December 31-én jöhet a forrásvesztés.

Bezárná az uniós forrásokhoz vezető kiskapukat a svéd kormány tervezete. Eközben egyre nő a nyomás Ursula von der Leyenen a kémbotrányba keveredett Várhelyi Olivér miatt is.

Kedden fontos meghallgatást tartanak a Magyarországnak járó uniós támogatások feloldása ügyében.

Ahhoz képest, hogy a kormányzat a „jó hírek” kampánya keretében 2025-öt (is) a lendületes növekedés éveként emlegette, a miniszterelnök pedig egyenesen repülőrajtot ígért tavaly év végén, és azt is mondta, hogy „nagyot nézünk majd az első negyedéves adatok láttán”, a valóság igencsak másként alakul. Ez már az év elején kiderült.

Szeptember elseje egy új pályázatot is hozott.

Három éve megvan a pénz, de még a pályázatokat sem írták ki.

Ha a Tisza Párt megnyeri a jövő tavaszi parlamenti választást, akkor sem lesz egyszerű feladat hazahozni az összes uniós pénzt – erről Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, volt ljubljanai nagykövet és egykori európai parlamenti képviselő, a Magyar Atlanti Tanács alelnöke beszélt lapcsoportunk, a  Klasszis Média műsorában, a Klasszis Klub Live-ban.

Orbán Viktor Tusványoson arról beszélt, hogy a Magyarországnak járó uniós pénzek felét már hazahozták. Összességében azonban ennél jóval kevesebb hozzáférhető, és még az sincs zsebben. A miniszterelnök szerint, ha kell, vétóval fogják kikényszeríteni, hogy Brüsszel minden pénzt felszabadítson. De működik-e ez az út, és valójában mennyi az annyi? Ezt nézzük meg az e heti Nagyítóban.

Szerinte amíg nem kapjuk meg az összes, Magyarországnak járó pénzt, addig a kormány megvétózza az uniós költségvetést.

Módosítottak a kiíráson, új célokra is lehet igényelni a hitelprogram forrásaiból.

Így meg lehet szerezni a forrásokat.

A magyar kormány látszólag folyamatosan hadban áll Brüsszellel, ugyanakkor továbbra is sok pénzt kaphat onnan: mintegy 12 milliárd euró kohéziós forrás továbbra is elérhető. Erről nem akar lemondani, és ennek is döntő szerepe volt abban, hogy mégsem lépett át bizonyos vörös vonalakat. Nagyító alatt ezúttal az EU-Magyarország viszony.

Kemény ügy.

A képviselők szerint fokozni kéne a nyomást a kormányon.

Nem elhanyagolható összeg.

Daniel Freund szerint a magyar kormány már hetente intéz támadást a civil társadalom és a független média ellen.

Mennyire erős, és mennyire lehet hatásos Magyar Péter hangfelvétele a háborúra készülő honvédelmi miniszterről? Milyen botrány ütne igazán nagyot Orbán Viktoron? Azért járja a miniszterelnök az országot, mert nagy a baj a Fidesznél? Brüsszel megint ármánykodik – de jó oka van rá? E témákról is beszélgettek, vitatkoztak munkatársaink, Csabai Károly főszerkesztő, illetve Litván Dániel és Vég Márton újságírók az Ez Viszont Privát legújabb adásában.

Az Európai Parlament képviselői szerdán nagy többséggel elfogadott állásfoglalásukban ragaszkodnak ahhoz, hogy a következő többéves uniós pénzügyi keret (MFF) forrásaihoz való hozzáférés továbbra is az uniós értékek és a jogállamiság tiszteletben tartásához legyen kötve, továbbá „okos” feltételességi mechanizmust szorgalmaznak, hogy a kedvezményezettek ne kerüljenek hátrányba kormányuk intézkedései miatt.

Szankciós és energiaügyben pedig egyszerűen kikerülnék a magyar kormányt.

A vártnál jóval rosszabb magyar GDP-adat érkezett a héten – a kormány által vizionált repülőrajtból rükverc lett. De mi áll a hidegzuhany hátterében? Miből lesz így választások előtti osztogatás? Miért riogat Orbán Viktor ukrán munkásokkal, ha amúgy is alig találni embert a gyárakba? Hoz-e kormányváltást az egyre nagyobb elégedetlenség, vagy el tudja még gáncsolni a Fidesz Magyar Pétert? És minek a jele a nagy spanyol blackout? Erről is vitatkozott a Klasszis Média szubjektív műsorában, az Ez Viszont Privátban Gáspár András lapigazgató, Kovács-Angel Marianna felelős szerkesztő és Wéber Balázs újságíró.

Újabb szankciókat helyezett kilátásba az Európai Bizottság az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén Strasbourgban, a gyülekezési jog magyarországi korlátozásáról tartott vitán. A lengyel uniós elnökség képviselője szintén azt hangoztatta, hogy az EU-nak megvannak az eszközei az értékei megvédésére. A vitán magyar politikusok is összecsaptak.

Újabb uniós pénzek lehetnek veszélyben – értesült a Népszava brüsszeli forrásból.

Az európai uniós források felhasználásának hatékonyságát tekintve az első helyen végzett Magyarország – Csehországgal holtversenyben – a 2014-2020-as költségvetésben, mindez azt jelenti, hogy Magyarországra érdemes uniós forrásokat folyósítani, mert azokat jól és hatékonyan hasznosítja – mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter éves meghallgatásán hétfőn az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.

Az európai uniós pénzekből Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró, a további uniós forrásokat meg kell kapnunk a '27-28-as években. Egyébként nem lesz költségvetése az Uniónak, nem járulunk hozzá – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Kifuthat a kormány a források feloldására rendelkezésre álló időből.

Az uniós pénzek hiánya, a várható választási osztogatás, és a további reformok elmaradása is további kockázatokat rejt magában, újabb leminősítés is jöhet.

Bóka János szerint már minden feltételt teljesítettünk.

A magyar-EU viszony elmérgesedése miatt a Magyarországgal kapcsolatos döntésekben már „politikai elem” is van, ezért azonban a magyar kormány „keményen megdolgozott” – jelentette ki Szent-Iványi István külpolitikai szakértő a lapcsoportunk, a Klasszis Média műsorában, a Klasszis Podcastban. Szerinte a Magyar Péter-jelenség „rendkívül pozitív”, ugyanakkor egyelőre „one man show”-ról van szó, és a Tisza Párt elnökének már be kellene mutatnia egy ütőképes csapatot.

Az európai tőzsdék szerény mínuszban vannak, a BUX stagnál, a forint kissé erősödik. Megrángatták a Molt, az Adria felől is megoldható az olajszállításunk, de drágulna a benzin. Új feltételekhez köthetik az uniós pénzeinket, szeptemberben is nyomás alatt maradhat a bitcoin.

És ezt a bent ragadt uniós pénzek bánhatják.

Nem haladnak a reformok, tovább kell folytatni az eljárást Magyarország ellen - üzent a belga miniszter, Bóka János kontrázott.

Vírusként kezelik a magyar miniszterelnököt uniós körökben, Orbán Viktor pedig 19-re próbál meg lapot húzni. Erről is beszélgettünk Ujhelyi Istvánnal, aki tíz év után hagyja ott az Európai Parlamentet, de nem csalódott, hanem várja, mi sül ki a Magyar Péter által begyújtott tűzből.

Bár az Európai Bizottság tavaly év végén a pénzcsapok egy részét megnyitotta, több mint 6 milliárd euró kohéziós forráshoz és a Helyreállítási Alaphoz továbbra sem jut hozzá Magyarország. Brüsszeli információink szerint az Európai Bizottság a magyar kormány újabb válaszára vár. A kormány ezt nem tagadja. De mi áll a háttérben? Nagyító alatt ezúttal az uniós pénzek ügye.

Az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) nyers politikai nyomásgyakorlásra használják a Magyarország elleni uniós eljárásokat, amihez a magyar baloldal tevőlegesen hozzájárult - közölte az Országgyűlés európai ügyek bizottsága keddi ülésén az európai uniós ügyekért felelős miniszter.

Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).

Az Európai Parlament jogi bizottsága döntött: beperelné az Európai Bizottságot a Magyarországnak adott pénzek miatt. Mi lesz ebből?

Magyarország számára legutóbb megítélt 2 milliárd eurónyi uniós összeg jó része a tanári bérek emelésére megy, de egy jelentős rész jut a közoktatás általános korszerűsítésére és modernizációjára is - hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter az EU-források 2024 című Portfolio-konferencián szerdán Budapesten, hangsúlyozva: ma már nem az a kérdés, hogy mikor érkeznek az európai uniós források, hanem az, hogy mennyi érkezik és "mire használjuk".

Az uniós feltételek teljesítése esetén is végleg elbúcsúzhat rengeteg uniós pénztől Magyarország.

A tagállamokkal és a civil társadalommal folytatott párbeszéd és konzultációk alapján készített éves jogállamisági jelentések célja, hogy növeljék a jogállamiság kultúráját minden tagállamban, jelentette ki Didier Reynders igazságügyi uniós biztos az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán.

Egyszerűbbnek tűnik megvenni Orbán Viktor beleegyezését, de óriási botrány lenne, ha további forrásokat szabadítanának fel. De találtak egy kiskaput.

Komoly kritikákat fogalmazott az EP Magyarországgal szemben, egyúttal cselekvést kér az Európai Tanácstól.    

Az igazságügyi reform rendben van a bizottsági elnök szerint, de a szexuális kisebbséget érintő jogokkal, az akadémiai szabadsággal és a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt zárolt pénzekről egyelőre ne is álmodjon a magyar kormány. A magyar jogállamiságról vitáztak az Európai Parlamentben.

Brüsszel mintegy 10 milliárd euró uniós forrást felszabadított Magyarország számára, 21 milliárd eurót azonban továbbra is zárol. Orbán Viktor Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését nem vétózta meg, az 50 milliárd eurós támogatási csomagot viszont igen. A jelek szerint tehát részleges kiegyezés történt, de a játszmának még koránt sincs vége. Nagyító alatt ezúttal az EU és az Orbán-kormány közötti pókerparti.

Elsősorban Ukrajna EU-s tárgyalási csatlakozásának megkezdése volt a téma Orbán Viktor péntek reggeli közmédiás interjújában. Emellett azonban szóba került az uniós költségvetés és a Magyarországnak szánt kohéziós források feloldása is.

Első körben 10 milliárd euró érkezhet, Ursula von der Leyennek megalázó a lépés, de nincs más választása.

A helyreállítási alap hitelrészéből hamarosan érkezik 380 milliárd forintnyi előleg, és az év végéig újabb döntést hozhat a forrásokról az Európai Bizottság a területfejlesztési miniszter szerint.

Azért ez még nagyon messze van a teljes összegtől, de ez is számíthat.

Valami pénzt adna Brüsszel, de még azzal is megkerülné a magyar kormányt.