Egyértelmű politikai akarat látszik mindkét fél részéről a Magyarországnak járó európai uniós források feloldásával kapcsolatban (a pénzek egy része elérhető, ugyanakkor jelentős források vannak továbbra is blokkolva: nem csak az RRF, hanem a kohéziós források egy része is – a szerk.)
Ha jól haladnak a tárgyalások, akkor az RRF keretében 10,43 milliárd euró (több mint 3800 milliárd forint) érkezhetne be az év végéig a magyar államkasszába. Ebből 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, csaknem 4 milliárd euró pedig kedvezményes kamatozású hitel lenne.
Ezeknek a pénzeknek a jelentős részét zöld átállásra, az energiahatékonyság javítására és a vállalati digitalizáció ösztönzésére lehet fordítani.
Az elmúlt ciklusokban az uniós források költségvetési előfinanszírozása volt a jellemző, így az új kormány reményei szerint az év végéig beérkező EU-s pénzek az államháztartás finanszírozási helyzetét is javíthatják – mondta a Trend FM hétfői adásában Imre Lőrinc, az Mfor és a Privátbankár újságírója.
Az RRF-t az Európai Unió még a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyzetre reagálva hozta létre. Az akkor megfogalmazott célok ma talán még aktuálisabbak. Nemcsak az iráni háború nyomán kibontakozó újabb energiaválság miatt, hanem azért is, mert az európai demográfiai trendek súlyosan a munkaerőpiac ellen dolgoznak. Vagyis, ahol csak lehet, muszáj automatizációval kiváltani az emberi munkaerőt.
A beszélgetést itt hallgathatja meg. A műsorvezető M. Szűcs Péter:
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
