Az izraeli miniszterelnök bejelentette, hogy majdnem a végéhez ért a tűzszüneti megállapodás első, az izraeli túszokat Izraelnek visszaadó szakasza, miután már csak egy izraeli túsz holtteste található a Gázai övezetben.
„Kézzelfogható közelségben vannak a békelehetőségek”, miután az izraeli hadműveletek az elmúlt évek gázai, libanoni és Irán elleni háborúiban meggyengítették az „iráni ellenállási tengelyt”- mondta Netanjahu a sajtótájékoztatón.
„Ezeket még ebben a hónapban meg fogom vitatni találkozómon Donald Trump elnökkel” – tette hozzá, de figyelmeztetett, hogy a második szakasz tárgyalásai nehezek lesznek. „Hogyan lehet véget vetni a Hamász uralmának Gázában, mert ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy Gáza és Izrael jövője másként alakuljon?” – ismertette a jövendő amerikai-izraeli tárgyalások egyik napirendi pontját az újságíróknak, és azt mondta, hogy a „harmadik szakasz” Gáza „deradikalizálása” lesz, „ahogyan azt Németországban is megtették” a második világháborút követően.
„A világ sok vezetőjével beszélek, s Merz kancellárral őszinte és nyílt párbeszédbeszédet folytatok, még akkor is, ha vannak nézeteltérések” – méltatta az izraeli kormányfő német partnerét.
Merz nyilatkozatában üdvözölte Donald Trump amerikai elnök gázai tűzszüneti tervét, és hangsúlyozta az egyezmény következő szakaszának fontosságát. „Egy új Közel-Keletről van tervünk, amelyben Izrael egy palesztin állam létrejötte után, azzal együtt lesz jelen” – fogalmazott.
„A kétállami megoldás a tárgyalások után, nem pedig előttük jöhet létre, ezért Németország segíti a Palesztin Nemzeti Hatóságot, de kritikát is megfogalmaz vele szemben” – mondta Merz, és azt is világossá tette, hogy Németország ellenzi Ciszjordánia bármilyen izraeli annektálását.
„A háború során dilemmába kerültünk. Németországnak ki kell állnia Izrael biztonsága, de az emberi jogok mellett is. Ezek alkotmányunk központi részei, különösen a holokauszt után” – hangsúlyozta a német kancellár.
Szerinte az izraeli kormánnyal szembeni kritika szükséges lehet, de nem szolgálhat ürügyként az antiszemitizmusra.
„Gyakran vannak nézetkülönbségek” Németországgal, „de barátok között mindig nyílt beszélgetések zajlanak” – mondta nyilatkozatában az izraeli kormányfő. „Úgy gondoljuk, lehetőségek nyílnak a békére. Az iráni tengely,- mely a szélsőségesség és a fanatizmus motorja volt – vereséget szenvedett” – közölte Netanjahu, majd kérdésekre válaszolva visszautasította, hogy létrehozzanak egy „a pusztításunk mellett elkötelezett államot a közvetlen közelünkben. Nyilvánvalóan más a nézőpontunk, mert a palesztin állam célja az egyetlen zsidó állam elpusztítása”- mondta Netanjahu.
Vasárnap reggel Merz első útja a Jad Vasem holokausztmúzeumba vezetett, ahol kijelentette, hogy országa gondoskodik a zsidó nép ellen elkövetett rettenetes népirtás emlékének fennmaradásáról, és Németország felelőssége támogatni Izrael biztonságos létének jogát, mely a két ország kapcsolatának örök alapeleme.
Merz izraeli látogatása előtt néhány héttel Németország feloldotta az Izraelre vonatkozó részleges fegyverexport-embargót.
Először látogatott Jeruzsálembe meghatározó európai vezető azóta, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 novemberben elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen háborús bűnök vádjával.
(MTI)
A fideszes kétharmad hozta létre a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a tiszás akár törölheti is őket. 
