várja, hogy az új kormány mit dönt erről az intézkedésről. 

Az OTP tőkearányos megtérülése 14,9 százalékra ugrott az egyedi tételek (orosz kötvények) miatt, de ez várhatóan romlani fog a sok adóteher miatt.

Az OTP-nél remélik, hogy a különadókat előbb-utóbb rendezik, és visszatér Magyarország a nyugat-európai országok adózási gyakorlatához. 

Magyarországon az Otthon Start hitelprogram számít pozitívumnak a bank számára. Az ügyfelek körében rendkívül kedvező ez a program, a tavalyi év negyedik negyedévében volt a legnagyobb a kereslet iránta az elhalasztott hitelfelvételek miatt. Az idei első negyedévben valamelyest csökkent az igénylések volumene, de még így is sokkal több lakáshitelt vesznek fel az ügyfelek, mint 2025-ben. Akkor az első három hónapban 115 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel az OTP-től, az idén már 279 milliárdot.

A bank piaci részesedése minden kulcstermékből magas, a személyi hitelek piacán 41,2 százalékos, a betéteknél 41,9 százalékos, a teljes lakossági megtakarítási piacon 28,5 százalékos. 

A vállalati hitelpiacon is egyre erősebb a hitelintézet. Az idén egyetlen negyedév alatt 6 százalékkal nőtt a mikro- és kisvállalkozások teljesítő hitelállománya, az egész évben akár 20 százalékos bővülés is elképzelhető. A bank piaci részesedése már 21,6 százalékos, ami történelmi csúcs, 2008-ban még csak 7,5 százalékos részesedése volt a vállalati hitelpiacon. 

A külföldi leányok is stabilan működnek

A külföldi csoporttagok közül a legjobban Üzbegisztánban nőtt a nyereségesség, Oroszországban viszont visszaesett a profit. Negyedéves összevetésben 3 százalékkal nőtt a teljesítő hitelállomány, kiemelkedő növekedés volt Magyarországon, Bulgáriában és Szlovéniában. Magyarországon ez főleg az Otthon Start programnak köszönhető – tette hozzá Bencsik László. 

A betétállomány növekedése is erős volt, 3 százalékkal nőtt három hónap alatt. Magyarországon a lakossági betétek volumene 9 százalékkal nőtt, nem kis részben a választás előtti transzferek miatt (13. és 14. havi nyugdíj, fegyverpénz, adókedvezmények). Bulgáriában az euró bevezetése miatt nőtt a betétállomány: sokan betették a bankba a pénzüket év végén az automatikus átváltás miatt, és nem vették ki később sem. 

A bankcsoport tőkemegfelelési mutatója csökkent, de még mindig nagyon erősnek számít. A Tier 1 ráta 17,6, a CET1 ráta szintén 17,6 százalékon áll. A bank likviditási helyzete is kiváló, a hitel/betét arány 77 százalékon áll, és kötvénykibocsátásokat is végrehajtott a bank. A gyors lakáshitel-kiáramlás miatt jelzálogleveleket is bocsátott ki az OTP Jelzálogbank.

Az elemzők szerint is jól teljesít a bank, és a stresszteszteken is kiváló eredményt ért el.  

Jó kilátások

Nagy az esély arra, hogy a magyar gazdaság dinamikusan növekvő pályára álljon – mondta Bencsik László a makrogazdasági kilátásokról. A pozitív változások várhatóan nem az idei évben fognak bekövetkezni, de középtávon biztatóak. A költségvetési hiány magas lehet, 6,8 százalékot vár az OTP. (A CIB Bank elemzői is 7 százalék körüli hiánnyal kalkulálnak.) Az új kormányon sok minden múlik, de az eurozónához való csatlakozás miatt arra lehet számítani, hogy csökkenni fog a hiány. 

A GDP az első negyedévben pozitívan alakult, nagy kérdés, hogy milyen lesz az új gazdaságpolitika. Az OTP reméli, hogy a még befagyasztott uniós források elérhetővé válnak, ami kedvező hatással lesz a növekedésre.

Az egész világot érinti az iráni válság a kőolaj és a gáz szempontjából. Azon országok közül, ahol az OTP jelen van, egyedül Oroszország számít exportőrnek, a többi államra negatív hatással lehet az energiaárak emelkedése.

A bank reméli, hogy a válság megoldódik, és a második félévre helyreáll a forgalom a Hormuzi-szoroson. Ha viszont elhúzódik a konfliktus, tovább emelkedhetnek az árak, ami beépülhet az inflációba, és a növekedésre is negatív hatással lesz. „Sajnos sem az iráni vezetés, sem az amerikai elnök racionális lépéseit nehéz előre megjósolni” – tette hozzá Bencsik László.

A bankcsoport az idei évre vonatkozó előrejelzéseit egyelőre nem módosította, az osztalék részvényenként 1129 forint lesz.