Az utóbbi hetekben egy új pénzügyi, gazdasági válság jeges leheletét érezhetjük a tarkónkon a sajtó és az árfolyamok alapján: számos ország túlzott eladósodása miatt a kötvénypiaci túlkínálat, a hozamok emelkedése és egy esetleges recesszió rémképe lebeg előttünk.
A tőkepiacokon az árfolyamokat sokszor nem az események vagy a tények, hanem a várakozások fűtik, amelyek aztán sokszor nem jönnek be. Ez a válsághangulat azonban kemény tényeken és számokon alapul, bár a várakozások, a bizalom megrendülése ezt súlyosbíthatja, és önmagát erősítő, ördögi kör is kialakulhat. A pesszimistább verziók szerint ebből egyenesen egy súlyos pénzügyi és világgazdasági válság bontakozhat ki.
Donald Trump elszabta
A helyzet különösen veszélyes amiatt, hogy a világ legnagyobb gazdasága, az amerikai az egyik leginkább érintett szereplő, de emellett egy sor más, a legnagyobbak közé tartozó gazdaság is az. De miből is látszik, hogy válság van?
Egyrészt az amerikai és más államkötvények hozamaiból, amelyek az utóbbi egy évben markánsan emelkedtek. Amint a fenti ábrán látható, az Irán elleni, függőleges vonallal jelzett támadás óta különösen erősen, de a japán kötvények esetében ez már jóval korábban megkezdődött a növekedés. Emögött pedig ott van, hogy az Irán elleni támadás nyomán megemelkedett a kőolaj és a földgáz ára, ami megjelent az inflációban, amit a kötvénypiac éberen figyel.
Háború => magasabb energiaárak => magasabb infláció => magasabb kamatok és hozamok => magasabb kamatkiadások => még nagyobb eladósodottság.
A negatív hozam átka
Még szemléletesebb a változás, ha az elmúlt hat évet vesszük, azaz a Covid alatt kialakult szinthez képest nézzük a hozamok változását, hiszen akkor sok kötvény nulla közeli vagy negatív hozammal forgott. Vagyis akkor a befektetők hajlandók voltak még fizetni is az államoknak, hogy a pénzüket biztonságban tudják. És az amerikai állampapírok hozama is egy százalék körül vagy az alatt volt.
Kifejezetten megérte tehát sok államnak eladósodni – feltéve, ha ezt a pénzt hasznosan használták (volna) fel.
Ma viszont a felhalmozott adósság hatalmas problémává vált, hiszen visszafizetni nem tudják, a lejáró papírok megújítása viszont csak egyre magasabb kamatszint mellett lehetséges. Az államok kiadásainak így egyre nagyobb részét a kamatfizetések emésztik fel, egyébre egyre kevesebb marad. Miközben hatalmas összegekre lenne szükség például a honvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem és más célok terén.
Miért olyan nagy a baj?
A hosszú távú, tíz éves kötvényhozam-grafikonokat nézve úgy tűnik, hogy a legtöbb országban 2007-2008 óta nem voltak ilyen magasak a hozamok, sőt, Japánban annál is jóval régebben. Ez a vízszintes vonalak segítségével olvasható le a lejjebb látható ábráról.
Ha már volt ilyen szinten az állampapírok hozamszintje korábban, pár évtizeddel ezelőtt, akkor mi itt a probléma? – merülhet fel a kérdés az olvasóban. Leginkább az, hogy azóta nagyot nőtt az eladósodottság szintje is. Az egyik nagy ugrást a 2008–2009-es Lehman-válság jelentette, más néven a Nagy Pénzügyi Válság. Ennek során az államok sok esetben átvállalták a bankok vagy vállalatok adósságait, illetve költekezéssel próbálták a gazdaságot élénkíteni. Akkor már hatalmasat nőtt az eladósodottságuk mértéke.
A Covidtól az európai adósságválságig
Egy másik ilyen ugrást jelentett a Covid, amely során kétségbeesett stimulusokkal próbálták a gazdaságot élénkíteni, vagy legalábbis minimális szinten működtetni, és ez a világ szinte összes államának eladósodottságát megdobta. De voltak még különböző kisebb vagy helyi válságok is, mint például Európában az adósságválság a 2010-es években, amikor több dél-európai ország a csőd szélére került, és hatalmas pénzügyi segítségre volt szüksége.
Donald Trump amerikai elnök pedig jelentős adócsökkentésekkel és újabban háborúkkal növelte tetemes mértékben az amerikai államadósságot, és még nem is látszik ennek a folyamatnak a vége. A védelmi költségvetések várható megugrása más országokban is problémát jelent, például Nyugat-Európában, így Németországban is.
Ugyanaz a kamatszint a sokkal nagyobb adósságállományra vetítve sokkal nagyobb kiadást jelent.
A probléma persze nem új, az aggodalmak már sok éve újra és újra előkerülnek, például a 2022-23-as nagy inflációs ugrás idején is. De egyrészt korábban sokan átmenetinek tekintették a kamatok megugrását, másrészt pedig azóta is tovább nőttek az adósságok. Tehát ma már egy kisebb inflációs- és kamatszint-ugrás is nagyobb problémákhoz tud vezetni. Már az arany árának az utóbbi években tapasztalt duplázódását, egyes időszakokban triplázódását is e folyamat következményének tekintik sokan.
2000 óta nem látott szintek
Most csak a tíz éves államkötvények grafikonját rajzoltuk fel pár országra, de persze még több ország sokféle futamidejű államkötvényeiről lehetne elemzést készíteni. A Bloomberg számításai szerint a G7-országok kötvényeinek hozama összességében olyan magas most, amilyenre 2000 óta nem volt példa.
A kötvénypiaci eseményektől azonban nem csupán a kormányok függenek, hanem az egész gazdaság – hívta fel a figyelmet a német N-Tv.de.
Az állampapírok ezért egyfajta irányadó mutatót jelentenek az egész pénzügyi piac számára, sőt az egész gazdaságban a kamatlábak mércéjéül szolgálnak, például a jelzáloghitelek és egyéb hitelek árazásánál is. Az állampapírok hozama ezért közvetlen hatással van az ingatlanpiacra és a vállalatok tőkeköltségeire, a fogyasztók viselkedésére is. De említhetjük a nyugdíjalapokat és a biztosítótársaságokat is, amelyeknek hatalmas összegeket kell rendszeresen befektetniük kötvényekbe.
A hozamemelkedés pedig leértékeli a kötvényeket piaci áron nézve. (A magasabb hozam alacsonyabb árfolyamokkal jár, és fordítva.) A forint kapcsán a napokban azt is megírtuk, hogyan befolyásolják a nemzetközi és hazai kötvényhozamok a devizánk árfolyamát – de keményen érinti ez a költségvetés helyzetét és a magyar gazdaságot is:
A kötvénypiac mint királycsináló
Az összes forgalomban lévő állampapír értéke világszerte meghaladja a 100 billió dollárt (ezen belül az USA-ban nemrég lépték át a 40 billiós határt). Ha a befektetők a tőzsdéken magasabb hozamokat követelnek meg, az hamar milliárdos többletkiadásokat okozhat a kormányoknak. Ezért gyakran előfordul, hogy a kormányok a piaci reakciók miatt kerülnek nehéz helyzetbe, vagy akár meg is buknak – írta az N-Tv.de.
Ismert példa erre az egykori brit miniszterelnök-helyettes, Liz Truss, aki mindössze 49 napos hivatali ideje után kénytelen volt lemondani a brit államkötvények hozamainak erőteljes emelkedése miatt. A szakértők angolul „Bond-Vigilante”-ről, azaz „kötvény-önvédelmi erőről” is beszélnek: a kötvénybefektetők az államokat csődbe vihetik és kormányokat dönthetnek meg, ha elveszítik a bizalmukat azok fizetőképességében vagy fizetési hajlandóságában.
Itt a következő válság
Sötét képet fest a jövőről Zsiday Viktor, a HOLD Alapkezelő visszavonult szakembere, aki szerint „eléggé egyértelmű, hogy reálértelemben képtelenség visszafizetni” gyakorlatilag bármely ország államadósságát.
Ehhez jött hozzá az elmúlt években kibontakozó elképesztő nagyságú beruházási boom az AI körül. E kettő folyamatosan szívja el a megtakarításokat, miközben a megtakarítók inkább csökkentik a megtakarítási rátájukat, és az ázsiai jegybankok is leépítik amerikai állampapír-kitettségüket.
A tíz éves reál állampapírpiaci hozamok globálisan 15 éves csúcson vannak.
Meddig tud ez tartani? Addig, amíg ki nem alakul egy új egyensúly. Amíg a megtakarítások meg nem nőnek vagy a magas hozamok el nem tántorítják a beruházástól az AI szegmenst, vagy a magas hozamok hatására az államok összébb nem húzzák magukat.
Ha bármelyik bekövetkezik, az valószínűleg recessziót okoz, de ehhez még komolyabb kötvénypiaci hozamemelkedésre lehet szükség – tette hozzá.
Valami nagyon megváltozott
A 2008-as hitelválság óta megnövelt pénzmennyiség segítette a gazdasági fellendülést, és eközben meglepetésre az infláció alapvetően kontroll alatt maradt – írja Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője.
Mostanában viszont mintha szigorodnának a piaci kondíciók, miközben a fogyasztók nem hajlandók megfizetni a magasabb árakat. Például az amerikai jelzáloghitelek kamatai két és fél év csökkenés után tavasztól trendszerű emelkedésbe kezdtek. A hosszú hozamok emelkedése és a központi költségvetések helyzete immár fontos helyet foglalnak el a hírekben.
A gazdasági kondíciók valójában lépésről lépésre romlanak.
Előbb vagy utóbb elérhetnek egy olyan szintet, amelynek köszönhetően már nemcsak aggódnunk kell, hanem a befektetéseinket is meg kell védenünk. Ilyen szempontból például érdekes, hogy az elmúlt időszakban számos jelentősebb alapkezelő elkezdte növelni aranykitettségét – teszi hozzá a szakember.
Bitcoin, arany, ingatlan?
Sok olyan véleménnyel lehet találkozni mostanában, amelyek szerint ebből az adósságválságból az egyetlen igazán működő kiút az adósságok elinflálása, vagyis a kamatok leszorítása az infláció szintje alá. Ami a megtakarítók pénzének fokozatos elvételét eredményezi – azaz egyfajta adóként működik.
Anthony Pompliano kockázati tőkés és bitcoin-befektető abban lát egy másik, alapvető problémát, hogy az USA-ban a bérek az 1960-as évek óta mintegy 12-szeresükre nőttek, míg az S&P 500 index 100-szorosára emelkedett. (Nominális értéken, ami az inflációval korrigálva ráadásul csak minimális bérnövekedést jelent.) Szerinte ez azt bizonyítja, hogy a kemény munka önmagában nem elég a mai pénzügyi biztonsághoz.
Az államadósság éves kamatterhe már meghaladja az egybillió dollárt, és mivel a politikusok nem saját pénzüket költik, sosem lesz meg a fegyelem egy kiegyensúlyozott költségvetéshez. Ezért Pompliano három olyan „kemény eszközt” javasol portfólió-védelemre, amelyek historikusan jól teljesítenek pénzromlás idején: a bitcoint, az aranyat és a földterületet („land”).
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,23 pontos nyitás után tovább csökkent hétfőn kora délutánig. 
