Mit tudunk tenni ellene? Miképpen álljunk ellent a saját pillanatnyi vágyainknak, és hogyan ne ugorjunk be az online webshopok csábításának?

Óriási változásokat hozott az elmúlt bő egy év a fenntarthatósági elvárásokban. A lavinát az Európai Bizottság Omnibus I-es csomagjának elfogadása indította el, aminek következtében több tízezerről 125-re csökkent azoknak a cégeknek a száma, akik az idei második félévben már jelentéstételi kötelezettséggel bírnak. A kisebb vállalatok újabb haladékot kaptak, de hátradőlniük nem szabad. A Klasszis Podcast vendégei Fehér Sándor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség fenntartható versenyképességi osztályának vezetője és Csécsei Ádám, az EXIM Bank ESG igazgatóhelyettese.

Az idén június 11. és július 19. között három országban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban megrendezendő labdarúgó-világbajnokság még az eddigi legszennyezőbb vb-nél, a 2022-es katarinál is nagyobb károsanyag-kibocsátással járhat. Ez főként a mérkőzések közötti utazásokkal magyarázható: a nagy távolságok miatt a csapatok és a szurkolók szinte kizárólag repülővel közlekednek majd – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában Duha Bence, a Gránit Alapkezelő termékkialakítási és ESG vezetője.

Minél fiatalabb valaki, annál fontosabb számára a fenntarthatóság – ezt a már-már közhelyszerű megállapítást sokszor halljuk. Azonban a munkaerőpiacra frissen belépő Z-generáció tagjainak a vállalatoknál hosszú ideje dolgozó felsővezetőkkel kell együttműködniük a zöld átállás érdekében. Hogy ez lehetséges-e, és ha igen, milyen módon, az a Klasszis Fenntarthatóság 2026 kerekasztal-beszélgetésén derült ki.

A 2024-es ESG törvény hatályba lépésével felállt a magyar vállalkozások zöld átállását segítő ökoszisztéma. Az egyes intézmények már épp elosztották egymás között a feladatköröket, amikor beütött a krach az Európai Unió Omnibus I-es csomagjával. A Klasszis Fenntarthatóság 2026 konferencián jártunk, ahol a hazai cégek lehetőségeiről, ESG-érettségéről és egy új vállalati kategória születéséről volt szó.

Az ESG megítélése igazi hullámvasúton ült az elmúlt bő egy évtizedben. A kezdeti, hurráoptimista időkben a zöld forradalom sokszor felesleges és túlzottan bonyolult adminisztrációt hozott magával. Majd eljött az ellenállás és a kijózanodás, ami a fenntarthatóságot egyre inkább kockázati kérdéssé tette a cégek számára. A szabályozás sokat puhult, de ezt inkább csak a kis- és közepes vállalkozások érzik. A nagyobbaknak, főleg a bankoknak, még magasabb fordulatszámra kellett kapcsolniuk.

A fenntartható átmenetben élenjáró magyarországi vállalatok 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt üzleti tevékenysége során, de komplex megoldások még nem jellemzőek – derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) legfrissebb felméréséből.

Az orosz-ukrán háború kitörése után több olyan iparág is bekerült a fenntartható befektetési alapok látókörébe, amelyek korábban inkább tiltólistán szerepeltek. Ékes példa Németország nukleáris energiával kapcsolatos attitűdje, de a hadiipari cégek is egyre elfogadottabbá váltak, ahogy társadalmi elvárás lett a biztonság megerősítése – mondta el a Klasszis Podcast legújabb epizódjában az Amundi Magyarország vezérigazgatója. Vízkeleti Sándorral a mesterséges intelligencia befektetési döntésekben játszott szerepéről is beszélgettünk.

Bár az ESG kifejezés csak az elmúlt években épült be a köztudatba, a legnagyobb magyarországi vállalatok már több mint két évtizede készítenek fenntarthatósági jelentéseket környezeti, társadalmi és vállalatirányítási tevékenységeikről. Így van ez a Magyar Telekomnál is. A Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencián a cég ESG vezetője elmondta, hogy – bár a telekommunikációs szektor – nem tartozik a klasszikusan magas üvegházhatású gázokat kibocsátók közé, jelentős gazdasági szereplőként mégis érzik szerepüket, ezért is tesznek aktívan a klímavédelemért.

Évek óta stagnál a magyarországi cégek fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét mérő mutató. Bár a fő index egy nagyon szűk sávban mozog, az egyes alpontokra adott válaszok, és leginkább a nagy- és kisebb vállalatok hozzáállásában bekövetkezett változások igencsak figyelemre méltók. A K&H fenntarthatósági index részleteit a lapcsoportunk, a Klasszis Média által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia keretében ismerhettük meg.

Mindig is kulcskérdés volt a világtörténelemben, hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja az egyes államok, közösségek gazdasági és társadalmi életét. A modern korban a cégek már azt vizsgálják, hogy a természeti, környezeti hatások milyen nem pénzügyi kockázatokat jelentenek a számukra, ezáltal veszélyeztetve az üzleti megtérülésüket. A Klasszis Média által szervezett ESG konferencián a geopolitikai hatalmi törekvések és a fenntarthatóság viszonyát vizsgáltuk meg közelebbről.

Idővel kikophat a nyilvános diskurzusból az ESG kifejezés, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a cégek elfelejthetik a fenntarthatósági szempontokat. Épp ellenkezőleg: a nyilvánosság, a klímaváltozás és a cégek jól felfogott üzleti érdekei is kikövetelhetik, hogy a mindennapok részévé váljon – hangzott el a Klasszis Média által szervezett ESG konferencia kerekasztal-beszélgetésén.

Új időszámítás kezdődött Európában idén februárban. Az Európai Bizottság rájött, hogy túlzott, irreális és sok esetben értelmetlen ESG szabályokat írt elő a vállalatok számára. Minden a Draghi-jelentéssel indult, majd a magyar szabályozó is alkalmazkodott a sokkal ésszerűbb realitáshoz. A Klasszis Média által szervezett ESG konferencián ebbe az új érába kaphattunk betekintést.

Tudtad, hogy bevásárlás közben is tehetsz a bolygóért? A Spar fenntarthatósági programjaival minden apró lépés számít – és ebben te is részt vehetsz.

Óriási veszteséget szenved el minden évben az európai mezőgazdaság jelentős részben a klímaváltozással járó időjárási anomáliák miatt.

Sok nagyvállalat hosszútávon megtérülő befektetésként tekintenek a fenntartható működésre. Ezeknél a vállaltoknál már most a része a fenntarthatóság a hosszútávú üzleti stratégiának. Két olyan nagyvállalat gyakorlatát vettük górcső alá, akik saját szektorukban meghatározó szereplőnek számítanak. A beszélgetésből az is kiderül, hogy jó ESG jelentést akkor lehet összeállítani, ha a vállalat már a gyakorlatban is fenntartható működés elvei szerint hangolja a napi működését. A Klasszis Podcast vendége Suba Levente, a K&H csoport fenntarthatósági vezetője és Várkonyi Diána, a Magyar Telekom tőkepiaci kapcsolatokért felelős HUB vezetője.

Átverték az embereket az 1,5 Celsius-fokkal, nem csoda, hogy szkeptikusak. Véli egy tudós.

Egy ház karbonlábnyoma átlagosan mintegy 2,5 kilogramm szén-dioxid-egyenértékkel csökken ezer forintnyi, fenntartható építőanyagokra fordított befektetéssel. A legjelentősebb hatást a fenntartható ablakok és külső falak alkalmazása eredményezi; az üzemeltetés a teljes lábnyom kétharmadát teszi ki.

Az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok szerinti fenntarthatóság egyre nagyobb szerepet kap a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) életében is, amit a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) által indított ESG felmérés is alátámaszt. A felmérés célja, hogy vizsgálja az ESG felkészülés útján elindult vállalkozásokat, különösen azokat, amelyek a Modern Mintaüzem Programban részt vesznek.

A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a karbonkibocsátási célok kitűzött tételeinek vagy a szakmai világfelmérési gyakorlatoknak, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a – megállapítja meg elemzésében a KPMG.

Sok szó esik a fenntarthatóságról, az ESG-ről, de milyen előnyöket jelentenek ezek a befektetők számára? Jobb lesz-e a fenntarthatósági befektetési alapok hozama a hagyományos alapokénál? Mit tehet az átlagember a bolygó védelme érdekében? Interjú a KBC AM Magyarországi Fióktelep vezetőjével, Ács Tamással.

Készül az ESG törvény pontosítása és kiegészítése a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdésekre reagálva – az EY összefoglalót készített a várható módosításokról.

A Privátbankár.hu ünnepélyes keretek között, egy magas színvonalú szakmai rendezvényt követően átadta Az Év ESG Alapkezelője 2024 díjat. Idén először a befektetési alapok is elismerésben részesültek.

Újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg idén, és a szélsőséges időjárási események ismét bizonyítják, hogy az ember által okozott klímaváltozás mennyire komolyan fenyeget bennünket.

A hazai vállalatok többségénél nem prioritás az ESG, és a megkérdezettek felénél a területnek nincs önálló felelőse sem, pedig a szabályozás fokozatosan terjed ki egyre több cégre – derül ki egy kutatásból. Eközben sokan keresik a helyét és leendő gazdáját a témának, hiszen az uniós és hazai törvények, valamint a jelentéstételi kötelezettség miatt egyre több figyelem irányul a környezetvédelmi, társadalmi és vállalatirányítási szempontokra. 

A magyar vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. Erre jutott az EY tanácsadó cég kutatása.  

A fenntarthatóság jegyében stratégiai együttműködést kötött a Gránit Alapkezelő Zrt. az Alteo Energiakereskedő Zrt.-vel.

Szeptember hagyományosan a környezeti és társadalmi fenntarthatóság hónapja a K&H-nál. Ebből az alkalomból a K&H 10 millió forinttal támogatja az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa Életkezdési Alapját, amely az állami gondoskodásban nevelkedett fiatalok életkezdési esélyeit javítja.

Az IKEA már korábban rájött, hogy használt bútorai újraértékesítéséből pénzt csinálhat és a covid idején azt is megtapasztalta, mekkora lehetőségek rejlenek az e-kereskedelemeben. Most összeadták ezt a kettőt.

Európa déli részét újabban annyian látogatják – főleg Olaszországot, Spanyolországot és Görögországot - hogy a helyiek adót vezetnek be, és sokszor tüntetést szerveznek a külföldiek távol tartására. De ez csak az érem egyik oldala, mert közben a helyi utazási irodák minden létező felületen hirdetik útjaikat, ugyanis nem akarnak tönkre menni. Ki lesz a győztese ennek a globális méretű harcnak?

Európa boldogabb felén olyan megoldásokkal kísérleteznek, amelyek megváltoztatják a lakóházakról alkotott képünket és új szintre emelik a víz felhasználását.

Szentségtörésnek tűnt, amikor a borászok belementek abba, hogy ne parafadugóval lezárt palackokban hozzák forgalomba boraikat, ám ez a változás eltörpül az Aldi újítása mellett.

Azok az emberek, akik nem tudnak megválni tárgyaiktól, hajlamosak valamiféle kincsnek tekinteni kacatjaikat és ami az öreg elektronikai eszközöket illeti, nem is vannak nagyon távol ezzel a valóságtól.

És nagyon büszkék erre.

Egy friss jelentés alapján úgy tűnik, meglehetősen sötét hangulatúban készülődnek a világ elitjét képviselő politikusok, cégvezetők, tudósok és specialisták a Világgazdasági Fórumra (WEF).

Újabb lépéssel igyekszik eltüntetni a műanyagokat a Tesco: most a papír zsebkendők kerülnek sorra. 

A legnagyobb boltláncok - köztük a Tesco és a Lidl - a piaci súlyuknál fogva fordulatot hozhatnának a húsfogyasztásban és ezzel a környezetvédelemben néhány éven belül.

Számos jelentős világmárka társadalmi felelősségvállalással foglalkozó marketingese volt kénytelen válságmenedzselésbe kezdeni egy a termékeik gyártásával kapcsolatos súlyos vétség miatt.

Zöld adatokat tesz közzé negyedévente honlapján az MNB a fenntartható pénz- és tőkepiacok mutatószámainak alakulásáról. Egyebek közt a jegybanki zöld tőkekövetelmény-programok alakulásáról, illetve a zöld értékpapírok volumenéről is képet kaphatnak az olvasók. A fenntartható adatvagyon bővülésével fokozatosan újabb adatok is elérhetővé válnak majd a továbbiakban.

Hamarosan elkészül annak kutatócsoportnak a jelentése, amely a klímaváltozás megelőzését szolgáló globális beavatkozás kockázatait mérlegeli. A beavatkozásokra szükség van, de a hatásukat egyelőre nehéz megmondani. 

Az Aldi a Shell-lel együttműködve új, 50 kWh teljesítményű Shell Recharge villanyautó-gyorstöltőket telepít 11 üzletébe az Egyesült Királyságban.

Az Adidas a cipők alkatrészeinek újrahasznosításával körkörös gazdaságbeli projektbet indít. Már több helyről is támadták a céget a fenntarthatósági problémák miatt.

A briteket is a zsebük motiválja a szupermarketekben. Amióta ugyanis pénzt kérnek az egyszer használatos műanyag zacskókért a nagy brit szupermarketekben, köztük a Tescóban, a Sainsbury's-ban, az Asdában és a Morrisonsban, szinte eltűntek a nejlon hordozóeszközök.

A fenntartható gasztronómiában élen járók munkáját méltató díjat június 8-án, aktuális fenntarthatósági témákat körüljáró szakmai fórum keretében adta át a METRO Nagykereskedelem. A díjakat idén a következő szakemberek nyerték el.

A szerkesztőségünknek is megküldött közlemény szerint idén már karbonsemlegesen működik az Erste Magyarországon.

Nem mindennapi ajándékkal kedveskedik agráreszközöket lízingelő ügyfeleinek a K&H Csoport. Teszi ezt a fenntarthatóság iránti felelősség jegyében.

A K&H fenntarthatósági indexe a kedvezőtlen gazdasági helyzet ellenére is emelkedést mutatott, de ténylegesen inkább a nagy cégek foglalkoznak a kérdéssel.

A rövidtávú profitcélokkal nehezen összeegyeztethető az etikus és fenntartható vállalati viselkedés, ugyanakkor hosszútávon jó befektetés és a fiatalabb ügyfelek részéről már egyértelmű követelmény is, mondta el lapunknak Szege György, a Magyar Bankholding ESG-vezetője. A szakember kiemelte, hogy az ESG-be való befektetést nem lehet kikerülni, hiszen aki ezen próbál spórolni, az hosszútávon veszít a versenyképességéből.