Mutatjuk, mit is jelent.

Az MBH a fenntarthatóság szempontjából szeretne a hazai bankpiac élmezőnyébe tartozni. Ez is kiderül a Puskás András vezérigazgató-helyettessel készült interjúból.

Megújult az MBH-s választék. 

Először 2025-ben kell közzétenni a jelentést.

Zöld adatokat tesz közzé negyedévente honlapján az MNB a fenntartható pénz- és tőkepiacok mutatószámainak alakulásáról. Egyebek közt a jegybanki zöld tőkekövetelmény-programok alakulásáról, illetve a zöld értékpapírok volumenéről is képet kaphatnak az olvasók. A fenntartható adatvagyon bővülésével fokozatosan újabb adatok is elérhetővé válnak majd a továbbiakban.

Ha egy ügyfél befektetési tanácsot kér, az őt tanácsokkal ellátó cég is csak az általa megismerhető adatokból és a számos más forrásra alapuló becslésekből tud kiindulni – mondta Dominik Varga, az Erste Asset Management elemzője. Ezzel együtt az ESG alapú értékelés a jövőben is fontos lesz, ezzel bármelyik hitelre vágyó vállalatnak is számolnia kell.

A fenntarthatósággal, a klímaváltozással, az ESG-vel foglalkozni elkerülhetetlen. A pénzügyi ökoszisztémában a professzionális befektetők, bankok, vállalatok előtt álló kihívások mellett a kisbefektetők igényeiről is szó volt a Privátbankár Klasszis ESG-konferenciáján.

A bankcsoport az európai rangsor élére került a befektetői és elemzői kapcsolatok, valamint az ESG-szempontok terén.

Alapjaiban változtathatja meg a cégek – nemcsak a nagyvállalatok, köztük a bankok és biztosítók, hanem a kis- és középvállalkozások (kkv) – működését, hogy a jövőben már olyan auditált (!) nem pénzügyi beszámolókat kell készíteni, ami nemzetközi szabványok alapján gyűjtött ESG-releváns adatokra támaszkodik. 

Két díjjal is gazdagodott a KBC Asset Management a befektetési alapkezelők Privátbankár.hu Klasszis 2023-as szavazásán: nemcsak az Év ESG Alapkezelője lett, hanem az általa menedzselt K&H öko alap bizonyult a Legjobb Globális Részvény Alapnak. Ennek apropóján beszélgettünk Oraveczné Németh Ildikóval, a K&H befektetési alapok kezelőjének vezetőjével és Bánhalmi Gábor vezető stratégával.

Bár az amerikai részvénypiac sok éve felülteljesítő, ez hosszú távon is fennmaradhat. Még akkor is, ha Európa rövidebb távon behoz valamit a lemaradásából. Kínai részvényeket egyre kevesebben akarnak venni, Magyarország és Lengyelország értékeltsége viszont nagyon alacsony. Mi lesz, ha ismét gyengül a forint? Interjú Kocsi Jánossal, az Amundi Alapkezelő portfóliómenedzserével.

Első ízben indít átfogó ESG kutatást a hazai vállalatok körében az Effekteam és a Comlab – ESG Core cégcsoport.

A rövidtávú profitcélokkal nehezen összeegyeztethető az etikus és fenntartható vállalati viselkedés, ugyanakkor hosszútávon jó befektetés és a fiatalabb ügyfelek részéről már egyértelmű követelmény is, mondta el lapunknak Szege György, a Magyar Bankholding ESG-vezetője. A szakember kiemelte, hogy az ESG-be való befektetést nem lehet kikerülni, hiszen aki ezen próbál spórolni, az hosszútávon veszít a versenyképességéből.

Az Ethereum-rendszer nagy reformja rendben lezajlott, és bár az árfolyam egyelőre inkább esik, a hosszú távú hatások kedvezőek lehetnek. Szuperkemény valuta válhat az etherből, amire jelentős pozitív reálkamatot lehet kapni, nem környezetromboló, és így az ára is felfelé kúszhat.

Túlzás nélkül állítható, hogy Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója tarolt a Klasszis 2022 díjátadó gálán. Az Év Portfoliómenedzsere lett, az általa kezelt alapok közül pedig az OTP Klímaváltozás a Legjobb Globális Részvényalap, míg az OTP Trend Alap A sorozat az Elmúlt 10 Év Legjobb Abszolút Hozamú Alapja lett – előbbi e címet sorrendben hatodszorra gyűjtötte be.

A magasabb kötvényhozamoknak köszönhetően a befektetési alapok sokkal jobb teljesítménnyel szolgálhatnak a befektetőiknek az idén, még ha ez egyelőre nem is látszik az adatokból. A tőkevédett alapok szektora is újjászülethet emiatt, új tematikus alapokat indítanak. Egyre több alapot alakítanak át ESG-szemléletűvé. Interjú az Eurizon Asset Management Hungary elnök-vezérigazgatójával.

Egy friss kutatás azt vizsgálta, hogy mennyire vannak tisztában az emberek az ESG fogalmával Magyarországon, illetve mit várnak a nagyvállalatoktól a fenntarthatóság területén. A válaszok meglepő eredményt hoztak.

A K&H elsőként a piacon, új, zöld lakáshitel termékkel jelentkezik az energiafelhasználásukat csökkenteni kívánó ügyfeleik számára. Egyedi megoldásként ugyanabban a szerződésben hitelezhető az ingatlan megvásárlása és felújítása is.

Mit tehet egy kisbefektető a bolygó, a társadalom fenntartható fejlődéséért? Számíthat-e jó hozamra, aki ESG-alapból vásárol? Mitől lesz fenntartható egy ingatlanalap? Interjú a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgatójával, Simon Péterrel.

Meddig eshetnek a részvénypiacok? Hogyan, mikor érdemes részvényt vásárolni? Milyen befektetések védenek az inflációtól? Ez már az árupiaci szuperciklus? – interjú Varga Zalánnal, az Erste Alapkezelő értékesítési igazgatójával.

Kilenc éve díjazza a hazai befektetési alapokat és alapkezelőket a Privátbankár.hu, most először szerepeltek a fenntartható befektetések külön kategóriában. A magyarországi ESG-piac még csak a szárnyait bontogatja, de az alapkezelők máris nemzetközi színvonalú eredményeket mutathatnak fel. Bemutatjuk Az Év ESG Alapkezelője díj hátterét és módszertanát.

Egy kisbefektető, aki szívén viseli a bolygó és a társadalom sorsát, hogyan tud hatékonyan ESG portfóliót összeállítani? Miként segíti az új irány, amely jóval több múló divatnál, a vagyonkezelést, befektetést? Interjú Vízkeleti Sándorral, az Év ESG Alapkezelője vezérigazgatójával.

A befektetési alapok vagyona tovább nőtt tavaly, majdnem 8000 milliárd forint. A Privátbankár.hu idén is kiosztotta a Klasszis 2022 díjakat a hazai alapkezelői szakma legjobb vagyonkezelő szakembereinek. Az Év Alapkezelője az Accorde, az Év Portfóliómenedzsere Czachesz Gábor, az Év Feltörekvő Portfóliómenedzsere pedig Szabó Balázs lett.

Az idő sürget, te is tehetsz a környezetedért. Úgy is, mint egyszerű fogyasztó, ügyfél, aki modern ügyintézést választ, kerüli a pazarlást és a környezetet károsító megoldásokat. De úgy is, mint megtakarító, befektető, aki megnézi, hogy mire adja oda a pénzét.

Az ESG-irányelvek előtérbe kerülésével jelentős hangsúlyt kapott az arany társadalmilag és környezetileg felelős bányászata, újrahasznosítása és forgalmazása az elmúlt években. Ebben a folyamatban élen járnak az aranypiac globális ernyőszervezetei, illetve maguk a finomítók is, akik a kibányászott és újrahasznosított aranyat dolgozzák fel ékszerészeti, ipari, vagy befektetési arany termékekké szigorú iparági standardok alapján.

Bár jobban figyelnek a fenntarthatóságra a magyar nagyvállalatok, még mindig masszív kisebbségben vannak a környezettudatos cégek – többek között ez derül ki a K&H Bank felméréséből. A múlt év utolsó negyedében megkérdezett cégek majdnem harmadának – 31 százalékának – van saját fenntarthatósági stratégiája, egy évvel korábban ez mindössze a 15 százalékukra volt igaz. A vállalatok főként a környezettudatos működést, a dolgozókkal való méltányos bánásmódot és az etikus üzleti viselkedést helyezik előtérbe.

Ha valaki úgy gondolja, hogy csak a keresztény értékeknek megfelelõ vállalkozásokban szeretné fialtatni a pénzét, az megteheti ezt az USA-ban és Európában egyaránt. Ezek az alapok elveikben azonban sok tekintetben hasonlítanak az ESG-irányzatra, de  néhány területen talán szigorúbbak az azokat követõ intézményeknél.

Jövőre nem az lesz a kérdés, kell-e a vállalatoknak javítani a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményükön, hanem hogy hogyan? Az ESG nem a felszínen ható márka-szépészeti eszköz, mint a CSR. A kozmetika helyett genetika kell, ami akkor lehet eredményes, ha a vállalat működésének minden elemét áthatva beépül a stratégiába és kultúrába. 2022-ben várhatóan legalább öt, egymással összefüggő szálon fut majd a jövő üzleti DNS-spiráljának kiépülése. 

Minden jel arra mutat, hogy az omikron elképesztő gyorsasággal képes terjedni, de a jó hír, hogy a harmadik dózis védelmet biztosíthat ellene. Mára a tőzsdék ezt már alighanem beárazták, alig mozdulnak az indexek, de inkább lefelé. A forint az újabb kamatemelés után stabil, a BUX emelkedik.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) tényezők egyre inkább meghatározzák a befektetési stratégiákat, és a PwC kutatása szerint mára a világ vezető befektetőinek egyik legfontosabb szempontjává váltak.

A részvényjövedelemre törekvő befektetők jellemzően két dolgot tartanak szem előtt, az egyik a vonzó hozam, a másik az osztaléknövekedési potenciál. A Fidelity International kutatása szerint összefüggés van egy-egy cég fenntarthatósági jellemzői és historikus osztaléknövekedése között. A múltbeli teljesítmény persze nem jelent a jövőre vonatkozó garanciát, de az eredmények azt mutatják, hogy az ESG-ben élen járó vállalkozások a közgazdasági környezettől függetlenül nagyobb eséllyel kínálnak vonzó, hosszú távú hozamnövekedést, mint a sereghajtók. A stabil osztaléknövekedés némileg enyhítheti az emelkedő árfolyamokkal jellemezhető időszakok hatásait.

Kedvező a hangulat a részvénypiacokon, a BUX is az európai átlagot hozza, de a lengyelektől lemaradóban van. A forint pedig gyengül. A törökök mintha egyre nagyobb bajban lennének, gyanús tulajdonosváltás zajlik egy kriptodeviza-váltójuknál, miközben a befektetők a devizatartalék sorsát firtatják.

Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos minősítési szempontokat is figyelembe vesz a hazai befektetési alapok kategorizálása. Így a befektetők könnyebben megtalálhatják majd, ha ilyen alapba akarnak fektetni.

A gazdasági ciklusok jellemzően több évig tartanak, nem teljes évtizedekig. De ez most más. Nem csak a tekintetben, hogy ez már az eddigi leghosszabb – elérte a 10 évet, és még tart –, de a Fidelity legfrissebb elemzői felmérése szerint annak ellenére is folytatódni fog, hogy csökkent a menedzser bizalom. Habár a feldolgozóipar recesszióban sínylődik, a szolgáltatások terén megfigyelhető szokásos ciklusvégi egyensúlytalanságra utaló kevés jel mellett nevezhető ez egyáltalán ciklusnak?