Zuhan a bankok nyeresége, viszi a pénzt az extraprofitadó

A hazai bejegyzésű bankok egyedi féléves mérlege első ránézésre kifejezetten vaskosnak tűnik: a nettó tárgyévi eredmény 586 milliárd forintot tett ki 2026 első hat hónapjában. Ha azonban ezt a számot kontextusba helyezzük, azonnal láthatóvá válik a negatív trend: ez a teljesítmény 26,1 százalékkal visszaesett a 2025 I. féléves bázisidőszakhoz képest, amikor a szektor még 793 milliárd forintos tiszta profitot termelt.

Ráadásul a nyereség nagyobb részét a leányvállalatok osztaléka adta: a szektor az első félévben 392 milliárd forintnyi osztalékbevételt könyvelhetett el. A részletes statisztikák megerősítik, hogy ennek döntő többsége, 377 milliárd forint közvetlenül a bankok leányvállalataitól, közös vezetésű és társult vállalkozásaitól folyt be a hazai anyabankokhoz. Ez a tétel adja a teljes féléves nettó profit 66,9 százalékát. Az osztalékok nélkül a hazai banki tevékenység a költségek és adók levonása után „mindössze” 194 milliárd forintot termelt.

Az alaptevékenység erős

A profitcsökkenés hátterében nem a bevételek elapadása áll. A bankok alaptevékenysége kifejezetten erős volt. A nem konszolidált (vagyis a nagyrészt külföldi leányvállalatok teljesítményét nem tartalmazó) kamateredmény 1 163 milliárd forintra emelkedett a tavalyi év első felének 1 060 milliárdos szintjéről. A nettó díj- és jutalékeredmény is 635 milliárd forintot tett ki, amely a 822 milliárd forintnyi bruttó díjbevétel és a 188 milliárd forintnyi díjráfordítás egyenlegeként jött létre.

A belföldi hitelezési aktivitás is erős volt az idén. A teljes egyedi hitelállomány egyetlen év alatt 10,3 százalékkal bővült, a tavaly júniusi 41 330 milliárdos szintről 45 577 milliárd forintra.

A növekedés belső szerkezete azonban komoly aszimmetriát mutat a lakossági és a vállalati szektor között. Az elsődleges hajtóerőt a belföldi háztartások jelentették: a lakossági hitelállomány egyetlen év alatt elképesztő mértékben, 20,2 százalékot ugrott, és elérte a 14 056 milliárd forintot. Ezt a látványos bővülést az első félévben elsősorban a támogatott hitelprogramok, például az Otthon Start okozták.

Ezzel szemben a belföldi nem pénzügyi vállalatok hitelállománya sokkal mérsékeltebb, 6,1 százalékos növekedést produkált, és június végére 13 322 milliárd forintra emelkedett. Ez a visszafogottabb dinamika jól jelzi, hogy a hosszú távú belföldi vállalati beruházási kedv a makrogazdasági bizonytalanságok miatt továbbra is kiváró állásponton van, és a cégek inkább a rövid távú likviditási hiteleket részesítik előnyben.

Elszabadultak az állami elvonások 

A normál belföldi működés nyereségét a működési kiadások mellett a szektorspecifikus és közvetlen adóterhek radikális növekedése törte meg. A Magyar Nemzeti Bank részletes adatai feketén-fehéren megmutatják a bankokra nehezedő állami elvonások tételes szerkezetét, amelyek közvetlenül felelősek a profit bezuhanásáért.

Az extraprofitadó jelentette a legnagyobb közvetlen csapást a szektorra. Egyetlen év alatt több mint a duplájára ugrott meg, így a tavalyi 196 milliárd forintról elképesztő magasságba, 405 milliárd forintra emelkedett.

A pénzügyi szervezetek különadója (bankadó) továbbra is súlyos és növekvő terhet jelent a szektornak, a bázisidőszaki 118 milliárdról 126 milliárd forintra növekedett. 

A klasszikus tranzakciós illeték összesen 269 milliárd forintos közvetett terhet jelentett a félév során. A működési kiadások közé sorolt különadókon túl, a bankok adózás előtti eredményét közvetlenül terhelő nyereségadó-ráfordítás további 82 milliárd forintot harapott ki a megmaradt profitból.

Ez az adóprés együttesen olyan elvonási szintet produkált, amely mellett a tiszta hazai bankolás jövedelmezősége jelentősen csökkent.

Tekintettek viszont arra, hogy ezeket a terheket a bankok áthárítják a fogyasztókra, a hitelintézetek az alaptevékenységük mellé egy kvázi adószedői funkciót is felvettek az elmúlt években. 

A hazai hitelintézeti szektor főbb egyedi (nem konszolidált) mutatóinak alakulása (milliárd forint)

Stabil foglalkoztatottság mellett folytatódik a bankfiókok bezárása

A megváltozott gazdasági környezetre és a költségnyomásra a bankrendszer az infrastruktúra és az üzleti modell mélyreható átalakításával reagál, miközben az emberi erőforrás bázisát megvédi.

A banki hálózati egységek száma tovább csökkent. Míg tavaly júniusban még 1387 bankfiók működött az országban, idén júniusra ez a szám 1255-re esett vissza. Ha még távolabbról vizsgáljuk a folyamatot, a 2022 végén mért 1638-as szinthez képest a hazai fiókhálózat közel negyedét zárták be a bankok, ami a digitális csatornák és az online ügyintézés kényszerű, de rendkívül gyors térnyerését mutatja.

Az, hogy csökkent a fiókok száma, nem járt együtt azzal, hogy a dolgozókat küldtek volna el a szektorból. A hitelintézeteknél alkalmazottak átlagos statisztikai létszáma teljesen stabil maradt, most is meghaladja a 40 ezret, hosszabb távon is 39-40 ezer körül mozog. Ez egyértelműen bizonyítja, hogy a bankok a hatékonyság növelését nem létszámleépítésekkel, hanem a folyamatok automatizálásával és a fizikai terek észszerűsítésével próbálják elérni.