Még tavaly tavasszal döntött úgy az Európai Parlament (EP) jogi bizottsága, hogy pert indít az Európai Bizottság ellen a Magyarországnak járó uniós támogatások egy részének feloldása miatt.
Az Ursula von der Leyen vezette bizottság még 2023 végén határozott úgy, hogy a befagyasztott, nagyjából 22 milliárd euróra rúgó kohéziós forrásokból 10,2 milliárd euró (mai árfolyamon szinte kereken 4 ezer milliárd forint) zárolását feloldja. A döntés indoklása az volt, hogy a magyar kormány a bizottság megítélése szerint számos, a jogállamisággal kapcsolatos, a zárolás feloldásának feltételéül szabott reformot végrehajtott, elsősorban az igazságügy területén.
A döntésre azonban egy nappal azelőtt került sor, hogy sorsdöntő csúcstalálkozót tartottak volna az uniós vezetők Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának megindítása, illetve a háborúban álló ország további támogatásának ügyében. Az Orbán-kormány szokás szerint vétókkal fenyegetett, de aztán nem blokkolta, hogy az unió megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. (Emlékezhetünk, ez volt az a szavazás, ahol a magyar miniszterelnököt a döntő pillanatok előtt „kiküldték kávézni”, így elkerülhette, hogy akár igennel, akár nemmel kelljen szavaznia.)
Az EP értékelése szerint nem véletlen egybeesésről van szó: a Von der Leyen vezette bizottság ezzel a 10,2 milliárd euróval „fizette ki” Orbán Viktor kávézását, azaz a magyar vétó elkerülését. Márpedig ez az EP jogi bizottsága szerint a „hatalommal való visszaélés”, és a magyar reformok hibás értékelés volt, a bizottság pedig nem tudta kellőképpen megindokolni, miért is oldja fel a 10,2 milliárd eurónyi forrás zárolását.
A sors egyfajta iróniája, hogy végeredményben az EP a források kifizetésének vagy visszatartásáról politikai megfontolások – és nem a jogállami követelmények teljesülése vagy nem teljesülése – alapján történő döntéssel vádolja az Európai Bizottságot. Pontosan azzal, amivel a magyar kormány is vádolja az európai intézményeket, csak éppen az ellenkező előjellel. Míg az EP szerint nem lett volna szabad politikai okokból feloldani a forrásokat, a magyar kormány szerint azokat már eleve politikai okokból zárolták.
A per most jutott el a meghallgatásig, ahol az EP és a bizottság képviselői ütköztetik kedd délelőtt az érveiket a kérdésben. Ítélet majd csak hónapokkal később várható, azonban a döntésnek nemcsak a Magyarországnak járó további források (még mindig nagyjából 20 milliárd euró maradt zárolva a 2023. decemberi döntés után is) sorsa miatt lesz nagy jelentősége. Az ítélet precedensként is szolgálhat arra, hogy miként kell a bizottságnak eljárnia a jogállamisági elvek megsértésével vádolt tagállamok esetében.
Hatalomra kerülhet a szélsőjobboldali AfD? 
