Kiderült, mekkora nyereséggel zárhatta a magyar bankszektor a 2025-ös esztendőt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss, előzetes adatai szerint 1481,8 milliárd forint lett a bankok adózott eredménye, ami impozáns szám, de elmarad a 2024-estől, amikor 1589 milliárd forint volt a profit. Még nagyobb a visszaesés, ha a bankok saját tőkéjéhez mérik a nyereséget. 2024-ben még 18,84 százalékot meghaladó tőkearányos megtérülést (ROE) ért el a magyar bankszektor, 2025-ben ez lement 16,59 százalékosra.
Ez nem számít kiemelkedően magasnak, a régiós bankszektorban jellemzően 15-20 százalék között van ez a mutató.
Vagyis a magyar bankok nem termelnek több nyereséget a tulajdonosaiknak, mint a környező országok hitelintézetei. Ahhoz képest pedig, hogy Magyarországon a kockázatmentesen elérhető kamat magasabb, mint a többi országban, hiszen az alapkamat és az állampapírhozamok is magasabbak, végképp nem számít kirívónak a nyereség. (Romániában van csak a magyarországihoz hasonló alapkamat, de ott a bankok tőkearányos megtérülése magasabb.)
A bankok nyereségcsökkenését az sem tudta kompenzálni tavaly, hogy a hitelintézetek osztalékból származó bevétele nőtt 2024-hez képest, és meghaladta a 496 milliárd forintot, vagyis a nettó nyereség több mint egyharmadát nem is maguk a bankok, hanem a leánycégeik termelték meg, ezek között pedig – különösen az OTP-nek köszönhetően – külföldi bankok is szép számmal vannak. Ezt is figyelembe véve a magyar bankszektor ROE-mutatója alig haladja meg a 11 százalékot, ami a nyugat-európai átlaghoz hasonló.
Csökkent a kamat, és ez a bevételeken is látszik
2025-ben átlagosan alacsonyabb kamatkörnyezetben működtek a magyarországi bankok, mint 2024-ben, amikor az év folyamán szeptemberig folyamatosan csökkentette a kamatokat az MNB. A tavalyelőtti esztendő 10,75 százalékos alapkamattal indult, ez ment le 6,5 százalékig 2024. szeptemberre úgy, hogy azóta sem változott.
Az alapkamattal együtt a bankközi kamatok és a piaci kamatok is mérséklődtek, ami a bankok kamatbevételein is látszott. 2025-ben a kamatbevétel nem érte el a 6 ezer milliárd forintot, 4,9 százalékkal elmaradt a 2024-estől, annak ellenére, hogy a lakossági hitelezési piac rekordokat döntött. Igaz, a vállalati hitelezés nem pörgött fel tavaly. A kamatok ráfordításai is csökkentek a magunk mögött hagyott évben.
A tranzakciós illetéket áthárították
A tranzakciós illeték 2024. augusztusi majd októberi emelései szintén látszanak az eredménykimutatásban. Bár a lakossági ügyfelekre csak késleltetve tudták áthárítani a hitelintézetek a sarcot, a vállalati ügyfelek esetében többnyire azonnal megtették ezt. Javarészt ennek köszönhető, hogy 2025-ben 2024-hez képest a díj- és jutalékbevételek 17,33 százalékkal emelkedtek, a díj- és jutalékráfordítások pedig 12,34 százalékkal.
Pénzügyi tranzakciós illeték címén tavaly 538 milliárd forintot fizettek be a bankok az államkasszába, 32 százalékkal, vagyis 130 milliárd forinttal többet, mint 2024-ben. A többi, a szektort sújtó kamatterher is nőtt, a pénzügyi szervezetek különadója 14,2, a helyi adók 10,7 százalékkal emelkedtek a megelőző évhez képest. Ezek tavaly 118 milliárd, illetve 64 milliárd forintot tettek ki. Ezeken felül fizettek még a bankok extraprofitadót is, amely nem szerepel külön sorként az MNB kimutatásában, de a becslések szerint 260 milliárd forint körül volt tavaly. Vagyis a bankok hasonló nagyságrendű összeget utaltak át az államnak, mint amennyi az osztaléktól megtisztított nyereségük volt.
Így alakultak a rendelkező nyilatkozatok és az egyes megtakarítási módon visszaigényelt összegek az előző nyolc évben. 
