A testület egy átfogó, szilárd jogállamisági eszköztár létrehozását sürgeti, amely a helyreállítási alapok (RRF), a közös rendelkezésekről szóló rendelet és a költségvetési rendelet meglévő feltételességi szabályaira épül, és kiterjed az egész uniós költségvetésre.
Az állásfoglalás kiemeli, hogy nagyobb átláthatóságra és következetességre van szükség a jogállamiság védelmét szolgáló eszközök alkalmazásában, és hangsúlyozza az EP szerepének erősítését az intézkedések végrehajtásában és ellenőrzésében.
Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy – különösen az USAID költségvetésének drasztikus csökkentéseire tekintettel – a költségvetésnek fenn kell tartania az EU szerepét mint a világ vezető fejlesztésisegély- és klímafinanszírozás-szolgáltatója.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők szerint a szabad, független és pluralista média alapvető az európai ellenállóképesség, a szabad információáramlás, a demokratikus gondolkodás és a megalapozott döntéshozatal védelmében.
Fontosnak tartják a független újságírásba, tényellenőrzésbe, digitális- és médiatudatosságba, valamint kritikai gondolkodásba történő befektetést a dezinformáció, külföldi manipuláció és választási beavatkozás elleni védekezés érdekében. Kiemelik, hogy az uniós költségvetésnek továbbra is támogatnia kell ezeket a kezdeményezéseket.
Az állásfoglalás továbbá egy ambiciózusabb, erősebb többéves pénzügyi keretet sürget, amely képes megfelelni az EU polgárainak elvárásaira a globális bizonytalanság közepette.
A képviselők szerint az EU tagállamainak jelenlegi, a bruttó nemzeti jövedelem 1 százalékát kitevő kiadási plafon nem elegendő a növekvő válságok és kihívások kezelésére.
Kiemelik, hogy az Egyesült Államok globális szerepének csökkenésével az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia, különösen az orosz-ukrán háború, a gazdasági-társadalmi nehézségek, a versenyképességi lemaradás, valamint a klímaváltozás és a biodiverzitás válsága terén.
A képviselők elutasítják az Európai Bizottságnak a több meglévő program összevonásával létrehozandó „versenyképességi alapra” vonatkozó javaslatát. Ehelyett egy új, célzott alap létrehozását támogatják, amely uniós kockázatcsökkentő mechanizmusokkal ösztönözné a magán- és állami beruházásokat. Úgy vélik, a védelmi kiadások növelése fontos, de nem mehet a szociális, környezetvédelmi kiadások és a régóta működő politikák kárára.
A képviselők szerint a következő hosszútávú költségvetésnek csökkentenie kell a bürokráciát a kedvezményezettek számára, továbbá az egyszerűsítés mellett átláthatóságra is szükség van. Kiemelik a kiadások rugalmasságának fontosságát, hogy minden szakpolitikában legyen válságreagálási kapacitás, a humanitárius segítségnyújtást pedig külön forrásból kell finanszírozni. A költségvetésnek két külön eszközt kell tartalmaznia: egyet katasztrófaelhárításra, egyet előre nem látható kihívások kezelésére.
Az Európai Parlament prioritásai az Európai Bizottságnak az EU következő hosszútávú költségvetéséről szóló, 2025 júliusában közzéteendő javaslatába kerülnek beépítésre.
A többéves pénzügyi keretet hét évre állapítják meg, és meghatározza a különböző szakpolitikai területek kiadási plafonjait. Miután az EP többsége hozzájárult, az EU kormányai egyhangúlag fogadják el az MFF-rendeletet. Az EU jelenlegi hosszútávú költségvetése 2027. december 31-én lejár.
(MTI)
Friss, szerda reggeli árfolyamok. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
