Bár az Európai Unió és Magyarország kapcsolata itthonról nézve katasztrofálisnak tűnik, valójában nincs helyrehozhatatlan törés a viszonyban, és érdemes kettéválasztani a kampányszagú kommunikációt a valóságtól – körülbelül ezt szűrtük le azokból a beszélgetésekből, amelyeket uniós intézményi körökben, valamint magyar kormányközeli forrásokkal folytattunk az elmúlt néhány hétben Budapesten és Brüsszelben.
12 milliárd euró elérhető
A magyar kormány szempontjából alighanem a legfontosabb összetartó erő az uniós pénz, amelytől – a közhiedelemmel ellentétben – továbbra sincs teljesen elzárva Magyarország.
Információink szerint, amelyeket egy bizottsági forrás is megerősített, mintegy 12 milliárd euró jelenleg is elérhető számunkra a kohéziós forrásokon belül a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
Ezen felül hozzáférünk az uniós mezőgazdasági támogatási rendszer, azaz a közös agrárpolitika (KAP) forrásaihoz is, amelyeket eddig sem érintettek az EU által Magyarországgal szemben hozott szankciók.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
A kohéziós forrásokon belül érkeznek például a tanárok fizetésemelését segítő pénzek: bizottsági közlések szerint az EU 2024 és 2030 között 1,8 milliárd euróval – jelenlegi árfolyamon 718 milliárd forint – segíti a béremelést, ami pedagógusonként mintegy 5 millió forint uniós támogatást jelent.
Emellett elérhető például a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (Ginop), valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (Kehop) kapcsolódó uniós források egy jelentős része is, a közigazgatásra szánt uniós pénzek pedig teljes egészében lehívhatók. (Minderről megkérdeztük az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát is, de eddig nem kaptunk választ.)
Az említett mintegy 12 milliárd euró jelentős részét, 10,2 milliárd eurót még 2023 decemberében szabadította fel az Európai Bizottság, miután a magyar kormány igazságügyi reformja orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait.
20 milliárd euró blokkolva
Összességében csaknem 20 milliárd euró uniós forráshoz ugyanakkor továbbra sem fér hozzá Magyarország a jogállamisággal, valamint ezzel összefüggésben az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos – jelentős részben korrupciós – problémák miatt.
A kohéziós forrásokon belül jelenleg 9,1 milliárd euró van blokkolva a 2021-2027 közötti időszakban nekünk járó 21,7 milliárd euróból, amiből egymilliárd euró már elveszett a kifizetéssel kapcsolatos határidők miatt. Amennyiben továbbra sem lesz megegyezés a kormány és Brüsszel között, akkor évente újabb egymilliárd eurót veszíthetünk.
Emellett egyelőre nem férünk hozzá a Covid-válság után létrehozott, gigantikus nagyságú Helyreállítási Alap forrásaihoz sem, amelyekből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd eurónyi hitel járna Magyarországnak.
Úgy tudjuk, hogy „a politikailag érzékenyebb témákban” továbbra sincs érdemi előrehaladás – az ezekben kötött kompromisszumokat a kormány nehezen tudná „eladni” a választások közeledtével –, és néhány kivételtől eltekintve (például Erasmus-ügy) 2023 decembere óta nem születtek új, az uniós aggályokat orvosolni hivatott jogszabályok.
Ugyanakkor információink szerint a még hozzáférhető uniós források felhasználása is lassú, tehát eddig relatív keveset hoztunk haza az elérhető 12 milliárd euróból. Ez a mélyülő gazdasági problémákat, a magyar miniszterelnök által vizionált „repülőrajt” elmaradását tekintve nehezen érthető.
Mindenesetre azt, hogy az uniós pénzek egy részének hiánya komoly problémákat okoz, a kormány sem tagadja.
„Európai uniós pénzek híján vagyunk (…) Ez az oka annak, hogy számos fejlesztést el kellett halasztani vagy fel kellett függeszteni”, mondta például Lázár János építési és közlekedési miniszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában tavaly decemberben. Szerinte sok közlekedési beruházás azért halad lassan, mert a közlekedési ágazatban vannak a legnagyobb felfüggesztések.
Visszavonulót fújtak
A magyar kormány ugyanakkor nem mondott le a befagyasztott uniós pénzekről, és még kevésbé szeretne újabb pénzeket veszíteni – főleg nem a közelgő választások előtt.
Egy, a vezető kormányzati körökkel jó kapcsolatokat ápoló forrásunk szerint ez a fő oka annak, hogy a kormánypárt határozatlan időre elhalasztotta az óriási hazai és nemzetközi tiltakozást kiváltó, úgynevezett átláthatósági törvény elfogadását.
És alighanem ezzel magyarázható is, hogy minden korábbi fenyegetése ellenére engedélyezte a Budapest Pride megtartását, amely végül gigantikus kormányellenes megmozdulássá nőtte ki magát.
Az EU és Magyarország kapcsolata tehát korántsem olyan tragikus, mint azt a kormánypárt hangzatos, belföldi fogyasztásra szánt szólamai sejtetni engedik. Utóbbiaknak természetesen Brüsszelben sem örülnek, ugyanakkor helyén tudják kezelni azokat.
Úgy tudjuk, hogy a magyar kormány erőteljes Ukrajna-ellenes kampánya – mind annak tartalma, mind annak stílusa – megütközést keltett az Európai Bizottság köreiben, és tovább rontotta a kormány ott amúgy sem túl magasan lévő ázsióját. Erről itt írtunk részletesen:
Hallottunk ugyanakkor Brüsszelben olyan véleményt is egy bennfentes forrástól, hogy a Bizottság „nem feszkózza túl” a dolgot. Figyeli a hazai történéseket, de tudja, hogy Magyarországon már kampány van, és azok üzenetei általában nem érintik a napi kapcsolatot a Bizottság és a kormány között.
Brüsszeleznek, aztán megszavazzák
Tegyük hozzá azt is, hogy a magyar kormány az állandó brüsszelezés mellett eddig mind a 17 (!) uniós szankciós csomagot megszavazta Oroszországgal szemben. S miközben most népszavazást szervezett Ukrajna EU-tagsága ellen, Orbán Viktor 2023 decemberében nem vétózta meg az Európai Tanács az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló döntését – a voksolás idejére inkább kivonult kávézni.
Ez a módszer egyébként bevált: az elmúlt három EU-csúcson Orbán Viktor megtagadta az Ukrajnával kapcsolatos uniós álláspontot, ami ugyanakkor nem akadályozta meg a többi 26 EU-tagállamot a közös állásfoglalás elfogadásában.
Hosszabb távon, egyhangúságot igénylő döntéseknél persze problémás lehet a magyar ellenkezés. Emiatt már készülnek tervek arra uniós szinten, hogyan lehetne a magyar vétót kikerülni. Másrészt a kormány is tudja, hogy a döntő helyzetekben kénytelen lesz együttműködni, ha nem akarja a még meglévő forrásokat is elveszíteni.
Persze könnyen lehet, hogy jövő tavasztól már új kormánya lesz Magyarországnak, ami az uniós kapcsolatokat is teljesen új vágányra teheti.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
