Lazult az ESG vasmarka, de nem engedte el a cégeket.

Az idén június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban megrendezendő labdarúgó-világbajnokság még az eddigi legszennyezőbb vb-nél, a 2022-es katarinál is nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat. Ez főként a mérkőzések közötti utazásokkal magyarázható: a nagy távolságok miatt a csapatok és a szurkolók szinte kizárólag repülővel közlekednek majd – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Duha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG vezetője.

Minél fiatalabb valaki, annál fontosabb számára a fenntarthatóság – ezt a már-már közhelyszerű megállapítást sokszor halljuk. Azonban a munkaerőpiacra frissen belépő Z-generáció tagjainak a vállalatoknál hosszú ideje dolgozó felsővezetőkkel kell együttműködniük a zöld átállás érdekében. Hogy ez lehetséges-e, és ha igen, milyen módon, az a Klasszis Fenntarthatóság 2026 kerekasztal-beszélgetésén derült ki.

A 2024-es ESG törvény hatályba lépésével felállt a magyar vállalkozások zöld átállását segítő ökoszisztéma. Az egyes intézmények már épp elosztották egymás között a feladatköröket, amikor beütött a krach az Európai Unió Omnibus I-es csomagjával. A Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencián jártunk, ahol a hazai cégek lehetőségeiről, ESG-érettségéről és egy új vállalati kategória születéséről volt szó.

A Vatikán is beszállt a részvényindex-bizniszbe, valóban ők állítják össze a legkatolikusabb portfóliót? Bankjának erkölcsi elvárásai magasak, a részvények kiválasztása azonban számos kérdést vet fel. A hozamokra egyelőre nem lehet panasz, érdekes módon a tech-szektor dominál a katolikusoknál is. Jézus és Allah, erény és bűn a befektetésekben.

Az ESG megítélése igazi hullámvasúton ült az elmúlt bő egy évtizedben. A kezdeti, hurráoptimista időkben a zöld forradalom sokszor felesleges és túlzottan bonyolult adminisztrációt hozott magával. Majd eljött az ellenállás és a kijózanodás, ami a fenntarthatóságot egyre inkább kockázati kérdéssé tette a cégek számára. A szabályozás sokat puhult, de ezt inkább csak a kis- és közepes vállalkozások érzik. A nagyobbaknak, főleg a bankoknak, még magasabb fordulatszámra kellett kapcsolniuk.

Mit jelent a fenntarthatóság a mindennapokban egy befektetési alapkezelőnél? Az Erste szakértőit, Kulcsár Nórát és Kovács Istvánt kérdeztük.

A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) részvételével megvalósuló DEDYCATING Erasmus+ projekt keretében elindult egy ötrészes podcast-sorozat, amely az ESG (környezeti, társadalmi irányítási szempontok érvényesülése, fenntartható és felelős gazdálkodás), a mesterséges intelligencia (MI) és a felsőoktatás kapcsolódási pontjait vizsgálja.

Bár a fenntarthatóság kérdése leszálló ágba került a politikai narratívák szintjén, ez még segítheti is a vállalatokat abban, hogy eligazodjanak a nagy ESG-katyvaszban – mondta a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Ács Barnabás. A fenntarthatósági szakértő hozzátette: a Z és az Alfa generáció megváltozó igényei miatt az egész témakör munkaerőpiaci kihívássá válik. A cégeknek viszont jóval több adatra lenne szükségük a felelős döntéshozatalhoz.

Bejelentést tett az MBH Bank.

Az ESG ma már nem csupán szabályozói elvárás, hanem egyre inkább meghatározó tényező a vállalatértékelésben és a befektetési döntésekben is.

Az orosz-ukrán háború kitörése után több olyan iparág is bekerült a fenntartható befektetési alapok látókörébe, amelyek korábban inkább tiltólistán szerepeltek. Ékes példa Németország nukleáris energiával kapcsolatos attitűdje, de a hadiipari cégek is egyre elfogadottabbá váltak, ahogy társadalmi elvárás lett a biztonság megerősítése – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában az Amundi Magyarország vezérigazgatója. Vízkeleti Sándorral a mesterséges intelligencia befektetési döntésekben játszott szerepéről is beszélgettünk.

Egyre inkább a racionalitás veszi át a szerepet az európai fenntarthatósági gyakorlatokban a zöld illúziók kergetése helyett. Az ESG-szempontok figyelembevétele ugyanis az adott cég üzleti megtérülése miatt fontos. A geopolitikai síkon pedig az új iparágak feletti kontroll az adott ország befolyásszerzését is elősegítheti. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében Wieder Gergő, a KPMG szakértője arról is beszélt, hogy Kína és az Egyesült Államok szorításában mi lehet az Európai Unió ütőkártyája.

Első ránézésre valóságos szentségtöréssel ér fel, ha egy pénzpiaci befektetőt arra kérünk, hogy mondjon le némi potenciálisan elérhető hozamról, egyéb szempontok javára. Ha viszont hozzátesszük, hogy így a klímatudatosabb jövő kulcságazataiba teheti a pénzét, már árnyaltabb a kép. Akkor meg pláne, hogyha hosszabb távra vetítve az látszik, hogy nincs is érdemi különbség egy hagyományos, és egy fenntartható befektetési alap között.

Bár az ESG kifejezés csak az elmúlt években épült be a köztudatba, a legnagyobb magyarországi vállalatok már több mint két évtizede készítenek fenntarthatósági jelentéseket környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységeikről. Így van ez a Magyar Telekomnál is. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián a cég ESG vezetője elmondta, hogy – bár a telekommunikációs szektor – nem tartozik a klasszikusan magas üvegházhatású gázokat kibocsátók közé, jelentős gazdasági szereplőként mégis érzik szerepüket, ezért is tesznek aktívan a klímavédelemért.

Évek óta stagnál a magyarországi cégek fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét mérő mutató. Bár a fő index egy nagyon szűk sávban mozog, az egyes alpontokra adott válaszok, és leginkább a nagy- és kisebb vállalatok hozzáállásában bekövetkezett változások igencsak figyelemre méltók. A K&H fenntarthatósági index részleteit a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében ismerhettük meg.

A KPMG idén is elkészítette a globális vezérigazgatói felmérését. A 2025-ös kutatásból kiderült, hogy saját cégük növekedésében sokkal jobban bíznak a cégvezetők, mint a világgazdaságéban, vagy saját országuk fejlődésében. Ugyanakkor nem a vállalatuk organikus előrelépésében látják a fő potenciált, hanem a piac- és technológiavásárlásban, együttműködésekben és más cégek akvizíciójában – röviden így foglalható össze a KPMG 2025-ös CEO Outlook kutatásának eredménye.

Ünnepélyes keretek között mutatták be a Családbarát fenntarthatóság című kötetet a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) épületében. A kiadványt a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), a KINCS, valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) közösen készítették. A most megjelent szakmai útmutató segíti a vállalkozásokat az SZTFH ESG kérdőív családbarát tárgyú pontjainak megértésében, ahogy az erre vonatkozó vállalati működés kialakításában is. 

Az ESG ma már nem mellékszál a befektetői döntésekben, hanem kulcstényező a kockázati modellezéstől a vállalati értékelésig. A CIB Bank ESG-vezetője, Máté Károly arról beszél, hogyan alakítja át a fenntarthatóság a pénzügyi szektor gondolkodását, és miért lesz a zöld szemlélet a tőkeallokáció és a hozamelvárások egyik meghatározó mozgatója a következő években.

Mindig is kulcskérdés volt a világtörténelemben, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes államok, közösségek gazdasági és társadalmi életét. A modern korban a cégek már azt vizsgálják, hogy a természeti, környezeti hatások milyen nem pénzügyi kockázatokat jelentenek a számukra, ezáltal veszélyeztetve az üzleti megtérülésüket. A Klasszis Média által szervezett ESG konferencián a geopolitikai hatalmi törekvések és a fenntarthatóság viszonyát vizsgáltuk meg közelebbről.

Idővel kikophat a nyilvános diskurzusból az ESG kifejezés, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a cégek elfelejthetik a fenntarthatósági szempontokat. Épp ellenkezőleg: a nyilvánosság, a klímaváltozás és a cégek jól felfogott üzleti érdekei is kikövetelhetik, hogy a mindennapok részévé váljon – hangzott el a Klasszis Média által szervezett ESG konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

Új időszámítás kezdődött Európában idén februárban. Az Európai Bizottság rájött, hogy túlzott, irreális és sok esetben értelmetlen ESG szabályokat írt elő a vállalatok számára. Minden a Draghi-jelentéssel indult, majd a magyar szabályozó is alkalmazkodott a sokkal ésszerűbb realitáshoz. A Klasszis Média által szervezett ESG konferencián ebbe az új érába kaphattunk betekintést.

Egy nyár végén megjelent jogszabály felhatalmazza az SZTFH-t, hogy a rendeletben foglalt jogsértések esetén a hatósági eljárások eredményeképpen szükség szerint bírságokat is kiszabjon. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ünnepélyes együttműködési megállapodást kötött Budapesten.

Az elmúlt években a vállalatok életében is fontossá vált a fenntarthatósági szemlélet, ami egyfelől organikusan, az éghajlatváltozásra adott természetes válaszként, másfelől pedig a jogalkotók hatására, felülről irányítottan is terjed a hazai céges világban. Európai Uniós irányelvek, a Magyar Nemzeti Bank zöld ajánlásai, az ESG-törvény: az a vállalat, amely csak legyint ezekre, hosszabb távon nagyon gyorsan kieshet a versenyből.

Ezermilliárd forintot kezelnek felelős alapokban.

Sok nagyvállalat hosszútávon megtérülő befektetésként tekintenek a fenntartható működésre. Ezeknél a vállaltoknál már most a része a fenntarthatóság a hosszútávú üzleti stratégiának. Két olyan nagyvállalat gyakorlatát vettük górcső alá, akik saját szektorukban meghatározó szereplőnek számítanak. A beszélgetésből az is kiderül, hogy jó ESG jelentést akkor lehet összeállítani, ha a vállalat már a gyakorlatban is fenntartható működés elvei szerint hangolja a napi működését. A Klasszis Podcast vendége Suba Levente, a K&H csoport fenntarthatósági vezetője és Várkonyi Diána, a Magyar Telekom tőkepiaci kapcsolatokért felelős HUB vezetője.

Emelkednek a környezetvédelmi bírságok.

Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap megvette a HelloParks két raktárcsarnokát.

A Klasszis Média február 26-án megtartotta új ESG-tematikájú rendezvénysorozatának első eseményét, amelyen a vállalatokat és a pénzügyi szektor szereplőit érintő aktuális ESG-szabályozási kérdéseket vitatták meg, az aznap bejelentett Omnibusz csomag fényében.

A Budapesti Corvinus Egyetem februárban három új ESG (Environmental, Social, Governance) képzést indított, és a téma a hónap közepén megrendezett VII. Bosnyák János Emlékkonferencián is külön szekciót kapott.

Közeleg a tavasz, nehéz döntés vár a termelőkre. Milyen növényt vessenek és mit ne, hogy a klímaváltozás és a piaci sokkok ellenére idén már elkerüljék a veszteséget.

Átverték az embereket az 1,5 Celsius-fokkal, nem csoda, hogy szkeptikusak. Véli egy tudós.

Egy ház karbonlábnyoma átlagosan mintegy 2,5 kilogramm szén-dioxid-egyenértékkel csökken ezer forintnyi, fenntartható építőanyagokra fordított befektetéssel. A legjelentősebb hatást a fenntartható ablakok és külső falak alkalmazása eredményezi; az üzemeltetés a teljes lábnyom kétharmadát teszi ki.

A fenntartható csomagolási megoldások előmozdítása érdekében megalakult a Fenntartható Csomagolásért Egyesület (FeCso), amely egyedülálló platformot kínál a vállalatok és szervezetek számára fenntarthatósági törekvéseik támogatására és népszerűsítésére.

A január sokkal melegebb volt 2025-ben a Földön, mint az iparosítás előtti időkben, pedig volt egy olyan időzárási jelenség, amely korábban segített átmenetileg hűteni a légkört.

Az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok szerinti fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) életében is, amit a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által indított ESG felmérés is alátámaszt. A felmérés célja, hogy vizsgálja az ESG felkészülés útján elindult vállalkozásokat, különösen azokat, amelyek a Modern Mintaüzem Programban részt vesznek.

A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a karbonkibocsátási célok kitűzött tételeinek vagy a szakmai világfelmérési gyakorlatoknak, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a – megállapítja meg elemzésében a KPMG.

A kockázatelemzés és stratégiaalkotás jellemzően hiányzik.

Sok szó esik a fenntarthatóságról, az ESG-ről, de milyen előnyöket jelentenek ezek a befektetők számára? Jobb lesz-e a fenntarthatósági befektetési alapok hozama a hagyományos alapokénál? Mit tehet az átlagember a bolygó védelme érdekében? Interjú a KBC AM Magyarországi Fióktelep vezetőjével, Ács Tamással.

Készül az ESG törvény pontosítása és kiegészítése a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagálva – az EY összefoglalót készített a várható módosításokról.

Megatrend, hype-ciklus görbe, a mesterséges intelligencia izomereje, hibrid befektetési stratégia. Mindezekről is beszélgettünk Richter Péterrel, a VIG Alapkezelő portfóliómenedzserével, de az interjúból az is kiderül, hogyan lehet pénzt keresni ezek segítségével.

Az ESG előnyei lassan körvonalazódnak.

A Privátbankár.hu ünnepélyes keretek között, egy magas színvonalú szakmai rendezvényt követően átadta Az Év ESG Alapkezelője 2024 díjat. Idén először a befektetési alapok is elismerésben részesültek.

Az MNB új ajánlása szerint ESG-szempontok alapján is fel kell mérni a kockázatokat a céges hitelek kihelyezése előtt.

Újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg idén, és a szélsőséges időjárási események ismét bizonyítják, hogy az ember által okozott klímaváltozás mennyire komolyan fenyeget bennünket.

Újabb több mint nyolcmilliárd forinttal segíti a zöld ingatlanfinanszírozást az MBH Jelzálogbank. A hitelintézet kedden tartott zöld jelzáloglevél aukcióján az eredetileg meghirdetett 6 milliárd forintot több mint kétszeresen meghaladó érdeklődés mutatkozott, amelyből az MBH Csoport tagja végül csaknem 8,6 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatokat. A bevételből kizárólag energiahatékony lakóingatlanok építését, zöldnek minősített használt lakások vásárlását, valamint használt ingatlanok energiahatékony felújítását finanszírozza a bank.

A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG, és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem, pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre – derül ki egy kutatásból. Eközben sokan keresik a helyét és leendő gazdáját a témának, hiszen az uniós és hazai törvények, valamint a jelentéstételi kötelezettség miatt egyre több figyelem irányul a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra.