Radikálisan átalakítaná a névkérelmezés rendszerét a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium (TTKM) – tudta meg a 24.hu.
Kósa Lajos, a Fidesz volt politikusának javaslatára még tavaly nyáron emelte a mindenkori kultúráért felelős miniszter hatáskörébe az utónevek gondozását az Országgyűlés, és ezzel lényegében befagyasztották a magyar utónévkincs bővítésének lehetőségét.
A korábbi gyakorlat szerint az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpontjának harminc napon belül visszajelzést kellett adnia a kérelmezőnek a döntéséről, de ezt elkaszálták. Az új és még jelenleg is hatályos szabályok szerint a miniszternek kell kihirdetnie az adható utónevek listáját.
Noha a Kósa-féle Utónév-engedélyezési Bizottság idén januárban 145 név törléséről, és a Vinka női keresztnév felvételéről döntött, Hankó Balázs, a Fidesz-kormány korábbi kultúráért és innovációért felelős minisztere ezt nem hirdette ki a Magyar Közlönyben, így az sosem vált hivatalossá.
Ez azért is volt problémás, mert sok érintett szülőnek azóta már megszületett a gyermeke, így esélye sem volt arra, hogy az általa választott nevet adja neki. Volt ugyan, aki a kisebbségi névjegyzéken keresztül megtalálta a kiskaput, de ezt ugyancsak Kósa sietve be is zárta – írja a portál.
A Nyelvtudományi Kutatóközpont a 24.hu érdeklődésére közölte, hogy
szeptember 3-án egyeztetést tartottak a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban az utónévkérelmek elbírálásáról, amelyen többek között áttekintették a 2026. január 1. és 2026. május 12. között összegyűlt, eddig elbírálatlan névkérelmeket.
Az egyeztetésen részt vett
- a minisztérium részéről Tompa Enikő miniszterhelyettes,
- Csűrös András miniszteri kabinetfőnök,
- az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont részéről Lipp Veronika főigazgató,
- ezen felül Takács Judit, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem képviseletében,
- valamint Raátz Judit, nyugalmazott kutató, az ELTE NYTK korábbi tudományos főmunkatársa.
Közölték, a résztvevők egyetértettek abban, hogy a legfontosabb feladat egy olyan működési formát kialakítani, amelynek révén az állampolgárok a jelenleginél gyorsabban értesülhetnek névkérelmük elbírálásáról.
Ennek megteremtéséhez rendelet- és törvénymódosításra is szükség van – tették hozzá.
Új nevek: Liszka, Benna és Zeliha
Raátz Judit a 24.hu megkeresésére elmondta, az egyeztetésen teljes egyetértés volt azzal kapcsolatban, hogy a nyelvkérelmezést vissza kell adni a szakmának, és meg kell szüntetni a jelenlegi bürokratikus eljárásmódot.
A szeptember 3-i ülésen felülvizsgálták a korábbi Utónév-engedélyezési Bizottság által hozott döntéseket is, és gyakorlatilag semmissé tették azt. Kósa Lajosék 145 utónevet ítéltek törlésre legfőként az alapján, hogy azokat senki sem viseli, de Raátz Judit szerint ez a lépés a nemzeti öntudat védelme szempontjából hatalmas öngól lenne, mert sok régi magyar eredetű név is szerepel közöttük. Ennek tükrében felülbírálták a januári intézkedést, és egyetlen nevet sem húznak le a listáról, sőt, újak kerülnek fel rá.
A most elfogadott nevek között van
- a Liszka női név, amely az Erzsébet becéző alakja, főleg a szláv nyelvekben, így a cseh és a lengyel névadásban található meg (Eliszka > Liszka). De egyre többször előfordul német nyelvterületen is, sőt a név megtalálható a német névszótárakban.
- a Benna egy becéző női névalak, amely lehet a Benedikta rövidült becézője. Hangzása jól illeszkedik a magyar női nevek körébe.
- a Floriána a Flórián női párja. Ugyan az adható női nevek között megtalálható a Florianna, a jóváhagyott alak kellemes hangzású, illeszkedik a férfinevekből képzett női névalakok körébe.
- a Doron görög eredetű férfinév, amely jelentése ’ajándék, ajándékba kapott’.
- a Zeliha arab eredetű női név, az anyakönyvezhető Zulejka alakváltozata.
- és a Gittel héber eredetű női név, jelentése ’jó’.
A teljes cikket itt olvashatják el.
A jog visszakerülhet a szakmához. 
