A svéd kormány egy olyan tervezetet küldött szét az uniós intézményeknek, amely teljesen megvonná a forrásokat az uniós szabályokat megszegő országoktól. Magyarország ugyan nincs nevesítve az anyagban, azonban egyértelmű, hogy elsősorban a magyar kormány elmúlt években végrehajtott „manővereire” válaszul született a tervezet.
A Politico brüsszeli hírlevele kiemeli, hogy ugyan az Európai Bizottság is szigorítaná az úgynevezett „feltételességi” eljárásokat (vagy más néven jogállamisági mechanizmust), amelyek különböző feltételekhez kötik a hozzáférést az EU-s forrásokhoz, a svéd terv bezárna számos kiskaput, amelyeken keresztül a tilosban járó országok eddig mégis hozzájuthattak bizonyos uniós pénzekhez.
„Az álláspontunk világos – minden csavart meg kell húzni, hogy a gyakorlatba is átültessük Ursula von der Leyen egyértelmű elvét: nincs uniós támogatás jogállamiság nélkül. Nem akarom látni, hogy akár egyetlen eurót is küldünk egy olyan tagországnak, amely nem tartja tiszteletben alapvető európai értékeinket”
- szögezte le Jessica Rosencrantz, a svéd kormány uniós ügyekért felelős minisztere.
Ugyan Rosencrantz von der Leyen elveire hivatkozik, magát a bizottsági elnököt is megvádolta az Európai Parlament azzal, hogy Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozási folyamata ügyében kilátásba helyezett vétójának feladása fejében több milliárd eurónyi Magyarországnak járó uniós támogatás zárolását oldotta fel anélkül, hogy az ennek fejében elvárt reformok valóban teljesültek volna. (Mindez még 2023 decemberében történt. A Bizottság azt állítja, hogy szó sem volt erről, hanem az igazságügyi reformok teljesítése miatt szabadított fel Magyarország számára mintegy 10 milliárd eurót.) Az ebben az ügyben indított per első meghallgatása múlt héten volt az Európai Unió Bírósága előtt.
A svéd terv szorosabb ellenőrzést biztosítana az uniós intézményeknek a jogállamisági feltételek teljesülésének ellenőrzése, illetve a források zárolásának feloldása felett, és ezzel az Európai Bizottság mozgásterét is csökkentené esetleges hasonló, feltételezett háttéralkuk megkötésére. A végső szót az esetleges szigorítás ügyében a tagállamokat tömörítő Európai Tanács mondhatja ki.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, mintegy 12 milliárd euró kohéziós forrás jelenleg is elérhető Magyarország számára, ugyanakkor csaknem 20 milliárd euró forrás továbbra is blokkolva van a jogállamisággal, valamint ezzel összefüggésben az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos – jelentős részben korrupciós – problémák miatt.
Bíróság elé Várhelyivel?
Ursula von der Leyen, illetve a magyar kormány egy másik ügyben is egyre nagyobb nyomás alá kerül. Várhelyi Olivért, az Európai Bizottság egészségügyért felelős biztosát a magyar kormány állítólagos brüsszeli „kémhálózata” kapcsán már EP-képviselők és egy európai tudósokat tömörítő szervezet korábban is lemondásra szólította fel. Az ügy idején ugyanis ő volt Magyarország állandó uniós képviseletének vezetője, és ugyan ő maga azt állítja, nem tudott arról, hogy a magyar hírszerzés uniós alkalmazottakat igyekszik beszervezni, hogy Magyarország érdekében – és adott esetben a bizottság vagy az unió érdekei ellenében – tevékenykedjenek, ezt kritikusai nem hiszik el.
A Good Lobby Profs, egy európai tudósokat tömörítő szervezet már korábban is nyílt levélben kérte az ügy tisztázását az Európai Bizottságtól, hétfőn azonban még tovább ment. Ursula von der Leyennek írt újabb levelében arra kéri a bizottság elnökét, hogy az új fejlemények tükrében szólítsa fel Várhelyit a lemondásra. (A levélben a titkosszolgálatokat akkoriban felügyelő Lázár János megnyilatkozását, miszerint ha igaz, amit az oknyomozás feltárt, akkor „a magyar hírszerzők munkájáért kitüntetés járna”, egyértelmű beismerésként írják le.) Amennyiben Von der Leyen ezt nem teszi meg, akkor a szervezet szerint nyilvánosan kell elmagyaráznia, hogy miért döntött így, miközben nyilvánvalóan elvesztette az uniós intézmények bizalmát.
Fotó: MTI / Purger Tamás
Továbbá arra is felszólítják Von der Leyent, hogy idézze bíróság elé Várhelyit, és az Európai Unió Bírósága mondja ki, hogy a magyar biztos alkalmatlanná vált feladatának ellátására. Továbbá a bíróság vonja meg tőle a posztja után lemondása után is járó juttatásokat, például a nyugdíjat, ugyanis erre lehetőséget ad az uniós jog, amennyiben egy biztos „súlyos visszaélést” követ el.
Mi több, a szervezet arra is kéri a bizottság elnökét, hogy Várhelyi posztját – legalább az ügy lezárásig – ne töltsék be újra. Ellenzik ugyanis, hogy Magyarország megtartsa biztosi helyét az Európai Bizottságban, miközben súlyos vádak merültek fel a magyar kormánnyal szemben.
„Ha egy tagország hírszerzési műveleteket folytat az unió ellen, akkor megengedni azt, hogy rögtön egy utódot jelölhessen, azt mutatná, hogy e tevékenység nem jár jelentős intézményi következményekkel”
- fogalmaz a Good Lobby Profs hosszabb indoklása.
Hozzáteszik azt is, hogy értelmezésük szerint Várhelyi már eleve nem is teljesítette a biztosi kollégiumba kerüléshez szükséges feltételeket, így leváltása mindenképp szükséges lépés.
Az Európai Parlament múlt héten döntött arról, hogy a magyar „kémbotrány” ügyét napirendre tűzi. A plenáris vitára október 22-én, szerda délután kerül sor.
A Politicónak nyilatkozó bizottsági szóvivő, Mari Eccles azt mondta az ügyről, hogy a bizottság „nagyon komolyan” veszi a vádakat, és felállított egy csoportot, amelynek feladata az állítások kivizsgálása.
Az ügyet a Direkt 36 robbantotta ki, a lap megkeresésére a magyar kormány nem reagált. Lázár János egy múlt heti Lázárinfón pedig azt mondta: „Nem emlékszem rá, hogy pontosan mi történt, de nekem az a dolgom, hogy megvédjem a hazát.”
