A pénteki S&P-döntés lehet az idei első félév a legfontosabb hitelminősítői eseménye Magyarország számára, ugyanakkor a Blochamps Capital szerint jelenleg kicsi az esélye annak, hogy a nagy hitelminősítők azonnali leminősítéssel reagálnának az ország helyzetére. Bár a magyar hitelminősítésen és kilátásain legrégebb óta nem módosító Moody’s a múlt héten már változatlanul hagyta a magyar adósbesorolást, ám itt még kisebb hullámokat vetett volna a leminősítés, hiszen a társaságnál még két fokozattal vagyunk a bóvli kategória felett. A pénteki S&P döntés komolyabb hatással bír, hiszen ennél a hitelminősítőnél csak egy fokozattal van a magyar adósbesorolás a bóvli szint felett, ráadásul 2025. áprilisa óta mindehhez negatív kilátás társul. A harmadik nagy hitelminősítőnél, a Fitch-nél szintén egy grádicsra vagyunk a befektetésre nem javasolt kategóriától, ám ez a hitelminősítő jelenleg stabil kilátással tartja nyilván a szuverén magyar adósságbesorolást.
Megelőlegezett bizalom
„A piac jelenleg inkább bizalmi türelmet ad az új kormánynak. Ez egy jókora bizalmi kredit ezekre a hónapokra, melyre lássuk be szüksége is van a költségvetésnek. A hitelminősítők jó eséllyel kivárnak, mert azt akarják látni, hogy az eurókonvergenciáról és a fiskális stabilizációról szóló vállalásokból mennyi valósul meg” – mondta Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a cég közleményében.
Rövid távon a politikai fordulat és az EU-pénzek esélye bizalomépítő tényező, de ezt őszig fiskális hitelességgel kell alátámasztani: akkor már a költségvetés tényleges állapota, az EU-források sorsa és a reformok végrehajtása lesz a döntő.
A nemzetközi környezet ugyanakkor továbbra sem kedvező. Az energiaárak emelkedése, a közel-keleti konfliktus és az európai gazdaság gyenge növekedése egyaránt rontja a magyar költségvetés mozgásterét. Több elemzőház szerint az idei GDP-növekedés 1–2 százalék között maradhat, miközben az infláció ismét gyorsulhat az év második felében.
Fotó: DepositPhotos.com
Ellenététes hatások harca
A Blochamps szerint a hitelminősítők számára most két, egymással ellentétes folyamat látható. Az egyik oldalon pozitív üzenet az EU-val való viszony rendezésének kormányzati szándéka és az eurókonvergencia ismételt napirendre kerülése, valamint a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika ígérete. A másik oldalon azonban éppen az ehhez szükséges fiskális szigorítás jelenthet növekedési és politikai kockázatot – a fentiekhez szükséges lépések rövid távon lassíthatják a gazdaságot és növelheti a társadalmi feszültségeket. A piac ezért most nem elsősorban politikai kommunikációt, hanem hiteles költségvetési pályát vár.
„A piac most szinte eufórikusan hisz abban, hogy az új kormány képes lehet stabilizálni a költségvetést és javítani az ország külső megítélését. De a hitelminősítők számára előbb-utóbb nem az ígéretek, hanem a számok lesznek döntőek” – tette hozzá Karagich István.
Karagich István szerint nem csak a hitelminősítők, de a befektetők is kivárnak: első körben az EU pénzek hazahozatalának kérdése lehet választóvonal, amit az új kabinet által augusztusra ígért pótköltségvetés követhet. Természetesen ezek a tényezők alapvetően befolyásolják az őszi hitelminősítői döntéseket is.
Nincs sok érv a devizavétel ellen
„A reméljük be nem következő forgatókönyv szerint a bóvli kategóriába kerülő ország esetében a nemzetközi intézményi befektetők nagy része egyszerűen nem tarthatja tovább az adott állampapírokat vagy pénzügyi instrumentumokat. Ez komoly automatikus eladói nyomást jelenthet a magyar piacon” – fogalmazott Blochamps szakembere.
Karagich István szerint egy ilyen helyzet nemcsak az állampapírpiacot, hanem a forint árfolyamát is gyorsan érintheti. A külföldi szereplők kiszállása növelheti a finanszírozási költségeket, devizakiáramlással járhat, amelyek együttesen gyengítheti a forintot is. Ezt persze részben ellensúlyozhatja, ha Magyarország időben meg tud állapodni Brüsszellel az uniós források ügyében, ugyanakkor a jelenlegi erős forintárfolyam már önmagában is érzékeny pont lehet.
„A mostani forint árfolyam sok befektető számára inkább beszállási pont lehet devizás eszközökbe. A piacon jelenleg alig látni olyan komoly előrejelzést, amely tartósan a mostaninál érdemben erősebb forinttal számolna” – figyelmeztet Karagich István arra, hogy a mostani helyzet nem csak az importot ösztönzi rendkívüli módon, versenyhátrányban tartva a hazai termelőket, de evidens következményént más devizák felé tereli a befektetéseket is.
Ezt erősíti az is, hogy az elemzők az Európai Központi Banktól idén akár 2 kamatemelést is várnak, amivel a ráta 2,5 százalékra emelkedhet. Eközben Magyarországon nem kizárt akár egy júniusi kamatcsökkentés sem, amivel a magyar instrumentumok kockázati prémiuma csökkenni fog. Az már most látszik, hogy az állampapír-prémiumok csökkenésnek indultak. Varga Mihály , a jegybank elnöke szerint bár április közepe óta jelentős elmozdulás történt az országkockázati felárban és az inflációs kilátások is csökkentek, továbbra is indokolt az óvatosság és a türelem, a monetáris politika mozgástere pedig akkor növekedhet, ha a világgazdasági környezet bizonytalanságai, -például a magas energiaárak és a fejlett piacok kötvénypiaci folyamatai- csökkennek. Ami bizonyos, az elkövetkező hetekben nem csak az eszköz diverzifikációra hajlamos vagyonosok, de a lakosság is vevőként jelenik meg majd a devizapiacon, hiszen a nyaralás előtt sokan vásárolják meg a külföldi költéshez szükséges valutát – főleg, ha kedvező az árfolyam" – emlékeztetett a Blochamps szakembere.
„A piac most stabilan hisz abban, hogy Magyarország visszatérhet egy stabilabb európai gazdaságpolitikai pályára. De ezt néhány hónapon belül konkrét számokkal és költségvetési döntésekkel is alá kell támasztani. Akárhogy is legyen, a devizavétel most ésszerűbbnek tűnik, mint a forintbefektetés – ezt pedig a vagyonosok nagy tétekkel ki is fogják használni” – vélekedett a piacvezető privátbanki elemzőcég vezetője.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
