Pocsék a hangulat az európai tőzsdéken, a bankrészvények miatt aggódnak, annak ellenére, hogy az amerikai állam közbelépett. Nagyot gyengült a forint is, öt forinttal drágább lett az euró. A Fekete Hétfő óta nem láttunk akkora hozamcsökkenést az amerikai állampapíroknál, mint most.

Az aranyat és az ezüstöt több ezer éve használják vésztartalékok, válságálló megtakarítások képzésére. Hogyan lehetséges, hogy a mostani koronavírus-krachban mégis esett vagy stagnált, néha egyenesen zuhant az árfolyamuk? Hogy volt ez a múltban, például a 2008 őszi Lehman-összeomlásban? Mi jöhet a következő hónapokban?

A tíz évvel ezelőtti pénzügyi és tőkepiaci válság óta a magyar hosszú kötvényalapok túlteljesítették az inflációt és az RMAX rövid futamidejű állampapír-indexet is, bár a MAX indexet legtöbbjük már nem érte utol. Többségük 6-9 százalék közötti éves hozammal örvendeztette meg befektetőit, ami így is több mint fele a jóval kockázatosabb részvényalapok teljesítményének.

Azok az abszolút hozamú hazai alapok, amelyek tíz éve is működtek, többségükben infláció feletti hozamot értek el. A főbb részvényindexeket már kevesebbnek sikerült megközelíteni, de ez nem is volt céljuk, hiszen inkább vegyes jellegűek, többnyire kötvényeket is vesznek. A kötvényeken is szépen lehetett keresni ez idő alatt.

A Lehman-válság 2009 márciusi mélypontja körül részvényt vásárolni nagyon jó ötlet volt, a főbb részvényindexek azóta két számjegyű éves növekedést értek el. A hazai részvénybefektetési alapok közül ugyan sokan meghaladták vagy megközelítették az évi tíz százalékos hozamot, a részvényindexek teljesítményét azonban csak nagyon keveseknek sikerült utolérniük.

A magyar lakosság híresen kockázatkerülő, korábban főleg bankbetétekbe, kötvényalapokba, újabban állampapírokba, ingatlanalapokba fektette a pénzét. Az utóbbi években az alapokon belül a kockázatosabb formák nyertek teret, ami miatt egy újabb válság eléggé durva hatásokkal járhat. Sokkal több forog kockán, mint a Lehman-válság idején.

A Financial Times megszólaltatta a tíz évvel ezelőtti gazdasági összeomlás főszereplőit és áldozatait, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu pedig megkereste a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő történeteiket elevenítjük fel - ezúttal Barlai Róbert, az OTP Bank Regionális Treasury ügyvezető igazgatója írását közöljük.

A Financial Times megszólaltatta a tíz évvel ezelőtti gazdasági összeomlás főszereplőit és áldozatait, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu pedig megkereste a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő történeteiket elevenítjük fel - ezúttal Veres János, Magyarország akkori pénzügyminiszterének írását közöljük.

Tíz éve, 2008. szeptember 15-én gazdasági kataklizmára ébredt a világ. A Lehman Brothers hirtelen összeomlása egy szemvillanás alatt 25 ezer munkahelyet törölt el, és olyan dominóeffektust indított el a globális pénzpiacokon, mely a legsúlyosabb pénzügyi krízisbe torkollt a nagy gazdasági világválság óta. De sokak szerint egyenesen minden idők legsúlyosabb válsága volt. A Financial Times megszólaltatta az összeomlás nemzetközi főszereplőit és néhány hétköznapi károsultat is, mi pedig ezt kiegészítve az Mfor.hu-val együtt megkerestük a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő visszaemlékezéseiket mutatjuk be.

Tíz éve robbant ki a 2008-as válság a Lehman Brothers bedőlésével. Ennek apropóján a Financial Times az összeomlás nemzetközi főszereplőit szólaltatta meg, az mfor.hu és a Privátbankár.hu közös cikksorozata pedig a hazai gazdasági döntéshozókat, fontosabb szereplők visszaemlékezéseit mutatja be. Cikksorozatunk hatodik részében Zsiday Viktor portfóliómenedzser idézte fel az összeomlás időszakát.

Tíz éve, 2008. szeptember 15-én gazdasági kataklizmára ébredt a világ. A Lehman Brothers hirtelen összeomlása egy szemvillanás alatt 25 ezer munkahelyet törölt el, és olyan dominóeffektust indított el a globális pénzpiacokon, mely a legsúlyosabb pénzügyi krízisbe torkollt a nagy gazdasági világválság óta. De sokak szerint egyenesen minden idők legsúlyosabb válsága volt. A Financial Times megszólaltatta az összeomlás nemzetközi főszereplőit és néhány hétköznapi károsultat is, mi pedig ezt kiegészítve az Mfor.hu-val együtt megkerestük a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő visszaemlékezéseiket mutatjuk be.

Tíz éve, 2008. szeptember 15-én gazdasági kataklizmára ébredt a világ. A Lehman Brothers hirtelen összeomlása egy szemvillanás alatt 25 ezer munkahelyet törölt el, és olyan dominóeffektust indított el a globális pénzpiacokon, mely a legsúlyosabb pénzügyi krízisbe torkollt a nagy gazdasági világválság óta. De sokak szerint egyenesen minden idők legsúlyosabb válsága volt. A Financial Times megszólaltatta az összeomlás nemzetközi főszereplőit és néhány hétköznapi károsultat is, mi pedig ezt kiegészítve az Mfor.hu-val együtt megkerestük a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő visszaemlékezéseiket mutatjuk be - ezúttal Király Júlia, az MNB akkori alelnöke mondja el, hogyan emlékszik a 10 évvel ezelőtti eseményekre.

Ami 10 éve történt, szinte mindenki életét máig hatóan meghatározta, ami 20 éve, az „csak” a Buda-Cash károsultjaiét, na meg azokét, akik részt vettek a 90-es évek egészen páratlan hazai részvényár-száguldásában. A válságok azonban elmúlnak, szerencsére mindig hosszas fellendülések következnek utánuk.

Karim Ullah a gazdasági válság után megtanulta, hogy a pénz önmagában semmit sem ér. Ami tényleg számít: az egészség, a család és a szeretet. A Financial Times megszólaltatta a tíz évvel ezelőtti gazdasági összeomlás főszereplőit és áldozatait, a privátbankár.hu és az mfor.hu pedig megkereste a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő történeteiket elevenítjük fel.

Tíz éve, 2008. szeptember 15-én gazdasági kataklizmára ébredt a világ. A Lehman Brothers hirtelen összeomlása egy szemvillanás alatt 25 ezer munkahelyet törölt el, és olyan dominóeffektust indított el a globális pénzpiacokon, mely a legsúlyosabb pénzügyi krízisbe torkollt a nagy gazdasági világválság óta. De sokak szerint egyenesen minden idők legsúlyosabb válsága volt. A Financial Times megszólaltatta az összeomlás nemzetközi főszereplőit, mi pedig ezt kiegészítve az Mfor.hu-val együtt megkerestük a hazai aktorokat. Cikksorozatunkban az ő visszaemlékezéseiket mutatjuk be.

Harmadik napja rossz a hangulat a tőzsdéken, a gondok ugyanazok, kereskedelmi háború, a technológiai szektorral kapcsolatos aggodalmak. De a szeptember amúgy sem a kedvező tőzsdei klímájáról híres, ráadásul közeleg egy emlékezetes évforduló, ami annak idején mindent megváltoztatott.

A Washington és Berlin között belobbant politikai feszültségnek is komoly szerepe lehet abban, hogy a Deutsche Bank (DB) a pofonok völgyébe keveredett. A DB és a német nagypolitika másfél évszázada működik szorosan együtt. A DB válságával kapcsolatban nemcsak Berlinnek, hanem Rómának is nyugtalan napjai lehetnek.

Martha Wang, a Fidelity hong-kongi portfóliókezelője szerint ami Kínában történik nem jeleznek hitelválságot és nem számítanak „Lehman-effektus”-nak. A pénzügyi rendszerben csekély a veszélye egy valódi hitelválság kialakulásának, és a kínai központi bank elegendő munícióval és pénzügyi tartalékokkal rendelkezik a probléma megoldásához.

Az elmúlt években rengetegen vesztették el a válság miatt a pénzüket, viszont sokszor halljuk azt is, hogy a szélsőséges árfolyammozgásokon lehet igazán meggazdagodni. Pedig ez baromi veszélyes, hosszú távon tarthatatlan a hullámlovaglás. De akkor milyen adatokat figyeljünk, létezik-e nyerő stratégia? Kire hallgassunk? Nehéz ügy, próbálunk segíteni. És mielőtt bárki magára venné, a cikk címét az ismert béna magyar filmből loptuk.

Angela Merkel szerint idén Németországban a korábban várthoz képest kisebb lesz a gazdasági növekedés. A német kancellár erről indonéziai látogatása alatt beszélt. A gazdasági növekedés lassulását az euróövezeti országokba irányuló német export nagyarányú csökkenésével magyarázta.