A világ harmadik legnagyobb olajimportőre és fogyasztója, India, 2019 májusa óta nem kapott szállítmányt Teherántól, miután az Egyesült Államok nyomást gyakorolt rá, hogy ne vásároljon iráni nyersolajat. Az amerikai–izraeli háború okozta ellátási zavarok azonban súlyosan érintették a dél-ázsiai országot és a globális kínálatot, ami megváltoztatta a helyzetet – számol be róla a Reuters.
„Az ellátási zavarok közepette az indiai finomítók biztosították nyersolajszükségletüket – beleértve Iránt is –, és nincs fizetési akadály az iráni nyersolaj importja előtt” – írta az indiai kőolajügyi minisztérium az X-en.
A múlt hónapban az Egyesült Államok ideiglenesen feloldotta az iráni olajra és finomított termékekre vonatkozó szankciókat, hogy enyhítse a globális ellátási hiányt.
A minisztérium hozzátette, hogy India a következő hónapokra teljes mértékben biztosította nyersolajigényét.
„India több mint 40 országból importál nyersolajat, és a vállalatok teljes rugalmassággal rendelkeznek, hogy kereskedelmi szempontok alapján különböző forrásokból és régiókból szerezzék be az energiahordozót.”
India emellett 44 000 tonna iráni cseppfolyósított kőolajgázt (LPG) is vásárolt, amelyet egy szankció alatt álló hajóra rakodtak. A minisztérium szerint a hajó – amely szerdán a nyugati fekvésű Mangaluru kikötőjében kötött ki – jelenleg kirakodja az üzemanyagot.
Arról korábban mi is beszámoltunk, hogy egyre több tankerhajó jut át a szoroson, igaz, csak Irán jóváhagyásával tehetik ezt meg:
Támadás érte Irán egyetlen atomerőművét
Légitámadás történt a délnyugat-iráni busehri atomerőmű közelében, egy biztonsági őr életét vesztette. A lökéshullámok és a törmelékek miatt egy melléképület megrongálódott – közölte a közösségi médiában az Iráni Atomenergia Szervezet.
A háború kezdete – február 28. óta – ez volt a negyedik alkalom, hogy célba vették Irán egyetlen atomerőművét. Az IRNA hivatalos iráni hírügynökség jelentése szerint a lövedék egy kerítésbe csapódott be a létesítmény közelében, az erőmű fő épületei nem rongálódtak meg.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) az X közösségi oldalon közölte, hogy az iráni hatóságok tájékoztatták a támadásról. A NAÜ szerint nem jelentették a sugárzási szint emelkedését.
Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartásán őrködő, bécsi székhelyű szakosított szervezetének főigazgatója, Rafael Grossi mély megdöbbenését fejezte ki az incidens miatt, hangsúlyozva, hogy atomerőművek vagy a környékük ellen „soha nem szabad támadni”. Figyelmeztetett, hogy a melléképületben létfontosságú biztonsági felszereléseket is tárolhattak.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
