A magyar kormány csaknem kétmilliárd euróhoz is hozzájuthat a befagyasztott uniós pénzekből „némi ügyeskedéssel” – értesült a Népszava.

A cikk emlékeztetett, a jelenlegi, 2020-2027-es uniós költségvetésből több csatornán fagyasztották be a Magyarországnak szánt pénzeket. A főszabály szerint a pénzek feloldásához szigorú feltételeknek kellene megfelelnie a kormánynak, de a költségvetési ciklus félidős átírása ügyében új lehetőségek nyílhatnak Magyarország számára.

Mozgatni a pénzeket

A cikk szerint a kohéziós politika egy része az úgynevezett horizontális feljogosító feltételek miatt blokkolt terület, ilyenek például az Alapjogi Charta megsértésével kapcsolatos aggályok. Ide tartoznak a gyermekvédelmi törvénnyel, vagy a tudomány szabadságával kapcsolatban megfogalmazott aggályok. A portál hozzátette, vannak úgynevezett tematikus feltételek is, például a különböző szakpolitikához kapcsolódóan a kormány csak akkor kaphat uniós pénzt, ha előre meghatározott nemzeti terveket tesz le az asztalra.

Mint írták, a kohéziós politikában ugyanakkor fontos elem a rugalmasság is, és bár a fő programokat és prioritásokat az Európai Bizottsággal egyeztetve kell megterveznie a tagállamoknak, egyes programokon belül van némi mozgástere a nemzeti kormányoknak.

A Népszava emlékeztetett, a lehetőséggel élt idén tavasszal a magyar kormány, amikor 157 millió eurót (mostani árfolyamon nagyjából 63 milliárd forint) átcsoportosított blokkolt programokból olyanokra, amelyekre már kérhet uniós pénzeket. Piotr Serafin, az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa korábban az Európai Parlament szakbizottságában elismerte, hogy itt nem volt döntési lehetősége a brüsszeli szervnek, a magyar kormánynak joga van erre.

Március elején aztán a magyar kormány újabb kérést intézett a Bizottsághoz, immár 605 millió euró (242 milliárd forint) átcsoportosítását kérvényezte a befagyasztott pénzekből – ezek kifizetését azonban a Bizottságnak is jóvá kell hagynia. A kérvény elbírálására négy hónapja lenne, viszont döntés helyett a Bizottság újabb kérdéseket intézett a kormányhoz.

Méretes kiskapu

A portál kiemelte, a kiskaput az jelentheti, hogy a Bizottság azt szeretné, hogy a tagállamok többet költsenek bizonyos stratégiai célokra, például a digitális technológiai fejlesztésekre és biotechnológiára. A Népszava úgy értesült, hogy ez a kérvény a regionális fejlesztés négy programját is érintené, köztük a Gazdaságfejlesztési és Innovációs (GINOP PLUSZ) és az Emberi Erőforrás Fejlesztési (EFOP PLUSZ) operatív programokat.

Kiemelték, a kohéziós politika félidős felülvizsgálata miatt ilyen „átprogramozásra” minden tagállamnak lehetősége van, a magyar kormány mozgásterét viszont az is bővítheti, hogy a 2027 végéig tartó megmaradt pénzek elköltésében bizonyos szabályokat újraírnak jelenleg.

Ha az átcsoportosítást megengedő szabály megmarad, egy tagállami számítás szerint több, mint 1,2 milliárd euró (480 milliárd forint) átvariálására lenne lehetősége a magyar kormánynak a kereteken belül. Ez pedig egyáltalán nem elhanyagolható összeg.