Az iraki kormány és az autonóm kurd régió megállapodása nyomán szerdán újraindult a kőolajexport az északi Kirkuk mezőkről a törökországi Ceyhan kikötőjébe vezető vezetéken, miközben az ország teljes olajtermelése az iráni konfliktus következtében drámai mértékben visszaesett.
Az új megállapodás értelmében Bagdad és az iraki Kurdisztán Regionális Kormányzata (KRG) közös bizottságot hoz létre az export újraindításának felügyeletére, az olajbevételek pedig a szövetségi költségvetésbe kerülnek. A felek biztonsági intézkedésekben is megállapodtak az olajmezők és az exportfolyamat védelmére. Maszrúr Barzáni kurd miniszterelnök „rendkívüli körülményekre” hivatkozva jelentette be, hogy a régió a lehető leghamarabb lehetővé teszi a szállítások újraindítását, és további tárgyalásokat sürgetett a kereskedelmi korlátozások feloldásáról, valamint az olaj- és gázipari vállalatok működésének biztosításáról.
Az export újraindítása kulcsfontosságú Irak számára, mivel költségvetési bevételeinek mintegy 90 százaléka származik az olajból. Az északi vezetéken keresztül napi 250-300 ezer hordónyi nyersolaj szállítható, ami azonban csak töredéke az ország normál, mintegy 3,5 millió hordós napi exportjának. A termelés visszaesésének fő oka, hogy az iráni konfliktus miatt gyakorlatilag lezárult a Hormuzi-szoros, amelyen a globális olajkereskedelem mintegy ötöde halad át. Irak déli mezőin a kitermelés mintegy 70 százalékkal esett vissza, napi 1,3 millió hordóra. A bagdadi parlament felszólította a kormányt, hogy találjon alternatív exportútvonalakat a gazdasági károk mérséklésére, és erősítse meg ellenőrzését az olajtermelés, -szállítás és -elosztás felett.
Emellett sürgette az északi vezetékrendszer rehabilitációját is a török export biztosítása érdekében. Irak egyidejűleg Iránnal is tárgyalásokat folytat annak érdekében, hogy egyes tartályhajók számára korlátozott áthaladást biztosítson a Hormuzi-szoroson, de rövid távon az északi exportútvonal marad az egyetlen működő alternatíva.
(MTI)
A kiköltözési hullám nem állt meg és egyértelműen a nagyvárosok 25-30 kilométeres vonzáskörzetére koncentrálódik. 
