Magyarországon volt a harmadik legalacsonyabb a szociális kiadások aránya az Európai Unióban – számolt be az Eurostat friss adatairól a Portfolio.
Bár euróban számolva minden tagállamban nőttek a ráfordítások, a GDP-arányos mutatók tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak az egyes országok között. A legmagasabb arányt Ausztriában (32,4 százalék), Finnországban (32,2 százalék) és Franciaországban (32,1 százalék) mérték. Ezzel szemben a rangsor végén Írország (11,7 százalék), Málta (13,8 százalék) és Magyarország állt, hazánkban a szociális kiadások a GDP 16,7 százalékát érték el.
Az Európai Unió összességében a legnagyobb tételt az öregségi ellátások – döntően a nyugdíjak – jelentették, amelyekre 2152 milliárd eurót, vagyis a teljes összeg 41,5 százalékát fordították. A második legjelentősebb kategória a betegséggel és egészségügyi ellátással kapcsolatos kiadásoké volt 1556 milliárd euróval, ami a ráfordítások 30 százalékát fedte le.
A fennmaradó összegeket a rokkantsági, a hozzátartozói, a családi és gyermekellátások, a munkanélküliségi és lakhatási támogatások, valamint a társadalmi kirekesztés elleni egyéb juttatások tették ki.
A 2025-ös növekedést tekintve a legnagyobb ugrást Horvátországban (15,4 százalék), Bulgáriában (12,1 százalék) és Litvániában (11,6 százalék) regisztrálták. A legkisebb mértékű emelkedés Görögországban (0,6 százalék), Romániában (0,7 százalék) és Finnországban (1,3 százalék) történt. A most közzétett adatok a tagállamok önkéntes adatszolgáltatásán alapulnak, és az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszerének (ESSPROS) főbb mutatóit foglalják magukban.
Ebben nehéz lesz utolérni Ausztriát. 
