„Az illúziók vége, a racionalitás kezdete” – ezzel a felütéssel rendezték meg a Klasszis Média által szervezett Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferenciát, amelynek keretében immár negyedik alkalommal az év legjobb ESG alapjait és ESG alapkezelőit is díjazták. Az alcím egyértelműen utal arra, hogy az európai cégekre vonatkozó fenntarthatósági, ESG-szabályok sokat változtak, finomodtak, a racionalitás irányába tolódtak el az elmúlt hónapokban.
A folyamat legékesebb megnyilvánulásaként az európai jogalkotói szinten idén áprilisban az Európai Bizottság javaslatára az Európai Parlament gyorsított eljárásban elfogadta az Omnibus csomagot. Ennek keretében módosították a korábbi, vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági jelentésről szóló irányelvet (CSRD), valamint a beszállítói láncra alkalmazandó átvilágítási irányelvet is.
A változtatás rengeteg kisebb céget felmentett a jelentéstételi kötelezettség alól. Akiknél pedig ez továbbra is kötelező, ott is lényegesen egyszerűsítették a riporting folyamatát. Röviden: a teljesen felesleges információkat tartalmazó, óriási adminisztratív terhet jelentő, több száz oldalas beszámolóknak véget vetettek, és az ESG szemléletet a kötelezően kipipálandó megfelelés irányából eltolták a vállalatók valós, nem pénzügyi kockázatainak felmérésének és kezelésének irányába.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
A kezdetben túllelkesült európai uniós szabályozáshoz képest a magyar ESG törvény mindig is próbált racionálisabban fogalmazni (például a teljes értéklánc helyett a nagyvállalatok számára csak a közvetlen beszállítók fenntarthatósági szempontból történő átvilágítását írta elő). Ennek ellenére az európai passzátszél változása a magyarországi cégek attitűdjére is hatással volt, ami jól nyomon követhető a K&H fenntarthatósági indexében.
Elméletben a topon vagyunk, a gyakorlatban kevésbé
A pénzintézet 2022 óta készíti el fenntarthatósági indexét 360, éves szinten legalább 300 millió forint árbevételt produkáló magyarországi cég megkérdezésével. A mutató egy 0-tól 100-ig terjedő skálán méri fel a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységét, öt alterület alapján: ezek az attitűd, az aktivitás, a stratégia, a mérés, auditálás, valamint a társadalmi felelősségvállalás (CSR) mezsgyéjén mozognak.
A 100-as érték azt jelzi, hogy egy vállalat az összes felsorolt területen maximálisan figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat, ami nyilvánvalóan egy teljesen ideáltipikus, talán elérhetetlen állapotot jelez. Mindenesetre érdemes törekedni rá. A magyarországi cégek fenntarthatósági indexe a K&H első felmérésekor, 2022 elején a 38-as értéket mutatta, majd a legutóbbi (immár hetedik) kérdőívnél a 39-es szinten állt.
„Egy kiegyensúlyozott kötélhúzást láthatunk, amiben az attitűd és a stratégiai alindexek felfelé, a mérés, auditálás és a CSR lefelé húzzák a mutatót” – fogalmazott a felmérés bemutatásakor Urbán Mónika, a K&H Bank fenntarthatósági tanácsadója.
Hogy ez a számok nyelvén mit jelent? Kezdjük először a legüdvözítőbb folyamatok bemutatásával! Az attitűd, a vállalatok fenntarthatósággal kapcsolatos hozzáállása meglehetősen magas szinten mozog és kedvező pályát fut be: három év alatt a mutató 67-ről 72-re emelkedett.
„A magyarországi cégvezetők 80 százaléka pontosan ismeri az Európai Unió szén-dioxid kibocsátás csökkentéssel kapcsolatos célkitűzéseit. Még sohasem volt ilyen magas ez az arány” – emelte ki az egyik legnagyobb pozitívumot Urbán Mónika.
Ma minden második cég (49 százalék) folyamatosan foglalkozik a fenntarthatóság kérdésével, és minden harmadik (35 százalék) fogalmazott meg fenntarthatósági célkitűzést. Az összesített arány (84 százalék) szintén történelmi csúcsot jelent a magyarországi cégek körében. A fenntarthatósággal kapcsolatos elméleti tudás tehát nagyon magas szinteken áll a vállalatoknál Magyarországon, azonban sok még a teendő.
Fotó: Klasszis Média / Dala Gábor
A gyakorlati síkon nézve az látható, hogy a K&H felmérésében szereplő vállalatok mindössze 12 százalékának van nyilvánosan elérhető, írott formában létező fenntarthatósági stratégiája. A mutató 2022-ben 11 százalékról indult, és a csúcsot 2023-ban érte el, akkor is mindössze 14 százalékkal.
Egy gyakorlatba átültethető stratégia egyik magától értetődő, kezdő lépése a megújuló energia vásárlása és fogyasztása lehetne, azonban „továbbra is alacsony arányban vásárolnak a vállalatok zöld energiát, a cégek mindössze 2-3 százaléka” – ismertette Urbán Mónika.
A nagyobbak kissé hátradőltek, zárkóznak a kicsik
Ha ismét a nagy képet nézzük, akkor a cégek méretét tekintve is érdekes folyamatokat láthatunk. Az nem meglepő, hogy a legnagyobb, 4 milliárd forint feletti árbevételű vállalatoknál a legmagasabb, míg a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételt elérő cégek esetében a legalacsonyabb a fenntarthatóság index (50, illetve 36 pont). Ebben a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a nagyobb tőkeerőn át a komplexebb szervezeti felépítésig és a szabályozói nyomásig sok minden szerepet játszhat a nagyobb vállalatok javára.
Igen ám, de a két mutató közötti szakadék jelentősen szűkült félév alatt. A kisebb cégek is tudatosabbak lettek fenntarthatósági szempontból (egy százalékpontos javulás), a nagyobb vállalatok esetében viszont óriási, 9 százalékpontos zuhanást láthatunk az előző felméréshez képest. Ez a tendencia egyértelmű összefüggésben lehet a cikk elején említett, az Európai Unió által leegyszerűsített ESG jogszabályi környezettel.
Urbán Mónika szerint is az Európai Parlament által idén áprilisban elfogadott Omnibus csomag van a háttérben: a nagyobb cégek picit hátrébb léptek, a mérséklődő jelentéstételi kötelezettségek miatt kevesebb fókusz vetül most a fenntarthatósági témákra. A kisebb vállalatok vállát viszont eddig sem nyomta agyon az adminisztrációs és átvilágítási teher, ezért náluk továbbra is stabilan alakul, vagy emelkedik a mutató. Ezek persze csak logikus feltételezések, hiszen a K&H fenntarthatósági indexe nem kéri arra a cégeket, hogy indokolják is a válaszukat.
Cél a zöldhitelezés, és az öngondoskodás
A céges világban a bankok különleges helyzetben vannak fenntarthatósági szempontból. A karbonlábnyomuk egyáltalán nem nevezhető magasnak, viszont a különböző termékeiken, hitelezési tevékenységükön keresztül az egész gazdaság zöldítését előmozdíthatják. Nem beszélve arról, hogy a pénzintézeteknek a Magyar Nemzeti Bank ESG előírásainak, ajánlásainak is meg kell felelniük, folyamatosan növelve a zöld vállalati vagy lakossági célok, beruházások finanszírozásának részarányát a teljes portfólión belül.
„Ma Magyarországon nagyjából 900 milliárd forintos a zöld hitel piac mérete, ez az MNB felé lejelentett hivatalos adat, a valóságban ennél valamivel nagyobb lehet. Ebből 700 milliárd forint a vállalati és 200 milliárd forint a lakossági állomány” – mondta Urbán Mónika.
Ha a teljes, 2024 végi magyarországi hitelállományt nézzük (lakossági és vállalati együtt), akkor ennek nagyjából az 5 százaléka számít jelen pillanatban zöld hitelnek. A volumenértékek 2023 óta drasztikusan emelkedtek, főleg a vállalati oldalnak köszönhetően.
A vállalati célokat illetően a legnagyobb sikerterületeknek a megújuló energia projektek (főként a napenergia), a kereskedelmiingatlan, és az elektromos autó finanszírozás számítanak. „Emellett egy új, feltörekvő területnek számítanak az energiatárolással kapcsolatos beruházások, amiket szintén zöld hitelek nyújtásával tudunk segíteni” – tette hozzá Urbán Mónika.
A szakértő arról is beszélt, hogy már most is nagyon magas a vállalati és a lakossági zöldfinanszírozásban betöltött szerepük, de komoly kötelezettségvállalást tettek azt illetően, hogy még tovább növeljék a részarányukat. „Prioritásként kezeljük a megújuló energia finanszírozást. Minél több energiahatékony beruházást és ingatlant szeretnénk hitelezni” – fogalmazott.
Urbán Mónika előadása végén a K&H fenntarthatósági felmérésében is szereplő társadalmi felelősségvállalás kérdésére is kitért. Ebben a tekintetben a nyugdíj előtakarékosság, az öngondoskodás fontosságára hívta fel a figyelmet, ugyanis az évtizedek óta tartó demográfiai folyamatok miatt a fejlett országokban szinte mindenhol növekszik a nyugdíjasok aránya a társadalmon belül, ezért helyezte a K&H a társadalmi kezdeményezéseinek fókuszába a nyugdíj előtakarékosságot.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
