"Ez másról szól, mint arról, hogy holnapra rózsaszínűre festjük az eget" – beszélgetés Tóth - Patai Krisztinával, a Waberer’s ESG-ért felelős vezetőjével

- Mit jelent az ESG a laikusoknak? Nyilván csak egy újabb betűszóról van szó, amelynek jó eséllyel nem ismerik a hátterét. Mire kell gondolniuk, amikor találkoznak ezzel a hárombetűs fogalommal?
- Az ESG - Environment, Society, Governance - egy viszonylag új betűszó arra, mit tesznek a vállalatok annak érdekében, hogy tevékenységük fenntartható legyen. Szerintem a korábbiaknál találóbban határozza meg a feladatokat, mert a fenntarthatóság mind a három pillérét, a környezetvédelmet, a társadalmi felelősségvállalást és az ehhez illeszkedő vállalatirányítást is tartalmazza. Arra utal, hogy a fenntartható vállalati működésnek meg kell felelnie ennek a három követelménynek.
A cél az, hogy ne csak a gazdasági mutatók, a pénzügyi eredmények írják le a vállalatok teljesítményét, hanem az is megjelenjen, hogy hogyan érték el a sikereiket. ESG-teljesítményük választja el a fenntartható működésre törekvő cégeket azoktól, amelyek figyelmen kívül hagyják ezt a szempontot.

- Mit mond ez konkrétabban azoknak, akik a vállalatok termékeit fogyasztják vagy szolgáltatásait igénybe veszik?
– A fogyasztóknak, ügyfeleknek egyszerűen jó érzést, elégedettséget okozhat az, ha tudják, hogy olyan terméket vagy szolgáltatást kapnak, amelyek fenntartható folyamat végeredményei. Egyes cégek esetén, mondjuk egy szélerőműveket telepítő vállalatnál ez könnyebben elérhető, hiszen a tevékenység önmagában a fenntartható fejlődésről szól. Más kérdés persze, hogy mi lesz a már nem használt szélkerekekkel, de kétségtelenül ez egy zöldebb iparágnak számít.
Más cégeknél, így a logisztikai vállalatoknál nehezebb a feladvány.  A Waberer’s-nek például óriási dízel üzemű nehézgépjármű parkja van, a járműveknek pedig van károsanyag-kibocsátása. Ezen nem lehet egyik napról a másikra nagyot változtatni, de hosszú távon igen. Ebben a kontextusban pedig nagyon fontos a részünkről, hogy egyértelműen kommunikáljuk azokat a lépéseket, amelyeket mi tudunk tenni a környezeti lábnyomunk csökkentése érdekében és támogathatjuk tevékenységünkkel ügyfeleink zöld törekvéseit is.

– Hogyan tudják kommunikálni a „kis lépésekben” rejlő lehetőségeket?
– A három fenntarthatósági pillért tekintve mindig átgondoljuk azt, mivel gyakoroljuk a legnagyobb hatást a környezetünkre. Feltesszük a kérdést, hogy melyik az a terület, amellyel a leginkább érdemes foglalkozni és mit tudunk jelenleg tenni? A környezeti lábnál a dízelmotoros teherautó-flottánkkal okozzuk a legnagyobb környezetterhelést. Nem célozhatjuk meg, hogy egyből áttérjünk az elektromos járművek használatára. Erre sajnos pár éven belül sem lesz lehetőségünk a magas költségek és az elektromos meghajtás korlátai - rövid hatótáv, ritka akkumulátortöltési lehetőségek - miatt. Így arra fókuszálunk, hogy hogyan tudjuk hatékonyabbá tenni a dízelflottánkat. Hogyan tudunk kibocsátás-csökkenést elérni.
Ennek szellemében évről évre egyre szigorúbb üzemanyag-fogyasztási mutatókat tűzünk ki célul magunk elé. A teherautóink átlagéletkorát igyekszünk a 2,5 éves szinten tartani. Ennek érdekében folyamatosan frissítjük a flottát. Így a teljes üzemanyag-fogyasztás csökken. Szerencsére hozzájárul ehhez a dízeltechnológia fejlődése is. Ráadásul, az üzemanyag fogyasztás csökkentése mellett kísérletezünk és alkalmazunk alternatív üzemanyagokat, mint például a biodízel és a gázüzemű (LNG) járművek használata, amelyek segíthetnek tovább csökkenteni a károsanyag kibocsátásunkat rövidtávon, míg az elektromos infrastruktúra kifejlesztése zajlik,
Úgy vélem, ügyfeleink megértik, hogy a radikális változáshoz időre van szükség és értékelik, hogy addig is folyamatosan javítjuk a mutatóinkat ezen a téren. Ehhez persze arra van szükség, hogy éljünk az ESG másik lábával, a transzparens vállalatirányítással is. A lehető legérthetőbben, átláthatóan kell a nyilvánosság elé tárnunk a mutatóinkat.

– A Waberer’s tőzsdei vállalat, ezért a transzparens működés elemi elvárás vele szemben. Hogyan szélesítik ki ezt az ESG terén elért eredményekről szóló beszámolók?
– Az ismert hagyományos pénzügyi mutatókon és szöveges tájékoztatókon túl ma már vannak új sztenderdek is, amelyeknek környezettudatosság, a társadalmi felelősségvállalás és vállalatirányítás területén meg kell felelnünk. Ehhez tartoznak a fenntarthatósági jelentések, vagy például a munkavállalókkal kapcsolatos információk. Korábban nem szerepelt a beszámolókban, hogy milyen az alkalmazottak összetétele, milyen a női-férfi arány, milyenek a bérkülönbségek. Ezekről ma már rutinszerűen beszámolunk.( Emellett természetesen szeretnénk egy olyan fejlesztést, hogy az ESG törekvéseink online platformon követhetőek legyenek különböző dashboardokkal, riportokkal, hogy bárki akit érdekelnek mélyebben a Waberer’s Csoport törekvései ezen a téren valós idejű információkat kapjanak.)

– Ennek tükrében az tűnik a kérdések kérdésének, hogy hamarabb kap-e egy ESG-re figyelő cég megrendelést, mint amely elhanyagolja ezt a területet? Stabilabb-e az ügyfélköre és a befektetők is figyelembe veszik-e ezt a szempontot?
– Szerencsére erre azt válaszolhatom, hogy igen. Mind a két oldalnál, az ügyfeleknél és a befektetőknél is megfigyelhető a pozitív változás. Egyre több olyan tendert írnak ki, ahol szempont az, hogy mennyire fenntarthatóan működik egy vállalat. Ez az egyedi megrendelésekre is igaz. Például a teherautókkal végzett szolgáltatás mellett ma már kérnek ajánlatot vasútra és mondjuk bioüzemanyag használatára is. Tudjuk, hogy számos ügyfélnél a zöldszolgáltatások prioritást élveznek az üzleti partnerek megválasztásánál.
Jó pár adatbekérőt kapunk, nagyon sokféle módon kell nyilatkoznunk a partnereinknek ESG-teljesítményünkről például az erre vonatkozó, specifikus kérdőívük kitöltésével. A legtöbb beszélgetésnél azt tapasztaljuk, hogy az idő felét is elviheti ez a téma. Ez szintén egy nagyon jó trend.
A fenntarthatóság a befektetők szemében évről évre erősödik. Főként a nyugati országokban, de most már Magyarországon is nagyon pozitív vonzata van, ha egy vállalat nyilatkozik a fenntarthatósági adatairól, ha a stratégiájában szerepel a fenntarthatóság. Sokszor előnyösebb finanszírozási forrásokhoz juthat az a projekt, amelyet úgy valósítanak meg, hogy erőteljesen figyelnek a fenntarthatóságra is.

– Tehát leegyszerűsítve a bankok is kvázi zöldhitelt adnak, vagy könnyebben, alacsonyabb kamattal, vagy bátrabban finanszíroznak egy fenntarthatósági célokat is figyelembe vevő beruházást?
– Így van, ez teljesen egyértelműen látszik.

– Visszatérve a közúti fuvarozás környezeti lábnyomára adódik a vasúti szállítás, ami ma már az esetek többségében elektromos meghajtású szerelvényekkel folyik. Ez felveti a közúti és a vasúti módszert ötvöző multimodális szállítás lehetőségét. Mit tesz a Waberer’s ezen a téren?
– Ez a tavaly év végén felfrissített 2027-ig szóló vállalati stratégiánk fontos része, és persze kiemelkedő eleme ESG-stratégiánknak is. A célunk, hogy alapvetően közúti fuvarozó vállalatból komplex logisztikai szolgáltatóvá váljunk, ami azt jelenti, hogy minden logisztikai igényre tudunk megoldást nyújtani legyen szó akár multimodális szállítási igényről. Mindkét stratégia meghatározza, hogy ezt hogyan érjük el. A dízelflotta folyamatos korszerűsítése mellett a vasúti szállítási arány növelése a legfontosabb elem a szállítás fenntarthatóságának erősítésében.
Egy ideje a Waberer’s csoport tagja egy vasúti szolgáltatásokra specializálódott cég is. Ezzel bővítettük szolgáltatási portfóliónkat. Képesek vagyunk bármilyen vasúti szolgáltatási igényt kiszolgálni. Meg tudjuk mutatni, hogy nem igaz a régi sztereotípia, miszerint a vasút nehézkes, lassú, csak bizonyos típusú áruk elszállítására alkalmas módszer. Nem állíthatjuk, hogy visszatér a vasúti szállítás aranykora, amikor a nagy tömegű szárazföldi árufuvarozás kizárólagos eszköze volt, de az ESG szempontjának érvényesítése lökést ad a multimodális vasúti szállítás bővülésének.
Ezentúl a tengeri szállítmányozás felé is nyitottunk. Nemrég hoztuk létre kifejezetten a tengeri szállítmányozással foglalkozó részlegünket. Minden megoldást igyekszünk kihasználni, ami a közút mellett szóba jöhet, és zöldebbé teheti a szolgáltatásainkat.

– Tehát a cél valami ilyesmi: eljuttatjuk az árut teherautón a vasútig, majd vasúton, elektromos villamos-meghajtással az úti célja közelébe, ahonnan elektromos furgon vagy teherautó viszi el a megrendelőhöz?
– Persze. Egy ilyen gondolkodásmóddal sokkal hamarabb elérhetnénk a klímacélokat. A lényeg a fokozatosság. Ez esetben az, hogy ne az egész szakaszt próbáljuk elektromos meghajtással kiszolgálni, hanem mindig azt a megoldást válasszuk, amely a költségek és a környezetvédelem metszéspontjában optimális megoldást kínál. Ehhez persze fejleszteni kellene az elektromos közlekedés infrastruktúráját, mindenekelőtt bővíteni kellene az akkumulátorok töltőhálózatát. És fontos szempont, hogy az elektromos meghajtású kis áruszállító autók olcsóbbá váljanak.

– Ami a nagyvállalatoknál természetes, így az ESG is, az a közepeseknek és a kicsiknek valamiféle „luxusnak” tűnhet. Azon túl, hogy a piaci szabályozás változásával ezeknek a cégeknek is lépniük kell ezen a téren, segíthetnek-e nekik a tapasztalt vállalatok a best practice-ek átadásával?
– Úgy vélem, hogy a kisebb vállalatoknál sokszor még nincs meg a tudásbázis az ESG érvényesítéséhez. Nem teljesen értik, mi az ESG. Sok ilyen vállalatnak egyszerűen arra lehet szüksége, hogy találjon olyan fórumot, ahol segítséget kaphat az ismerkedés és a bevezetés megoldásához. Ezekre a vállalatokra fokozottan igaz, hogy ne valamilyen „nagy ugrással” kezdjék az ESG-s szempontok bevezetését. Hiba lenne, ha megpróbálnának áttérni a lehető legújabb technológia alkalmazására, ami túlterhelné a büdzséjüket. Abból kell kiindulni, hogy mindig lehet tenni egy kisebb-nagyobb lépést az ESG területén, csak meg kell találni, hogy mit.
Lehet például gondolkodni azon, hogy adjanak nagyobb szerepet a nőknek a vezetésben, vagy legalább azon, mit tehetnek a nők és a férfiak bére közti különbség csökkentésében. Sokat segíthetnek a tréningek, például a környezetvédelmi oktatás is. Sokszor ilyen apróságok is hozhatnak mérhető eredményeket.

– E szerint még szükség van arra a fajta marketingre, amely arról ad tájékoztatást, hogy egyáltalán mi az ESG...
– Úgy látom, hogy erre nem csupán Magyarországon, hanem még a fejlettebb országokban is szükség van. Vannak olyan országok, amelyek előrébb tartanak, ahol erősebb az ilyen irányú kommunikáció, de mindenhol van hová fejlődni. Ugyanakkor ma már azt is láthatjuk, hogy nincs olyan vállalat, amelynek ne kellene valamit előbb-utóbb felmutatni az ESG terén. Aki ebből kimarad, az versenyhátrányba fog kerülni. Elpártolnak tőle a vásárlói. Erre utal, amit a nagyvállalatoknál, így a Waberer’s-nél is tapasztalunk. A befektetők is figyelnek és a megrendelők is. Nagyon úgy tűnik, hogy az ESG kötelező részévé válik a cégek működésének.
Ahogy utaltam rá, az ESG-s szempontoknak való megfelelés fokozatos folyamat. Nem arról szól, hogy holnaptól rózsaszínűre festjük az eget és minden oké. Ugyanakkor a cél az, hogy valamennyi pillér esetében előrébb lépjenek a vállalatok. Ez a folyamat kifejezetten igaz a logisztika területén, ahol a „zöldítés” sikeressége nagymértékben függ attól, hogy a különböző szereplők mennyire tudnak együttműködni.  Nem csak a logisztikai cégek és ügyfeleik, hanem a beszállítók, gyártók és szabályozó szervek között is fenn kell ennek állnia. Érdemi eredményt csak összefogással és egymás támogatásával lehet elérni.

– Ennek keretében mondjuk a nagyvállalatok kiterjesztik az ezzel kapcsolatos elvárásaikat a beszállítóikra. Ha viszont elkerülhetetlen a változás, akkor jobb túl lenni raja minél előbb.
– Mindenféleképpen ez az irány. Csak meg kell nézni a német vagy a magyar ESG-törvényt. Az ezeknek megfelelő szabályozás a beszállítók fenntarthatósági szempontú átvilágítására vonatkozik. A nagyvállalatok a legkisebb beszállítóiktól is el fogják várni, hogy megfeleljenek ESG-elvárásaiknak.

– Egy fontos részletkérdés lehet ezzel kapcsolatban, hogy kell-e tartani a green washingtól, az ESG-beszámolók kozmetikázásától?
– Szerintem az egyik legfontosabb eleme az ESG-nek az átláthatóság. Akkor járunk el helyesen, ha nem próbáljuk szépíteni a valóságot, hanem elmondjuk, hogy meddig jutottunk a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és az ezeket koordináló vállalati irányítás útján. Nem javasolnám senkinek, hogy meghamisítsa a róla szóló képet. Ráadásul a szabályozás hamarosan előírja a kötelező auditálást mindenkinek. Ez igencsak meg fogja nehezíteni azok dolgát, akik greenwashinggal próbálják „megoldani” ESG-feladataikat.

– Ahogy a számviteli beszámolót az ESG-beszámolót is hivatásos auditorok fogják ellenjegyezni?
– Így van. A Waberer’s idei jelentése úgy fog készülni, hogy kiállja az auditálás próbáját. A 2024-ről szóló beszámolót úgy jelentetjük meg, hogy rajta lesz az auditor pecsétje.