A londoni miniszterelnöki hivatal által csütörtökön ismertetett kommünikét Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország, Hollandia és Japán írta alá.
A nyilatkozatban a hat ország „a lehető legerőteljesebb hangnemben” elítéli a Perzsa-öbölben közlekedő fegyvertelen kereskedelmi hajók, valamint a polgári célú térségi infrastrukturális létesítmények, köztük az olaj- és földgázipari üzemek elleni iráni támadásokat és a Hormuzi-szoros lezárását.
Fotó: DepositPhotos.com
A szoros a világ legforgalmasabb tengeri kereskedelmi útvonala, amelyen a globális nyersolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítmányok 20 százaléka halad át.
A hat ország a közös csütörtöki közleményben felszólította Iránt, hogy haladéktalanul vessen véget a szoros hajóforgalmát fenyegető tevékenységének, fejezze be a vízi út elaknásítását és hagyjon fel a hajók elleni drón- és rakétatámadásokkal.
A kommünikét aláíró országok hangsúlyozzák, hogy az ilyen jellegű beavatkozás a nemzetközi hajóforgalomba és a globális energiaellátási hálózatok működésének megzavarása a nemzetközi béke és biztonság elleni fenyegetésnek minősül a vonatkozó ENSZ-határozatok alapján.
„Ennek figyelembevételével a polgári infrastruktúra, az olaj- és gázipari létesítmények elleni támadások azonnali és átfogó moratóriumát követeljük” – áll a hat ország Londonban ismertetett csütörtöki közös nyilatkozatában.
Az aláíró kormányok közölték: készek hozzájárulni olyan „megfelelő erőfeszítésekhez”, amelyek célja a biztonságos áthaladás biztosítása a Hormuzi-szorosban.
A hat kormány részletek nélkül közölte azt is, hogy üdvözli „az előkészítő tervezésben részes” országok elkötelezettségét. A nyilatkozat ugyanakkor nem részletezi, hogy mely országokról van szó, sem azt, hogy a közleményben említett „előkészítő tervezés” mire irányul.
A kommüniké nem tesz említést arról sem, hogy az aláíró országok hajlandók-e haditengerészeti erőket vagy egyéb fegyveres alakulatokat a Hormuzi-szoros térségébe küldeni, ahogy ezt Washington az elmúlt napokban szorgalmazta.
Életképes terv
Csütörtökön, még a közös közlemény kiadása előtt Keir Starmer brit kormányfő, Mark Rutte NATO-főtitkár és Emmanuel Macron francia elnök külön telefonos egyeztetést tartott a Hormuzi-szorosban kialakult helyzetről.
A Downing Street erről szóló tájékoztatásának megfogalmazása szerint a három vezető „létfontosságúnak” nevezte egy „életképes terv” közös kidolgozását a szoros hajóforgalmának biztosítására.
Több NATO-tagállam, köztük Nagy-Britannia korábban azt közölte, hogy nem vesz részt az Irán ellen indított amerikai és izraeli támadó hadműveletekben.
Keir Starmer a Downing Streeten e hét elején tartott sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni” az iráni háborúba és a szélesebb térségben kialakult konfliktusba.
Nevek említése nélkül hozzátette: akik szerint Nagy-Britanniának „fejest kellett volna ugrania ebbe a háborúba”, nem is alkottak teljes képet arról, hogy „mibe küldenék bele fegyveres erőinket, és arra sem volt tervük, hogy miként keverednénk ki ebből”. A munkáspárti brit miniszterelnök kijelentette, hogy nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.
E kijelentések miatt Donald Trump amerikai elnök többször is éles hangú, személyre szóló nyilatkozatokban bírálta a brit kormányfőt.
(MTI)
Brüsszel és Tokió közös fellépést sürget. 
