A megduplázódott extraprofitadó veszteségessé tette Magyarországon az OTP-t, hiába nőttek a hitelállományok.

Az idei első negyedévben is kitartott a lendület a tavaly felpörgő lakossági- és vállalati hitelezésben. Az Ersténél az újonnan kihelyezett lakossági hitelek volumene a 2026 első három hónapjában 74 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a vállalkozások esetében a növekedés 70 százalékos volt. A bank az időszakot 5 milliárd forint adózás utáni veszteséggel zárta, szemben az előző év azonos időszakának 20 milliárd forintos nyereségével, elsősorban az extraprofitadóra vonatkozó új előírások miatt.

Az 1500 milliárdos profitból csaknem 500 milliárd volt az osztalék, ami nagyrészt külföldről jött. A maradék 1000 milliárdos idehaza megtermelet nyereséghez hasonló nagyságrendű összeget fizettek be a bankok mindenféle különadó címén az államkasszába – írja az Mfor.hu. 

A hitelállomány 15 százalékkal bővült talaly, a nyereség is nagyobb lett, kivéve Magyarországon, ahol egyre nagyobbak az adóterhek. 

Csökkent tavaly a magyarországi bankok nyeresége, a megemelt tranzakciós illetéket átháríthatták a hitelintézetek. 

A kormány 2027-től kivezetheti az extraprofitadókat, de nem minden ágazat esetében szerepel erre utaló jel.

Nem a címzett reagált az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának szavaira, hanem az, aki már aligha tarthatja be az ígéretét.

Esztergomban tartották a XX. Biztosításszakmai Konferenciát, melyet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége szervezett. Az elmúlt évek értékelése mellett a közeljövő is szóba került, kiemelten az extraprofitadónak a szektorra gyakorolt káros hatása.

Hiába zárta pazarul a legnagyobb magyar gyógyszergyártó az idei első félévét és számíthat az idei év egészében 15-20 százalékkal magasabb árbevételre és nyereségre a tavalyinál, a három év alatt, 2022-2024 kötött összességében több mint 70 milliárd forintra rúgó különadók súlyos csapást mérnek a Richter versenyképességére. Ezek miatt ugyanis vissza kell fognia a K+F kiadásait és az értékesítési marketingköltségeit.

A horvát parlament megadóztatja azokat a nagyvállalatokat, melyek nyeresége több mint 20 százalékkal haladja meg az elmúlt négy év profitját.

A kormány 95 százalékos extraprofitadót vetett ki a Molra, az erről szóló rendeletmódosítás szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben.

A harmadik negyedév jól alakult, egy oázis az egész évet nézve, az első kilenc hónapban ugyanis messze nem teljesített így a csoport, az adózott eredménye 31 százalékos csökkenés mellett 231,9 milliárd forint lett, és az utolsó negyedévet is rontani fogják rendkívüli tételek - mondta Bencsik László vezérigazgató-helyettes az OTP Csoport legújabb jelentését ismertető sajtótájékoztatón csütörtökön.

Újraszabta a kormány az extraprofitadók között bevezetett repülési hozzájárulást. Az összeg nagysága januártól az úti célon túl a repülőgép szén-dioxid-kibocsátásától függően alakul.

Az állam által is 15 százalékban tulajdonolt hitelintézetnek közel 19 milliárd forintot kellett befizetnie a kormány választási költekezése miatt kivetett sarcból, míg az orosz-ukrán háború miatt padlót fogott Sberbank kártalanítására csaknem 8 milliárdot. 

A 480 forintos hatósági üzemanyagáron való tankolás szigorításával egy füst alatt megemelte az extraprofitadót is a kormány.

Átgyomlálta a kormány az extraprofitadókról még június 4-én hozott rendeletét. Engedtek az értékpapírügyletek tranzakciós illetékéből, de szigorítottak is rajta.

Lengyelország fontolóra veheti a túl alacsony betéti kamatokból származó banki extraprofitra kivetett különadó bevezetését, ha a bankok nem hajlandóak "szilárd" szintre emelni a betéti kamatokat.

A kkv-méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett „extraprofit” adóteher a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.

Kiemelten odafigyelnek az árak alakulására.

Robert Habeck német gazdasági miniszter az üzemanyag-kedvezmények körüli anomáliákra reagálva megszigorítaná a trösztellenes törvényeket annak érdekében, hogy az állam piaci visszaélés bizonyítása nélkül is lefölözhesse az olajtársaságok extraprofitját, és szükség esetén akár fel is oszlassa a vállalatokat.

Az OTP Bank 78,3 milliárd forintnyi extraprofitadót fizet az idén, a jövő évi összeg még egyeztetés alatt áll - közölte a pénzintézet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján szerdán.

Immár két hete tudjuk, mi lett az ára a kormány választási célú kiköltekezésének, a pünkösdi hétvégén pedig a részletekre is fény derült. Az Orbán-kabinet által kreált, Magyarországon újnak tekinthető fogalom, az extraprofit megtermelése miatt megsarcolt számos szektor között e cikkünkben a biztosítókra koncentrálunk. Toplistáinkból kiderül, rájuk miért eshetett a választás.

Itt vannak a részletek az új adókról, sok minden lesz drágább a repüléstől a dohányzáson át a cégautózásig.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség 2022. május 27-i közgyűlésén áttekintette a kormány részéről egy nappal korábban bejelentett extraprofit adó bevezetésének várható következményeit a kereskedelemben.

A részletek nem világosak, de jövő héten már döntenek is róluk. 

A BUX esése szelídült, miközben Európában emelkedés van. A forint ma sem lett sokkal erősebb, miközben a térségi devizák erősödtek a napokban. Mekkora lesz a különadók hatása a Mol-ra, OTP-re, Telekomra, Richterre? Hogy teljesített az AutoWallis? Mennyire épülnek be a fogyasztói árakba a különadók?

Részben a nagy energiaipari cégek profitjára kirótt átmeneti különadókból kompenzálja a háztartások emelkedő megélhetési költségeit a brit kormány.

Eszerint a Csányi Sándor által irányított hitelintézetnek a bankszektorra kivetett 250 milliárd forintos extraprofit-adónak több mint az egyharmadát kellene befizetnie.

A bankoknál azt az összeget, amely a betéti és a hitelkamatok különbségéből adódik, a biztosítóknál pedig a megnövekedett biztosítási díjakat. Plusz 350 milliárd forintról van szó, ez rakódik rá a meglévő mintegy 400 milliárdos teherre.

Magyarország még mindig a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítja Európában - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Egyelőre nem vert túl nagy hullámokat határainkon túl, hogy a magyar kormány ismét különadókat vezetne be a nagy cégekre és bankokra a rezsicsökkentés és a hadseregfejlesztés finanszírozása érdekében. A bejelentésről beszámoló külföldi lapok arra azért emlékeztetnek, hogy az Orbán-kormány 2010 után is bevetette már ezt a fegyvert a költségvetés stabilizálása céljából, és most ismét így konszolidálja a büdzsét, valamint kerüli el a magánszemélyek adóemelését. Megjegyzik azt is, hogy az elsöprő választási győzelmet nagy osztogatás előzte meg.

Részben az önkormányzatok fizethetik meg a szemétszállításban július 1-jén életbe lépő rezsicsökkentés árát.

Még nyitás előtt újdonsült trafikosok kaptak milliókat a gazdasági tárcától a munkahelyteremtésre, hogy az alkalmazottaik bérét állami pénzből tudják fizetni.