Ezzel lezárt egy 30 éves időszakot, amely alatt a Lukoil globális szereplővé nőtte ki magát, ám az utóbbi időben a szankciók miatt gyors zsugorodásnak indult. Miután hónapokig sikerült elkerülnie a Nyugat szankcióit Oroszország ukrajnai inváziója miatt, a Lukoilt októberben súlyos csapás érte, és most külföldi eszközeit kezdi eladni – írja a Reuters saját forrásaira támaszkodva.
A vállalatot elemzők régóta potenciális felvásárlási célpontként emlegetik állami irányítású versenytársa, a Rosznyefty számára, amelyet szintén sújtanak a nyugati szankciók.
Fotó: Wikipédia
Csak csendben
A Ukrajnában született, Monacóban élő Fedun 2025 elején adta el mintegy 10 százalékos részesedését visszaadva azt a Lukoilnak – közölték a tranzakcióhoz közel álló források –, ez pedig ritka példája annak, hogy egy orosz milliárdos csendben számolja fel hazai vagyonát.
Augusztusban a Lukoil közölte, hogy 76 millió – vagyis tőkéjének mintegy 11 százalékát kitevő – részvényt von vissza, amelyeket 2024–2025 folyamán vásárolt vissza a piacról.
A Reuters számításai szerint Fedun részesedése körülbelül 7 milliárd dollárt ért a piaci árak alapján, bár nem világos, hogy pontosan ennyit kapott-e érte.
Az olajmágnás
A 69 éves Fedun Oroszország egyik leggazdagabb emberévé vált az 1990-es évek zűrzavaros privatizációi során, Borisz Jelcin elnöksége alatt, a Szovjetunió összeomlása után. Katonai iskolát végzett, majd az 1980-as években oktatói pályára lépett, amikor Szibériába utazott, és ott megismerkedett Vagit Alekperovval, a szovjet olajipar egyik befolyásos vezetőjével.
A két férfi együtt dolgozott néhány, Nyugat-Szibéria legjobb olajmezőinek privatizálásán, miután Jelcin 1993-ban jóváhagyta azok értékesítését. A lépés állami vállalatokat alakított magáncégekké, és néhány állami alkalmazottat egyik napról a másikra milliárdossá tett.
Alekperov vezérigazgatóként Oroszországon belüli kitermelés újjáépítésére összpontosított, míg Fedun a belföldi és külföldi felvásárlásokat vezényelte. Ennek a stratégiának csúcspontja volt, amikor az amerikai ConocoPhillips 2004-ben jelentős részesedést vásárolt a Lukoilban, majd 2010-ben – amerikai működésére összpontosítva – eladta azt.
Fotó: Pexels
A Lukoil tovább tudott növekedni azután, hogy Vlagyimir Putyin 2000-ben Jelcint váltotta, és a stratégiai ágazatokban a kormányzati kontroll megerősítésére törekedett. A Lukoil ugyan a Kreml utólagos adókövetelési vizsgálatainak célkeresztjébe került, mégis elkerülte a Jukosz sorsát, amelyet végül feldaraboltak, politikai ambíciókkal bíró részvényeseivel együtt.
A többi orosz oligarcha fényűző költekezését követve Fedun a Szpartak Moszkva futballklub egyik legnagyobb befektetőjévé vált.
Amikor Oroszország 2022-ben megtámadta Ukrajnát, Alekperov lemondott a Lukoil vezérigazgatói posztjáról, miután Nagy-Britannia és Ausztrália szankciókat vetett ki rá.
Ugyanabban az évben a Lukoil aggodalmát fejezte ki az „ukrajnai tragikus események” miatt, és a konfliktus lezárását célzó tárgyalások támogatása mellett foglalt állást – ritka nyilvános szembemenésként Moszkva „különleges hadművelet” narratívájával.
Alekperov azóta is aktív szerepet játszik a háttérben, Fedun azonban visszavonult – mondták a források. 2022 júniusában lemondott alelnöki posztjáról, majd 2022 augusztusában eladta részesedését a Szpartakban. A Lukoil akkor azt közölte, hogy Fedun nyugdíjkorhatár és családi okok miatt távozik.
Monacói lakosként Fedun úgy döntött, felszámolja oroszországi érdekeltségeit – mondta az egyik forrás.
A jegybaknak figyelmeztetett a mohó tolvajok miatt. 
