A magyar válaszadók fele - 51 százaléka - nem is hallott az ESG-vel kapcsolatos jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait a vállalatuk működésére, ami rosszabb a kelet-európai (40 százalék) és globális (35 százalék) átlageredményeknél. A kutatásba bevont magyarok közül csupán minden harmadiknak van némi rálátása a témára a saját bevallása szerint. Ehhez képest a megkérdezettek kétharmada úgy hiszi, szervezete megfelel a fenntarthatósági irányelvekre vonatkozó szabályozásoknak.
„Az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig ezen szempontok érvényesítése egyre inkább elengedhetetlen a vállalatok számára, hiszen a befektetői bizalom elnyerésében is kiemelt jelentőséggel bír. A megfeleléshez a szabályozási keretrendszer átfogó ismeretére és új belső folyamatok kialakítására is szükség lehet, amiben sokat segíthetnek tapasztalt külső ESG szakértők is” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnere.
A válaszadók elsősorban a jogi, a HR, a kockázatkezelési, a pénzügyi és a fenntarthatósági osztályokat tartják felelősnek az ESG-célkitűzések teljesítéséért. Egybehangzó megítélésük szerint a legnagyobb kihívást az ESG szempontokat érintő jogszabályi megfelelés jelenti a vállalatok számára. Nehézséget okoz emellett még az ESG-kezdeményezésekre fordítható erőforrások szűkössége, a teljesítmény megfelelő méréséhez szükséges adatok pontatlansága, valamint a vezetőség támogatásának hiánya.
Fotó: Depositphotos
Az adatközlést elsősorban a szabályozási környezet tanulmányozásával, a pontos fenntarthatósági célok kitűzésével, a megfelelő adathalmazok meghatározásával és begyűjtésével, valamint ellenőrzési folyamat kialakításával tennék hatékonyabbá a kutatás résztvevői.
"A tanulmány arra is rávilágít, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani az erre vonatkozó két legaktuálisabb és legnagyobb horderejű követelményt: mind a CSRD, mind az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a hazai vállalatok érintett körét a 2024-es eredmények jelentéstételére. Ehhez képest kevesen fektetnek hangsúlyt a vállalati irányelvek és a jelentéstételi folyamatok kialakítására, ami az ESG, mint stratégiai prioritás hiányát is mutatja. A kötelezettségek teljesítése, valamint a felelősségi körök meghatározása és számonkérése egyértelmű vállalatirányítási kérdés” – tette hozzá Lukács Ákos. A fenntarthatósághoz kapcsolódó jelentéstételi folyamatok alapos megtervezése és kidolgozása, valamint a hiteles adatokon alapuló, jó minőségű jelentések csökkentik a bírságok kiszabásának kockázatát és hozzájárulnak a jó vállalati reputációhoz, ezzel megerősítve és fejlesztve a munkavállalók, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek, és befektetők bizalmát is.
