A feledésbe veszhet, de akkor mi jön az ESG után?

A magyar céges világban 2021-től kezdve jelent meg igazán hangsúlyosan, a közvélemény számára is nyilvánvaló módon az ESG kifejezés. A környezeti, társadalmi hatások és vállalatirányítási modellek komplex és összehangolt rendszerének igénye a jogalkotó részéről a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szektornak szóló, zöld ajánlásaival vált egyértelművé. Nem véletlen, hogy a bankok kerültek a fősodorba, hiszen ők a magánpénzek célzott allokálásával az egész gazdaság működésére hatással vannak, egyfajta katalizátorai lehetnek a zöld átmenetnek.

Ezt követően 2023 decemberében fogadta el a Magyar Országgyűlés az ESG törvényt, aminek a bankok kifejezetten örülhettek. „A pénzintézetek felé akkor már elvárás volt, hogy az ügyfeleik környezeti kockázatait építsék bele kockázatkezelésükbe, hiteljóváhagyási folyamataikba és a termékeik árazásába, amihez viszont nagyon sok adatra volt szükségünk a cégektől. Az ESG törvény megszületésével úgy tűnt, hogy végre könnyebben, első kézből juthatunk hozzá ezekhez az információkhoz” – mesélt a kezdeti optimizmusról Máté Károly, a CIB Bank fenntarthatósági vezetője.

2025. júniusában azonban módosították az ESG törvényt, jelentősen lecsökkentve a jelentéstételi és beszámolási kötelezettséggel érintett vállalatok körét. „A szabályozás enyhítésének mi pénzintézetként nem örültünk, hiszen ismét térhettünk vissza a külső adatszolgáltatókhoz, ahelyett, hogy a cégektől direkt módon kaptuk volna meg ezeket az információkat” – tette hozzá Máté Károly.

Riport igen, felesleges jelentésírás nem

Bár az ESG törvény módosításával jelentősen szűkült a beszámolásra kötelezett cégek köre (az első hullámban kb. húsznak kellett, a másodikban nagyjából 120-130 vállalatnak kell majd elkészítenie az ESG jelentését, a kkv-k pedig felmentést kaptak), a kerekasztalnál olyan nagyvállalatok képviselői foglaltak helyet, akik átestek már a procedúrán. Ilyen a Magyar Telekom is, amely tőzsdén jegyzett telekommunikációs szolgáltatóként már huszonkét éve készít különböző fenntarthatósági jelentéseket. Az viszont kétségtelen, hogy az új, európai uniós irányelvekkel jelentősen megnőtt ezeknek a riportoknak a száma. „Idén június 30-val zártuk le minden 2024-es ESG jelentéstételi kötelezettségünket” – említette meg Párkányi-Várkonyi Diana, a Magyar Telekom Tőkepiaci Kapcsolatokért felelős HUB vezetője.

„A jelentéskészítési folyamat szempontjából folyamatos készenlétet igényelt a menet közben változó jogszabályi környezethez való alkalmazkodás” – tette hozzá.

A szabályozó hatóság képviselője is hasonlóan látja a helyzetet. Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója kiemelte, hogy a jelentéstétel elsősorban a transzparencia miatt fontos, és bízik abban, hogy a nyilvánosság később maga fogja ösztönözni a vállalatokat a megfelelésre. „Az első körös, még túl komplikált beszámolókat az érintettek végigküzdötték, utána pedig egy nagy megkönnyebbülés érkezett el.”

A szakértő hozzátette, hogy az uniós szabályok lényegesen több paramétert követelnek meg, ezért is készülhettek több mint 600 adatpontot tartalmazó jelentések. Ezzel szemben a hazai ESG törvény racionális keretet, így egy 152 kérdésből álló maximum kérdőívet határozott meg a vállalkozások számára, ami a cégek ESG beszámolójának és az ellátási láncuk átvilágításának alapját képezi.

„Ugyanakkor nem a kérdőív kitöltése a lényeg, hanem az, hogy a vállalat kezdjen el saját, komplex, kockázatkezelési rendszert kiépíteni, amelybe a fenntarthatósági és környezeti kockázatokat is beépíti. A hatáslényegesség a fontos” – hangsúlyozta.

Ha üzletbe is vág, rögtön fontossá válik

Amennyiben egy cég látja, hogy jól felfogott üzleti érdeke, hogy a kockázatkezelési folyamataiba, nem pénzügyi kockázatként beépítse a klímaváltozás hatásait (pl. egy bank esetében egy mezőgazdasági beruházásnál hogyan befolyásolhatja a kamatok visszafizetését az adós részéről, ha az aszály miatt gyengébb lesz a terméshozam), akkor rögtön felcsillan az ügyfél szeme, és már nem valami elvont fogalomként tekint az ESG-re, ami az egészen ismeretlenül csengő Scope 1-ből és Scope 2-ből áll. A 2022-es energiaársokk egyébként sokat javított a cégek szemléletén, ott a saját bőrükön érezték meg, hogy a fenntarthatósági beruházások akár a túlélés zálogai is lehetnek.

Egy ilyen „aha-élményt” osztott meg Wieder Gergő, a KPMG ESG igazgatója. „Egy kötvénykibocsátás előtt álltunk egy céggel, és az ügyfél nem értette, hogy miért kell a fenntarthatósági szempontokkal foglalkoznia. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ugyanakkor jelezte, hogy a kötvény vagy zöld lesz, vagy nem vesz belőle. Ráadásul a zöld kötvény még 25 bázispontos kamatkedvezményt is jelentett a vállalat számára.”

Wieder Gergőnek az a tapasztalata, hogy a fenntarthatósági és minden egyéb riportoknak körülbelül az egyharmad része a gyakorlatban is nagyon hasznos, a többi nem feltétlenül. Ami viszont hasznos, az igazán életbe vágó lehet a társaság működése szempontjából. Nem jó gyakorlat, ha egy ötszáz főt foglalkoztató társaság nem tudja megmondani, lejelenteni, hogy mennyi villamosenergiát használ évente, pedig ez a saját kontrolling és kockázatkezelése miatt is lényeges lenne – tette hozzá.

Erősebb szerepet kaphat a pragmatizmus az ESG-szabályozásban

Abban egyet értettek a felek, hogy a jelentéstételi kötelezettség túlzásba vitele senkinek sem tesz jót, az ezzel járó erőfeszítések nagy része haszontalan lehet, így bele is fáradhatnak a cégek a temérdek adminisztrációba. „Az ugyanakkor nagyon fontos, hogy meg legyen egy vállalatban az ESG szakértelem, és a fenntarthatóság iránti elkötelezettség a legfelsőbb szintekről, a vezérigazgatótól, vagy a pénzügyi vezetőtől érkezzen” – mondta Bozsik Balázs. Az MVM kiemelt fenntarthatósági és ESG tanácsadója úgy látja: az egyesült államokbeli és a nagy-britanniai fenntarthatósági előírások észszerűbbek, mint az európaiak. Véleménye szerint az Európai Unióban a jogalkotók sokszor úgy hoznak szabályokat, hogy előzetesen nem is tesztelték a tervezett szabályok működését, életszerűségét a gyakorlatban.

Az ESG tanácsadó meglátása szerint az Európai Bizottság február végi „Omnibus” nevű ESG szabályozási egyszerűsítési javaslatcsomagjai részben ennek a túlszabályozási kudarcnak a beismerését is jelentik. Ezzel párhuzamosan rámutatott: a magyar ESG-törvény más utat járt be, de lekövette az eddigi változásokat is. Bozsik Balázs kiemelte azt is: fontos a hazai szabályozásban az Alkotmánybíróság döntése a Klímatörvény újra alkotásáról, amely egyúttal jó lehetőséget szolgáltat arra, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az alkalmazkodás terén újragondolják a döntéshozók a Magyarország előtt álló lehetőségeket és kihívásokat.

Ki fog kopni az ESG, de mégis velünk marad

A beszélgetés végén az a kérdés merült fel, hogy milyen jövő vár az ESG-re? Nos, a választ erre már részben meg is kaptuk. „A világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock elvetette az ESG szó használatát. „A tartalom, az elvek nem változnak, de már inkább reziliencia jelentésekről beszél” – reagált a felvetésre Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatója.  

„Bízom benne, hogy előbb-utóbb a ESG-s szempontok szerves részei lesznek úgy a stratégiánknak, mint a mindennapi működésünknek, vagyis a vállalati DNS-ünkbe beépül. Nem kell felcímkézni, alapvetés, hogy ezen szempontok mentén dolgozunk” – tette hozzá Párkányi-Várkonyi Diana, a Magyar Telekom részéről.

„Az ESG ki fog kopni, a mindennapok része lesz, ezt kikényszeríti a sok környezeti változás, és a fenntarthatósági szemlélet le fog szivárogni a legalsó szintekre is. Remélhetőleg ehhez nem kell felnőnie egy új generációnak” – tekintett előre a jövőbe Máté Károly, a CIB Bank oldaláról.