Az igazságügyi miniszter benyújtotta a jogállamisági és korrupcióellenes törvénycsomagot, amely óriási lépés annak érdekében, hogy Magyarország teljesítse azokat a feltételeket, amelyek után megkaphatja a neki járó uniós pénzeket. Az előző kormány nem volt hajlandó teljesíteni a szuper mérföldköveket, melyek az átláhatóságról és a korrupció visszaszorításáról szóltak volna. A tárca szakmai egyeztetésre hívta az Integritás Hatóságot, az Országos Bírói Tanácsot és az Országos Bírói Hivatalt, valamint az adatvédelmi hatóságot – hangzott el a tájékoztató elején.
Szóba került, hogy hatályon kívül helyezték a kriptoeszközök kereskedelmi szabályozását, mert az EU-szabályok ellenére pluszszereplőt iktatott be az előző kormány. Ugyanis, ha nem a hitelesített vásárlón keresztül kereskedtek, büntetést vonhatott maga után.
A Diákhitel1 24 éve érhető el folyamatosan a piacon. 4,99 százalék volt a kamat 2022-től, akkor az előző kormány kamatstopot vezetett be. Majd 2023-ban a rossz gazdasági döntéseknek köszönhetően 7,99 százalékra emelték, de 2024 első felében a támogatást meghosszabbították. 2025-től azonban az új szerződéseken ismét magasabb, 9,65 százalékot rögzítettek, ami a 2024 előtt kötött szerződéseket nem érintette.
Fotó: MTI
Most kiderült, hogy a kamattámogatást most a Tisza-kormány 2026 végéig meghosszabbította.
A Babaváró hitelekkel kapcsoalatban kifejtették, hogy 2019-ben vezették be, a kezdetben legfeljebb 10 millió, majd 11 millió forintos szabad felhasználású hitelt, amit 270 ezren vettek eddig igénybe. Egyötödénél azonban nem teljesültek a gyermekvállalás feltételei, emiatt piaci hitellé alakulna át a babaváró, és egy összegben kéne azt visszafizetniük a gyermeket nem vállaló házaspároknak. A korábbi kormány folyamatosan meghosszabbította az ötéves gyermekvállalási határidőt, a Tisza-kormány most újabb meghosszabbításról döntött, de egyúttal új jogszabályt dolgoz ki, ami tovább finomítja a feltételeket. 24 ezer szerződésről van szó, 182 milliárd forintos hitelállománnyal.
De szóba került még a június 23-án megrendezendő V4 találkozó, a lehetséges ukrán-magyar miniszterelnöki találkozó, a 3,6 milliárd forintos kórházi klímafejlesztési projekt, Budapest csődközeli helyzete, a vagyonnyilatkozatok megreformálása, és a vagyonadó is, melyről ezt mondta Magyar Péter:
A vagyonadóról szólva Magyar Péter kifejtette, hogy több opciót vizsgálnak, de még nincs kész a teljes jogszabálytervezet. Mint mondta, érdekes, hogy a sajtóban már több cikk megjelent arról, miért nem jó a vagyonadó. De az ördög a részletekben rejlik, várhatóan 2026. október végéig elfogadják a törvényt majd, hogy 2027. január 1-jétől élhessen a jogszabály. A svájci adózásnál vannak érdemi dolgok erre vonatkozóan. Mivel a legnagyobb részt céges tulajdonrészek után fogják fizetni önbevallás után, én azt fogom javasolni, hogy a 2025 végi cégértékek számítsanak az adóbevallásnál – tette hozzá a miniszterelnök.
A Kormányszóvivői tájékoztató legvégén pedig újságírói kérdésre válaszolva közölte Magyar Péter, hogy nem tartanak nyarat a parlamentben.
Amit végül visszautasított, a köztársasági elnök pedig Baka Zoltán lett. 
