A fenntartható, ESG iránt elkötelezett vállalkozások felkészítéséhez fenntartható fejlesztési programok kellenek – kezdte előadását Fehér Sándor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) fenntartható versenyképességi osztályának vezetője. A 2024-től hatályos magyarországi ESG törvény a Nemzetgazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő MGFÜ-t bízta meg azzal a feladattal, hogy az ESG különböző részterületeit (környezetvédelmi, pénzügyi, jogi, vállalatirányítási) érintő képzéseket, programokat indítson el és valósítson meg a cégek számára.
Lemaradt a Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2026. februári klubtalálkozóról? Nézze meg utólag az előadásokat és a panelbeszélgetést, ismerje meg a téma legjobb szakértőinek véleményét és tippjeit! Vásároljon videójegyet és hozzáférést kap a klubtalálkozó teljes felvételéhez!
Nézze meg, miről beszélt Suba Levente, Csécsei Ádám, Lukács Ákos, Fehér Sándor, Wieder Gergő, Ignácz Péter, Hegedűs Kristóf, Szabó-Molnár Csilla, Szelley Bereczki Anna és Ács Barnabás!
Részletek itt >>
Ennek értelémében az MGFÜ egy ESG Kompetencia Központot is létrehozott, aminek 3 fő csapásiránya van. A nagyvállalatok beszállítói láncában (akár Tier 1-es vagy Tier 2-es szinten) a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása; az érintett cégek felkészítése a jelentéstételi követelmények teljesítésére, illetve az akkreditált ESG szakértők és tanácsadók segítése, képzése. Tanácsadási, oktatást és képzést támogató szolgáltatások, illetve hatósági feladatok is bekerültek az MGFÜ hatáskörébe.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Majd jött az Omnibus
A struktúra tehát felállt, de aztán jött 2025. február 26-a és az Európai Unió Omnibus I-es csomagja, ami jelentősen felpuhította az addigi ESG szabályokat. „Ez egy óriási arcon csapással ért fel a számunkra. Már most látszik, hogy 2027-től és 2028-tól sem lesz majd a kkv-szektoron olyan jogszabályi nyomás, mint amire az Omnibus előtti időkben készültünk” – mondta el Fehér Sándor a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencián.
A fenntarthatósági jelentéstételi körbe tartozó vállalatok száma drasztikusan lecsökkent. Jelenleg Magyarországon 125 ESG kötelezett nagyvállalat működik, akik 29 ezer kkv-val állnak kapcsolatban. Valójában azonban csak az összes említett kkv 10 százaléka (mintegy 2900 cég) számít lényeges, ESG kockázati szempontból is releváns és átvilágítandó beszállítónak.
Az ESG kötelezett nagyvállalatok közül a Mol rendelkezik a legtöbb beszállítóval. A második helyen a Richtert találjuk, a harmadikon pedig a Spart. De nagyjából 1000 feletti, ESG szempontból lényeges beszállítója van a BPW-nek, a Telekomnak és a 4iG-nek is.
Fehér Sándor két olyan pályázatot emelt ki, amelyeknél ugyan az ESG nem bemeneteli kritérium a jelentkező cégek számára, de a megvalósítás során választható, illetve teljesítendő feltétel.
Az egyik ilyen a Nemzeti Bajnokok – Zöld és digitális átállás program (GINOP Plusz – 1.4.5 – 25) Ha egy vállalat forráshoz szeretne jutni a Vállalati Növekedési Támogatás keretében, akkor opcionálisan kérhet fenntarthatósági szolgáltatást az MGFÜ-től. A Nemzeti Bajnokok Támogatási Programnak pedig egyenesen része az ESG érettségi felmérés és tanácsadás igénybevétele.
A másik a mikro- és kisvállalkozások támogatására vonatkozik (GINOP Plusz – 1.2.4 – 25). Ennek keretében a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban (leginkább Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Dél-Dunántúlon) működő cégek igénybe vehetnek fenntarthatósági mentorálást az MGFÜ szervezésében. Az előbb említett program potenciálisan 250, utóbbi pedig 500 céget érhet el.
Még lehet tartalék
Bár az Omnibus csomag óta az ESG előírások már egy jóval szűkebb vállalati körre vonatkoznak, a következő években mégis van esély a bővülésre. 2027 október 1-től ugyanis Magyarországon szerződéses feltételként lehet előírni a tanúsított ESG beszámolót vagy állami ESG minősítést a közbeszerzési eljárásoknál.
Ez kulcsfontosságú lehet a kkv-szektor számára, hiszen a kis- és közepes vállalkozások 75 százalékban kerülnek ki győztesen az állami tenderekből. Ez a darabszámra vonatkozik, az általuk elnyert közbeszerzések értéke a teljes piachoz viszonyítva már alacsonyabb, 40-50 százalék között alakul.
„A másik bővülési lehetőséget pedig az úgynevezett small midcap vállalkozások jelenthetik, amelyek már a 2028-tól induló új európai uniós költségvetési ciklusban is egy külön támogatási kategóriában jelenhetnek meg” – tette hozzá Fehér Sándor.
Ezek a cégek kevesebb mint 1000 ember foglalkoztatnak, és a kkv-k és a nagyvállalatok közötti sávban mozognak méret és árbevétel szempontjából is. „Ez a kategória egy következő szint lehet az ESG megfelelésben, potenciálisan 40 ezer vállalkozást érintve.”
A tulajdonoson áll vagy bukik a történet
Fehér Sándor arról is beszámolt előadásában, hogy a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség készített egy ESG felmérést azon cégek körében, amelyek a Modern Mintaüzem Programban vesznek részt. Fontos kiemelni, hogy ez a kutatás nem az ESG-vel még nem foglalkozó vállalkozásokat kérdezte arról, hogy hallottak-e már a vállalati fenntarthatóságot kódoló három betűről, hanem kifejezetten azokat a cégeket vizsgálta, amelyeknek már van értékelhető múltjuk (track record) ezen a területen.
A válaszadók 90 százaléka kis- és közepes vállalkozás, amelyek különféle iparágakat képviselnek, mint például a fémmegmunkálás, alkatrészgyártás, szerszámgép-nagykereskedelem, orvosi eszközgyártás, valamint háztartási textília és konfekcionált textiláru gyártás.
A 24 érintett cég közül 20 állította azt magáról, hogy fenntarthatóan működik. Fókuszterületként kezelik az energetikai és a hulladékgazdálkodási – körforgásos gazdasághoz kapcsolódó – megoldásokat, valamint a társadalmi pillérben a családbarát működést, a munkahelyi egészséget, a biztonságot és a munkavállalói elkötelezettség növelését. A vállalatirányítást illetően mindenkinél az etikus üzleti magatartás kapott maximális prioritást.
A cég fenntartható működésének megvalósulása pedig leginkább a tulajdonos vagy a menedzsment ESG iránti elkötelezettségéből fakad. Arról már Suba Levente, a K&H Bank fenntarthatósági vezetője beszélt, hogy a döntéshozók motivációjához elengedhetetlen, hogy a felsővezetők javadalmazási rendszerébe is beépüljenek a zöld átállással kapcsolatos teendők. Miként az is szükséges, hogy a céget irányítók lássák, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos beruházásaik, fejlesztéseik hosszabb távon pénzügyileg is megtérülnek, valódi versenyelőnyt jelentve a piacon.
A nap végén úgy is a számok döntenek
Arról már Csécsei Ádám, a hazai vállalkozások exporttevékenységét támogató, állami tulajdonú EXIM Bank ESG vezetője beszélt a Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencián, hogy a tavaly elinduló Demján Sándor Program keretében szintén elérhető egy, a cégek zöld átállását segítő konstrukció.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
Az EXIM Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitelt energiahatékonyságot fejlesztő, megújulóenergia-termelő és egyéb fenntarthatósági célú beruházásokra lehet felvenni. Cserébe az elvárás, hogy a támogatás igénybevétele majd felhasználása után legalább 15 százalékos javulás következzen be a cég energiagazdálkodásában.
A hitel futamideje maximum 15 év. A kamatozása a forint alapú termékeknél évi 3,46 és 5,46 százalék között, az eurósoknál pedig évi 2,7 és 4,7 százalék között mozog. Ez kedvezőbb a jelenlegi piaci konstrukcióknál. Hiszen a fenntarthatóság esetében is igaz, hogy „a cégeknél a nap végén úgy is a számok fognak dönteni” – jelentette ki Csécsei Ádám.
Kinyitják az ajtót a szélerőművek előtt. 
