Fontos ügyben lép a kormány: mi változik az ESG törvényben?

November 19-én egy törvényjavaslatban megjelentek a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény legújabb módosításai. A javaslatokkal a jogalkotó elsődleges célja az ESG törvény pontosítása és kiegészítése a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagálva. Az EY összefoglalót készített a várható módosításokról.

A módosítások törvényi erőre emelkedésével várhatóan módosulni fognak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (továbbiakban SZTFH vagy Hatóság) feladatai. A tervezet számos helyen pontosítja a hatályos ESG törvényt, illetve annak szervezeti hatályát.

1. Az SZTFH feladatainak módosítása:

• Az SZTFH felügyeli a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének megfelelőségét és az ESG adatszolgáltatási folyamatok átláthatóságát.
• Az SZTFH nyilvántartási és akkreditációs feladatai módosulnak a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében. Az SZTFH által vezetendő nyilvántartásokból köréből kikerül az ESG adatszolgáltatási kötelezettséggel érintettekről vezetendő nyilvántartás, mivel a beszámolási kötelezettség részeként ezek az adatok rendelkezésre fognak állni.
• Az SZTFH az ESG beszámolók benyújtásától számított 90 napon belül közzéteszi a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások ESG adatszolgáltatása alapján készült éves beszámolót.
• A vállalkozásnak a jóváhagyott és auditált ESG beszámolót az üzleti év végét követő hat hónapon belül kell megküldenie az SZTFH részére. Mivel a vállalkozások adatszolgáltatására az üzleti év végének eltérése miatt más időpontokban kerülhet sor, az SZTFH minden év szeptember 30-ig közzéteszi a vállalkozások ugyanazon év június 30-át megelőző egy éves időszakban benyújtott ESG adatszolgáltatása alapján készült beszámolóját.
• Az SZTFH ellenőrzési feladatainak támogatása érdekében a vállalkozás köteles bejelenteni a Hatóság részére a vele szerződéses jogviszonyban álló ESG közreműködők nevét, jogviszonyának kezdetét és végét.
• Az SZTFH elektronikus névjegyzéket vezet az ESG adatszolgáltatásban nyújtott tanácsadási szolgáltatásokat végző természetes és jogi személyekről, valamint az ESG minősítőkről.
• Az SZTFH hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi az ESG közreműködők kötelezettségeinek teljesítését. A jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységet folytató személlyel szemben közigazgatási bírságot szabhat ki.

2. Főbb tartalmi változások:

• Az ESG törvény június 30-hoz köti a vállalkozások kockázatelemzési feladatainak elvégzését. A módosítási javaslat értelmében a kockázatelemzést legalább 12 havi gyakorisággal szükséges elvégezni, annak konkrét megvalósítását gazdasági feladatainak, munkaterhének ismeretében a vállalkozásra bízza.
• A szállítói kérdőívek kitöltéséhez kapcsolódóan a vállalkozásnak felkészítő programot kell nyújtani a közvetlen szállítók számára, annak érdekében, hogy a kis- és középvállalkozásoknak a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítésében való közreműködés ne okozzon adminisztrációs többlet terheket.
• A javaslat kodifikációs pontosításként bevezeti az állami ESG minősítő fogalmát, és egyértelműsíti, hogy a kormányrendelet csak a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdasági társaság, azaz az állami ESG minősítő eljárásával és működésével kapcsolatos szabályokat állapít meg.
• A tervezet a „kettős lényegesség” fogalomhasználatot elhagyva a „lényegesség” elvét szabályozza, mely azt biztosítja, hogy a vállalkozások megfelelő információkat hozzanak nyilvánosságra a náluk felmerülő ESG kockázatokról és lehetőségekről. Az ESG kockázat új fogalomként jelenik meg, magában foglalva a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási kockázatokat.
• A javaslat ESG adatszolgáltatásként definiál minden, fenntarthatósági kérdésekben más szervezet vagy személy részére továbbított, illetve közzétett információt, ideértve az ESG beszámolót is.

3. Az ESG törvény hatályának pontosítása:

• A törvény hatálya nem terjed ki a Magyarországon székhellyel rendelkező mikrovállalkozásokra, szabályozott pénzügyi szolgáltatókra és a Magyar Nemzeti Bank többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra.
• Az ESG törvény hatálya abban az esetben terjed ki a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra, ha ESG közreműködői (tanúsító, tanácsadó, vagy minősítő) tevékenységet végeznek.

Az ESG törvény és várható módosításai számos gyakorlati és értelmezési kérdést vetnek fel – hívják fel a figyelmet az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának szakértői.

Privátbankár.hu Klasszis – Az Év ESG Alapkezelője 2024
A Privátbankár.hu ünnepélyes keretek között, magas színvonalú szakmai rendezvényt követően adta át októberben Az Év ESG Alapkezelője 2024 díjat. Összesen 8 hazai alapkezelő nyújtott be pályázatot a Privátbankár felhívására, emellett idén először a befektetési alapok is elismerésben részesültek. A díjazottakról itt tudhat meg többet >>