Hátrakötött kézzel fognak harcolni Orbán Viktorral az uniós vezetők a csütörtöki EU-csúcson

A csütörtöki uniós csúcs egyik fő kérdése az lesz, sikerül-e Orbán Viktort rávenni arra, hogy zöld lámpát adjon az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag folyósításának. Mint emlékezhetünk, a magyar kormány – azzal a feltétellel, hogy Magyarország számára ez semmilyen anyagi kötelezettséggel nem jár – végül rábólintott a tavaly decemberi csúcson a hitelcsomagra. A Barátság kőolajvezeték ukrán újra nem indítására hivatkozva az utolsó pillanatban azonban mégis blokkolja azt. (Kijev szerint a vezeték január végén károsodott egy orosz támadásban, a helyreállítást azonban mindmáig nem végezték el az ukránok.)         

Ukrajnának a hitel hiányában nagyjából május elejéig tarthatnak ki a pénzügyi forrásai. Korábban a kassza kiürülését már március-áprilisra becsülték, de miután a Nemzetközi Valutalap (IMF) nemrég jóváhagyott egy 8,1 milliárd dolláros kölcsönt az ország számára, most egy kicsit nagyobb Kijev mozgástere. Ettől függetlenül az uniós vezetők túlnyomó többsége szeretné minél előbb elrendezni a hitel kérdését, és rávenni a magyar miniszterelnököt, hogy ne blokkolja a hitel folyósítását.

Ettől nem teljesen független kérdés az Oroszország elleni legújabb, 20. uniós szankciós csomagé. Ezt eredetileg még február végén, az Ukrajna elleni orosz támadás negyedik évfordulójára szerette volna élesíteni az Európai Bizottság, azonban a magyar kormány – szintén előzetes beleegyezés után – itt is behúzta a kéziféket. A hétvégén történt ugyan némi előrelépés ebben az ügyben, de a magyar vezetés egyelőre nyilvánosan azt kommunikálja, hogy amíg nem indul újra az orosz olaj szállítása Magyarországra a Barátság vezetéken át, addig semmilyen, Ukrajnának kedvező döntést nem fog átengedni az uniós intézményekben.

Ez így nem mehet tovább?

A helyzet egyre inkább frusztrálja az uniós vezetőket és diplomatákat, akiket különösen az bosszant a hírek szerint, hogy Orbán Viktor egy már általa is elfogadott megállapodásból táncolt ki, és ezzel egyrészt „megszegte a szavát”. Másrészt teljesen váratlan módon akasztotta meg a folyamatot, amelyet már mindenki rutinfeladatként kezelt a decemberi, nehezen megszületett döntés után.

„Magyarország viselkedése egy új mélypont”

– fogalmazott a Politicónak Jessica Rosencrantz svéd uniós ügyekért felelős miniszter.

A helyzet már kemény szóváltásba torkollt hétfőn, az uniós külügyminiszterek ülésén, amelyen Szijjártó Péter szerint Johann Wadephul német külügyminiszter „durván megfenyegette” magyar kollégáját.

„Ma mindenfajta köntörfalazás nélkül, nyíltan, egyenesen, világosan, nagyon durván fenyegetett meg minket a német külügyminiszter, hogyha nem adjuk fel a magyar nemzeti érdek képviseletét, ha nem adjuk fel az ukránok számára a fontos döntések blokkolását feltételek nélkül, akkor annak nagyon durva következményei lesznek Magyarországra nézve is” – értékelt Szijjártó Péter.

Az ülésen jelen volt diplomaták szerint Wadephul „nagyon egyenesen” és „nagyon nyíltan” beszélt arról, hogy ez így nem mehet tovább. Beszámolók szerint a német külügyminiszter még a visszafogottabbak közé tartozott, más külügyminiszterek még „egyenesebb nyelvezetet” használtak.

„Orbán Viktor miniszterelnöknek meg kellene értenie, hogy állandóan teszteli a határait annak, hogy mennyit hajlandók eltűrni más tagországok. Ez így nem mehet tovább”

– fogalmazott a Politicónak egy közepes mérető uniós tagállam egy diplomatája.

Nincsenek gyors eszközök

De milyen eszközei vannak az uniónak arra, hogy Orbán Viktort visszaállítsa a sorba? Rövid távon nem sok. Régóta téma uniós körökben a Magyarország elleni, 7-es cikkely szerinti eljárás folytatása, és ennek lehetséges lezárásaként a magyar kormány szavazati jogának felfüggesztése.

„Abszolút, nyitottak vagyunk erre”

– mondta erről Rosencrantz.

Csakhogy ez az eljárás évekig is eltarthat, a 27-ből 26 tagállam egyetértése lenne szükséges hozzá, Ukrajnának pedig most van szüksége a pénzre. Ráadásul az uniós vezetők az április 12-i magyar választások előtt nem akarnak még nyíltabban fellépni Orbán Viktor ellen, mert úgy érzik, ez a magyar miniszterelnököt segítené a választási kampány hajrájában.

Felmerült még a Magyarországnak járó uniós források kifizetésének még szigorúbb jogállamisági feltételekhez történő kötése (a források egy jelentős része már jelenleg is blokkkolva van), valamint a magyar kormány nemzetközi bíróság elé citálása azért, mert egy már megkötött megállapodást blokkol. De nyilvánvalóan ezek sem hozhatnak megfelelően gyors eredményt.

Így hát jelenleg nem marad más, mint hogy Orbán Viktort a tanácsülés zárt ajtói mögött az uniós vezetők személyesen igyekeznek majd még nagyobb nyomás alá helyezni. A fő érvelésük az lesz, hogy a megállapodást márpedig be kell tartani. Egy diplomata szerint ez lehet az, amitől Orbán a legkényelmetlenebbül érzi magát, mivel „tudja, hogy jogos” a felvetés.

Felmerült az is, hogy a magyar kormánynak tett gesztusként beleírják a Barátság vezeték megjavításának szükségességét a csúcs zárónyilatkozatába – és ezzel az uniót mintegy elkötelezik ebben az ügyben Kijev ellenében Budapest mellett –, de a Politico forrásai szerint ez egyelőre lekerült a napirendről.

Az unió által indított, mérnökökből álló, a vezeték állapotát felmérni hivatott küldöttség közben megérkezett Ukrajnába, és az ukrán kormány engedélyére vár, hogy a helyszínen gyűjthessen információkat.

Azonban ha mindez nem lesz elég Orbán Viktor meggyőzésére, akkor nincs igazán lapja „Brüsszelnek”. Számos uniós diplomata nem is számít áttörésre a magyar választások előtt.

Amennyiben Orbán Viktor veszít, akkor uniós körökben abban reménykednek, hogy egy – várhatóan – Magyar Péter vezette kormánnyal könnyebben dűlőre fognak jutni. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi magyar kormány még ebben az esetben is nagyjából júniusig ügyvezetőként hivatalban maradhat – ukrán szempontból túl sokáig.

Ha pedig marad az Orbán-kormány, akkor marad a patthelyzet is. Azonban ebben az esetben a mostani, immár sokadik frusztráció újabb lendületet adhat a Magyarország elleni uniós fellépésnek.

„Komoly beszélgetések lesznek országok egy csoportja között, hogy miként kezeljük ez a jövőben”

– mondta egy diplomata.

Orbán Viktor csütörtökön reggel, az uniós csúcsra érkezve újságírói kérdésekre válaszolva mindenesetre azt mondta:

„Ha majd jön az olaj, megoldódik ez a kérdés.”

Azt is mondta, hogy „Brüsszeltől nem remélünk semmit” az „ukrán olajblokád” letörésében (ugyanakkor az Európai Bizottság már felszólította Kijevet a vezeték megjavítására), de ennek eléréséhez a magyar vezetésnek megvannak a maga tervei.