Az Egyesült Államok múlt hónapban szankciókat vetett ki Oroszország két legnagyobb olajipari vállalatára, a Lukoilra és a Rosznyeftyire, amiért finanszírozták Oroszország csaknem négy éve tartó ukrajnai háborúját. A szankciók bevezetése óta a Lukoil egyre több fennakadással szembesült külföldi eszközeinek működésében, amelyek a globális olajtermelés mintegy 0,5 százalékát adják – írja a Reuters.
Fotó: Wikipédia/Gennady Grachev
A határidő: december 13.
Az amerikai pénzügyminisztérium pénteken több engedélyt adott ki, köztük egy olyat, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy december 13-ig tárgyaljanak a Lukoillal külföldi eszközeinek eladásáról.
Az Egyesült Államok csak akkor hagy jóvá ilyen tranzakciót, ha az teljes mértékben megszakítja a Lukoillal való kapcsolatot, és az eladásból származó bevételt olyan letéti számlára helyezik, amelyhez a Lukoil nem férhet hozzá mindaddig, amíg szankciók alatt áll.
„Ezek az engedélyek támogatják partnereink és szövetségeseink energiabiztonságát anélkül, hogy előnyhöz juttatnák az orosz kormányt” – közölte az amerikai pénzügyminisztérium egyik szóvivője.
A bolgár szál
A pénzügyminisztérium azt is engedélyezte, hogy 2026. április 29-ig folytassanak üzleti tranzakciókat a Lukoil bolgár érdekeltségeivel.
A bolgár energiaminisztérium közleményében azt írta, hogy az amerikai lépés „közvetlen eredménye annak az intenzív munkának, tárgyalásoknak és diplomáciai egyeztetéseknek, amelyeket az első naptól folytatunk, hogy biztosítsuk a bolgár állampolgárok és vállalkozások stabilitását, kiszámíthatóságát és nyugalmát”.
Brit engedékenység
A brit Pénzügyi Szankciók Végrehajtási Hivatala ugyancsak engedélyeket adott ki a Lukoil Bulgaria EOOD és a Lukoil Neftohim Burgas AD számára. Ez utóbbi üzemelteti az ország egyetlen olajfinomítóját Burgaszban.
A tárca olyan engedélyt is kiadott, amely lehetővé teszi tranzakciók lebonyolítását a Kaszpi-tengeri Kőolajvezeték Konzorciummal (CPC) és a Tengizcsevroil-projekttel akkor is, ha azokban részt vesznek a szankcionált olajipari cégek.
A CPC egy olyan vezeték, amely Kazahsztán olajmezőiről több mint napi 1,6 millió hordó, vagyis a globális kitermelés 1,5 százalékának megfelelő nyersolajat szállít, amerikai és európai óriásvállalatok – Chevron, Exxon Mobil, Eni, Shell, TotalEnergies – és a Lukoil részvételével. A vezeték orosz területen halad át, így Moszkva bármikor teljesen leállíthatja, ha a nyugati szankciók miatt megtorlásra készül.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1090,66 pontos, 0,77 százalékos csökkenéssel 140 981,27 ponton zárt pénteken.
