Az elmúlt évek gazdasági elemzéseinek egyik meglehetősen sűrűn előforduló betűszava az angol kifejezésekből összeálló ESG (Environmental, Social, Governance) volt, ami egyszerre jeleníti meg a fenntarthatósági szemléletet a környezeti, a társadalmi és a vállalatirányítási síkon.
Az Európai Uniós irányelvekkel összhangban Magyarországon is megszülettek az ESG-vel kapcsolatos előírások, jogszabályok. 2021-ben a Magyar Nemzeti Bank Zöld Ajánlással élt a hitelintézetek felé, 2023-ban pedig az Országgyűlés elfogadta az ESG-törvényt. Ennek keretében az idei évtől a nagyvállalatoknak, tőzsdén jegyzett cégeknek jelentéstételi, beszámolási kötelezettségük van a saját, fenntarthatóság érdekében tett lépéseiről, eredményeiről.
Az egész ESG-szemlélet úttörői Magyarországon a bankok voltak, ami egyáltalán nem véletlen. „A pénzintézetek a hitelezési tevékenységükön keresztül az egész gazdaságra hatással vannak. Ezáltal lehetőségükben áll olyan társaságokhoz allokálni a forrásokat, amik fenntarthatóan működnek, illetve a szennyezőbben működő cégek számára megnehezíthetik a forrásokhoz való hozzájutást, ezzel hozzájárulva a teljes gazdaság fenntarthatóvá alakításához” – mondta el lapunknak Máté Károly, a CIB Bank ESG Iroda vezetője.
ESG: az E és az S ismerős, a G alulértékelt
A vállalati életben, és így a bankoknál már húsz évvel ezelőtt is megjelent az a szemlélet, amit ma talán az ESG előfutáraként azonosíthatunk. Ezek voltak a CSR-jelentések, amik szintén foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy egy adott cég mit gondol a környezeti fenntarthatóságról, a társadalmi felelősségvállalásról és ezeket a szempontokat hogyan szeretné átültetni a vállalatirányítási rendszereibe. Az ESG azonban egy jóval komplexebb az egész szervezetre kiható működési modellt ír elő.
„Az egy stratégiai döntés, hogy a vállalatirányítási rendszereket a fenntarthatósági szempontok mentén alakítjuk ki. Ez ugyan rövidtávon akár negatívan hathat az üzleti eredményre, többletmunkát okozhat a munkatársaknak, de hosszú távon előnyökkel jár. Ma már ott járunk, hogy ha a közepes- és nagyvállalatok nem megfelelően képviselik ezt a szemléletmódot, akkor versenyhátrányt is elszenvedhetnek” – tette hozzá Máté Károly.
Fotó: Depositphotos
A CIB esetében is létre kellett hozni azokat a struktúrákat a vezetőségben, amik aztán az egész szervezetre hatást gyakorolhatnak. „Az általános vezérigazgató-helyettesünk egyben az ESG-menedzserünk is, és képviseltetjük a fenntarthatósági szemléletet az igazgatótanácsban, a felügyelőbizottságban, továbbá van ESG Bizottságunk is” – mutatta be a céges modellt Máté Károly.
A vállalatok már hosszú évtizedek óta működtetnek társadalmi felelősségvállalási programokat, így az ESG-nek talán a középső, társadalmi lábával kapcsolatban van a legnagyobb gyakorlatuk. A CIB Bank is jónéhány ilyen kezdeményezés mellé odaállt, amik egyfelől a saját munkavállalóiknak szólnak (pl. egészségmegőrzési program), másfelől pedig szélesebb társadalmi csoportokat céloznak (pl. fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítése saját kezdeményezések keretében, és programok támogatásával, mint például a „Legyél te is pénzügyi junior klasszis”).
„Az ESG-szemlélet egész szervezeten való átültetéséhez szükség van a munkavállalók bevonására. A CIB olyan munkahely kíván lenni, amelyik rugalmas munkakörülmények mellett vonzó, közösségi, inspiratív, ugyanakkor szerethető lehetőségeket kínál kollégáinak. Fontos számunkra, hogy a kollégáink a helyükön érezzék magukat, és meg tudják teremteni a munka-magánélet egyensúlyát. Ennek érdekében a heti három home-office lehetőségen és a rugalmas munkavégzéstől kezdve a különböző családi és egészségbiztosítási programokig sokféle kezdeményezést és juttatást kínálunk kollégáinknak.” – magyarázta Máté Károly.
Klímaváltozás a kockázatkezelésben
Az ESG első, vagyis környezeti lábát lehet talán a leginkább mérhetővé tenni. A CIB-nek is konkrét célkitűzése van ezt illetően: 2030-ra vállalták, hogy a saját működés tekintetében teljesen karbonsemlegesek lesznek. „Ennek érdekében az elmúlt két évben és idén is fél milliárd forint körül költöttünk energiahatékonysági beruházásokra” – tette hozzá Máté Károly. Egy bank meglehetősen széles ingatlanállománnyal bír, így ahol tudja, a CIB Bank is kiváltja a gázfogyasztást villamos árammal működő hőszivattyúkkal, nyílásszárókat, lámpatesteket cserél, az épületek falait hőszigeteli és az ablakokat hővédő fóliával vonja be. Továbbá, az árambeszerzés kapcsán közvetlenül napelemparkokkal szerződik.
Fotó: CIB Bank
Egy bank esetében magától értetődik, hogy a pénzügyi palettáját is a zöld szempontok mentén kell átalakítania. A lakossági üzletágban a jelzálog-finanszírozás esetén például kedvezőbb feltételekkel vehetnek fel hitelt azon ügyfelek, akik a legmodernebb energetikai besorolásnak megfelelő ingatlant vásárolnak vagy építenek. De a vállalatok esetében is működik az ösztönző: egészen egyszerűen kedvezőbb feltételekkel igényelhet kölcsönt az a cég, amelynek beruházási, fejlesztési célja megfelel a legújabb környezeti előírásoknak.
Néhány iparág persze eleve nehezen egyeztethető össze a fenntarthatósági szempontokkal. Ilyenek például a szénbányászat, a hadászati eszközök gyártása, a dohányipar, a vegyipar és a szerencsejáték, amelyek ESG-szempontból kifejezetten érzékenynek számítanak és speciális hitelbírálat vagy akár kizárás alá eshetnek.
A CIB Bank esetében már a kockázatkezelési folyamatokba is beépültek az ESG-szempontok. „A begyűjtött adatok alapján értékeljük, hogy egy adott területen végrehajtandó beruházás milyen kockázatokkal járhat a következő 5-10 vagy több mint 20 éves távlatban, az éghajlatváltozás miatt, és ezek milyen hatással lehetnek az adott vállalkozás működésére” – fejtette ki Máté Károly.
A CIB Bank ESG Irodájának vezetője javasolja, hogy azok a kisebb méretű cégek, akikre még nem vonatkozik az ESG-jelentési kötelezettség, de már látják, mikortól kerülhetnek bele a körbe, mielőbb kezdjék el átvilágítani, átalakítani belső működésüket. „A jelentéstétel már egy folyamat vége, az igazán nagy feladat előtte, a felkészülés során vár a cégekre” – zárta gondolatait a szakértő.
Csak elővigyázatosság? 
