Az MBH Bank vezetése azt szeretné elérni, hogy a pénzintézet részvényei valódi likvid piaci papírrá váljanak a Budapesti Értéktőzsdén. Sőt, hosszabb távon a cél, hogy felnőjön a hazai blue chipek (jelenleg az OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) csoportjához – erről beszélt a Portfolio-nak Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója.
Az ambiciózus terveknek a pénzintézet nyilvános részvényértékesítése ágyazhat meg. A héten laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor is beszámolt arról, hogy 7 százaléknyi, vagyis mintegy 22,6 millió darab saját részvényétől válik meg az MBH. A cél a lakossági befektetők aktivizálása. Ezt szolgálja az is, hogy az intézményekhez képest a lakossági szereplők 10 százalékos árkedvezménnyel juthatnak hozzá a papírokhoz, egyenként maximum 3848 forintos áron. A részvényigénylés menetéről és részleteiről ebben a cikkben olvashatnak részletesen:
Visszatérve az interjúhoz: Barna Zsolt szerint azért van szükség a nagyobb tőzsdei beágyazottságra, mert a pénzpiacon való markáns jelenlét biztosítja a legnagyobb átláthatóságot és a legjobb bizonyítási lehetőséget.
„A tőzsdén lehetőség van arra, hogy a professzionális nemzetközi befektetők megfelelően mérjék vissza a bank teljesítményét, de ehhez szükség van az aktív kereskedésre” – fogalmazott.
Azzal a kritikával kapcsolatban, hogy nemrég a bank a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében túl olcsón vette meg az állam 5 százalékos részvénycsomagját, Barna Zsolt azt mondta, hogy szerinte alapos szakmai előkészítést követően, korrekt tárgyalások után állapodtak meg az árban. „Amennyiben a mostani részvényértékesítés magasabb részvényárat eredményez, akkor ennek megfelelő kompenzációt kap az állam a bejelentett vételáron felül” – tette hozzá.
A Corvinus BHG Zrt.-vel megvalósult tranzakció során egyébként az állam az MBH tőzsdei értékének 2,6 százalékának megfelelő összeget, 42,1 milliárd forintot kapott.
Az MBH sem tudott a kormány tervéről
A mostani, 7 százalékos tulajdont érintő részvényértékesítés során akkora összeg mozdulhat meg (közel 87 milliárd forint), amekkorára az elmúlt két évtizedben nem volt példa a Budapesti Értéktőzsdén – tette hozzá az elnök-vezérigazgató. Barna Zsolt szerint ez az a tranzakciós méret, amire a mostani piaci és makrogazdasági környezetben lehetőség nyílik. Azt az MBH elnök-vezérigazgatója is elismerte, hogy a jelenlegi makrogazdasági környezet nem ideális, a bankoknak sem kedvez, ugyanakkor jól tudtak alkalmazkodni a kihívásokhoz.
Az általános gazdasági nehézségek tetejére jött a kormány bejelentése az extraprofitadó jövő évi megemeléséről. Ezzel kapcsolatban Barna Zsolt elmondta, hogy előzetesen semmit sem hallott a tervről. Azt először a Magyar Bankszövetség elnökének (ő Jelasity Radován, az Erste elnök-vezérigazgatója – a szerk.) jelentették be aznap reggel.
„Egy átmeneti időszakra el tudom fogadni ezt a terhet, de egyáltalán nem örültem neki, hiszen nagy tehertétel számunkra. Beleharap növekedési potenciálunkba és egyes mélyrehatóbb terveinkbe is. Nem tehetünk mást: az extraprofitadóra extra erőfeszítéssel és extra teljesítménnyel reagálunk” – fogalmazott.
Már külföldre tekint az MBH
A további tőzsdei tervekkel kapcsolatban hozzátette, hogy a jövőben még tovább növelnék a közkézhányadot: a most kialakuló 20 százalékról a 25-30 százalék elérése a cél. „Ekkora ügyletek viszont már a nemzetközi porondon zajlanak” – tette hozzá.
Fotó: MBH Bank
Apropó, külföld! Barna Zsolt arról is beszélt, hogy a következő lépésüknek egy külföldi felvásárlásnak kell lennie, de ezt körültekintően kell megtennünk. Emellett a mérethatékonyság nagyon fontos tényező: kisebb bankot nem érdemes felvásárolni, sokkal szerencsésebb az 1-5. helyen álló piaci szereplők közül válogatni.
„Mindenképpen szeretném, ha az első tranzakciónk Kelet-Közép-Európában, esetleg egy nyugat-európai piacon történne meg, amely jól szabályozott, ugyanakkor megfelelő marzsokkal rendelkezik” – mondta Barna Zsolt.
A magyar piacon legutóbb az Otthon Centrum megvásárlásával hívta fel magára a figyelmet az MBH. A bank az egyik legnagyobb magyarországi ingatlanközvetítő hálózat operációjának 80 százalékát szerezte meg, további 20 százalékára pedig opciója van, amelyet 2028-ban tud majd érvényesíteni.
A tranzakciót Barna Zsolt azzal indokolta, hogy az MBH Bank eredetileg a vállalati szegmensben bírt erősebb piaci pozíciókkal, azonban a „nemzeti bajnok” víziójuk megvalósítása értekében szükségesnek tartották a lakossági üzletág gyors megerősítését is.
A további hazai lehetőségekkel kapcsolatban Barna Zsolt azt mondta, hogy a magyar piacot is folyamatosan vizsgálják. „Régóta számítok rá, hogy egyes nagyobb szereplők kivonulnak majd, és meggyőződésem, hogy ez hamarosan bekövetkezik. Ezt követően a piaci erőviszonyok hosszú időre beállhatnak, és elsősorban külföldön nyílhatnak újabb felvásárlási lehetőségek” – tette hozzá.
Az OTP-vel való piaci verseny kapcsán az interjú végén azt jegyezte meg, hogy a lakossági üzletágban is több szegmensben, például a jelzáloghitelezésben szeretnék megelőzni az OTP-t. Öt év múlva pedig már szeretne bemutatni egy-két új vállalatvezetőt azokból az országokból, ahol akvizíciókat hajtanak végre.
Nem bírják már áram nélkül, a kormányzó megértő, de sokat nem tud tenni. 
